2 Thusimbu 10
1 Rehoboam chu Shachem muna achetan ahi, ajeh chu hichelai munna chu Israel mipi chu hung kikhom uva ama chu Lengpa’a pansah ding atiu ahi.
Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák.
2 Hiche thu chu Nebat chapa Jeroboam in ajadoh phat chun, Lengpa Solomon akonna sochatna ding deina jal'a Egypt gamma ana jammang na munna (Egypt muna), kon chun ahung kile kit tan ahi.
Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
3 Israel lamkai ho chun ama chu akou uvin, chuin Jeroboam le Israel mipi chu Rehoboam kihoupi ding chun acheuvin ama koma chun hitin aseijiuvin ahi.
És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
4 “Napan kachung uva akoi namkol jon hi agih valle, hiche natoh hahsa le kachung uva kikoi namkol jon gihtah hi nei suh jang peh uvin,” atiuvin ahi.
A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 Rehoboam in adonbut in, “Nithum joule kahenga hung kile kitnun,” ati. Hiti chun mipiho chu achemang tauvin ahi.
És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
6 Chuin Rehoboam lengpa chun apa Solomon damlai’a alhachaa anapang upa ho ahoulim pin, hiche miho hi iti donbut leng natiu vem? tin aman adong tan ahi.
És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
7 Amahon adonbut’un hiche miho chu nakhotoa ahile amaho chu lunglhai sah in, lang angaichat bang bang u chun donbut tan; chutileh amaho chu nalhachan pangjing tauvinte, atiuvin ahi.
És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
8 Ahinlah Rehoboam chun upa hon thumop apeh uchu anoppeh tapon, chuin amatoh thakhatna hungseilen le ama jenle khangthah ho chu ahoulim pin ahi.
De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
9 Aman ama ho chu adongin, “Nangho thumop ipi hiding ham? Itilama hiche mihon kakoma aseiju napan kachung uva akoi namkol jon hi neisuh jang peh un, tia asei uhi iti lama adonbutna ipeh diu ham?”
És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
10 Amatoh hungseilen khom khangthah hochun adonbut nun, mipihon nakoma aseiyu, “Napan kachung uva eikoipeh’u namkol jon hi agih valle, hijongleh nangman neisuh jang peh un atiuchu kakhut jung mecha hi kapa kong sanga lenjo ahi,” tin seipeh tan atiuve.
Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál;
11 “Kapan namkol jon gih chu keiman agih jep'a kabol ding ahi,” tin seipehtan atiuve. “Kapan savun khaohola najep’u ahin, keiman tenggol pah mun’a kajep ding nahiuve,” tin seipeh un atiuve.
Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
12 Lengpan, “Nithum sungin kakoma hungkit nun,” atibang bang chun Jeroboam le mipi ho jouse chu nithum jouvin Rehoboam koma ahungkit taovin ahi.
És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
13 Lengpan upa ho thumop chu anotthap min, engse tah’in amaho chu ana donbut in.
És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
14 “Khangthah ho thumop ajuijin, kapan na namkol’jon gihtah in asemin, keiman agihjo cheh’a kasempeh ding nahive, kapan savun khao holla najep u ahin, keiman sakol jepna a kajep ding nahiuve,” atin ahi.
És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
15 Hiti chun Lengpa chun mipiho thu chu angaipeh tapou vin ahi. Ajeh chu hiche thilsoh ho jouse hi Pathen a kona Sheloh mipa Ahijah in Nebat chapa Jeroboam koma, Pakai in anaseidohsa thu chu guilhung ahi.
És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Israel mipi ho chun lengpan athu sei angaipeh louphat uchun lengpa chu adonbut nun, “Jesse chapa David koma keihon ipi chan, ipi mun kanei diu ham? Israel! Naponbuh achun David in na insung bou vesuitan,” atiuvin ahi, hitichun Israel mipi jouse chu ain lam uvah ache tauvin ahi.
Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
17 Ahinlah Judah khopi hoa cheng jing nalai Israel mite ding chun, Rehoboam in vai ahom nalaijin ahi.
Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 Lengpa Rehoboam chun Adoniram kitipa ada achamlouva nakitohsah ho chunga mopopa chu asoldoh in, ahinlah ama chu Israel mipi hon song a anaseplih tauvin ahi. Hijeng jongleh Lengpa Rehoboam chu a sakol kangtalai achun anakaldoh man in, Jerusalem lama ana jamdoh in ahi.
És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
19 Hiti chun Israel mite chun tuni chanin, David insung chu adou jing nalai un ahi.
Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.
