弥迦书 7

1 哀哉！我好像夏天的果子已被收尽， 又像摘了葡萄所剩下的， 没有一挂可吃的； 我心羡慕初熟的无花果。

Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!

2 地上虔诚人灭尽； 世间没有正直人； 各人埋伏，要杀人流血， 都用网罗猎取弟兄。

Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát.

3 他们双手作恶； 君王徇情面，审判官要贿赂； 位分大的吐出恶意， 都彼此结联行恶。

Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.

4 他们最好的，不过是蒺藜； 最正直的，不过是荆棘篱笆。 你守望者说，降罚的日子已经来到。 他们必扰乱不安。

A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk.

5 不要倚赖邻舍； 不要信靠密友。 要守住你的口； 不要向你怀中的妻提说。

Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.

6 因为，儿子藐视父亲； 女儿抗拒母亲； 媳妇抗拒婆婆； 人的仇敌就是自己家里的人。

Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.

7 至于我，我要仰望耶和华， 要等候那救我的 神； 我的 神必应允我。

De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!

8 我的仇敌啊，不要向我夸耀。 我虽跌倒，却要起来； 我虽坐在黑暗里， 耶和华却作我的光。

Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!

9 我要忍受耶和华的恼怒； 因我得罪了他， 直等他为我辨屈，为我伸冤。 他必领我到光明中； 我必得见他的公义。

Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát.

10 那时我的仇敌， 就是曾对我说“耶和华—你 神在哪里”的， 他一看见这事就被羞愧遮盖。 我必亲眼见他遭报； 他必被践踏，如同街上的泥土。

De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint az utcza-sár.

11 以色列啊，日子必到， 你的墙垣必重修； 到那日，你的境界必开展。

Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény!

12 当那日，人必从亚述， 从埃及的城邑， 从埃及到大河， 从这海到那海， 从这山到那山， 都归到你这里。

Azon a napon eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig.

13 然而，这地因居民的缘故， 又因他们行事的结果，必然荒凉。

És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért.

14 求耶和华在迦密山的树林中， 用你的杖牧放你独居的民， 就是你产业的羊群。 求你容他们在巴珊和基列得食物，像古时一样。

Legeltesd népedet a te vessződdel, a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain!

15 耶和华说： 我要把奇事显给他们看， 好像出埃及地的时候一样。

Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat.

16 列国看见这事就必为自己的势力惭愧； 他们必用手捂口，掩耳不听。

Látják ezt a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek;

17 他们必舔土如蛇， 又如土中腹行的物， 战战兢兢地出他们的营寨。 他们必战惧投降耶和华， 也必因我们的 神而惧怕。

Nyalják a port, mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled!

18 神啊，有何神像你，赦免罪孽， 饶恕你产业之余民的罪过， 不永远怀怒，喜爱施恩？

Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban!

19 必再怜悯我们， 将我们的罪孽踏在脚下， 又将我们的一切罪投于深海。

Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!

20 你必按古时起誓应许我们列祖的话， 向雅各发诚实， 向亚伯拉罕施慈爱。

Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.