< 诗篇 63 >

1 大卫在犹大旷野的时候,作了这诗。 神啊,你是我的 神, 我要切切地寻求你, 在干旱疲乏无水之地,我渴想你; 我的心切慕你。
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
2 我在圣所中曾如此瞻仰你, 为要见你的能力和你的荣耀。
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
3 因你的慈爱比生命更好, 我的嘴唇要颂赞你。
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
4 我还活的时候要这样称颂你; 我要奉你的名举手。
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
5 我在床上记念你, 在夜更的时候思想你; 我的心就像饱足了骨髓肥油, 我也要以欢乐的嘴唇赞美你。
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
6
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
7 因为你曾帮助我, 我就在你翅膀的荫下欢呼。
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
8 我心紧紧地跟随你; 你的右手扶持我。
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
9 但那些寻索要灭我命的人 必往地底下去;
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
10 他们必被刀剑所杀, 被野狗所吃。
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
11 但是王必因 神欢喜。 凡指着他发誓的必要夸口, 因为说谎之人的口必被塞住。
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

< 诗篇 63 >