< Marka 2 >

1 Khawnghi iqyt nu a di coengawh Kaperanaum a pha law tlaih awh, imawh anih awm hy tice thlangkhqi ing za uhy.
Καὶ εἰσῆλθε πάλιν εἰς Καπερναοὺμ δι᾽ ἡμερῶν καὶ ἠκούσθη ὅτι εἰς οἶκόν ἐστι.
2 Imawh chawmkeng dyna awmnaak amak hoengna be law khoep usaw, cawhce ami venawh awi kqawn pekkhqi hy.
καὶ εὐθέως συνήχθησαν πολλοί, ὥστε μηκέτι χωρεῖν μηδὲ τὰ πρὸς τὴν θύραν· καὶ ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον.
3 Cawh thlang pupthli ing, ak khawn thlang pynoet ce lawpyi uhy.
καὶ ἔρχονται πρὸς αὐτὸν παραλυτικὸν φέροντες, αἰρόμενον ὑπὸ τεσσάρων·
4 Thlang a thet aih awh Jesu venna am law pyi thai usaw anih a awmnaak tawng awh iptih phen unawh thlang ak khawn ce amik kawhnaak hiphaih mahna nuk thla uhy.
καὶ μὴ δυνάμενοι προσεγγίσαι αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον, ἀπεστέγασαν τὴν στέγην ὅπου ἦν, καὶ ἐξορύξαντες χαλῶσι τὸν κράβαττον, ἐφ᾽ ᾧ ὁ παραλυτικὸς κατέκειτο.
5 Jesu ing amik cangnaak ce a huh awh, thlak tlo ak khawn a venna, “Ka capa, na thawlh qeenna awm hawh hyk ti,” tina hy.
ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν πίστιν αὐτῶν λέγει τῷ παραλυτικῷ· τέκνον, ἀφέωνταί σοι αἱ ἁμαρτίαι σου.
6 Cawh cawngpyikungkhqi thlang vang awm cawhce ngawi lawt unawh amik kawk khuiawh,
ἦσαν δέ τινες τῶν γραμματέων ἐκεῖ καθήμενοι καὶ διαλογιζόμενοι ἐν ταῖς καρδίαις αὐτῶν·
7 “Ikawtih ve ak thlang ing vemyihna awi ak kqawn hy voei? Khawsa ni ak kqawnseet haw! Khawsa doeng kaa taw u ing nu thawlh am qeen thai?” ti uhy.
τί οὗτος οὕτω λαλεῖ βλασφημίας; τίς δύναται ἀφιέναι ἁμαρτίας εἰ μὴ εἷς ὁ Θεός;
8 Amik kawlung awh cemyihna poek uhy ti Jesu ing sim nawh, ami venawh, “Ikawtih cemyihna kaw namik poek?
καὶ εὐθέως ἐπιγνοὺς ὁ Ἰησοῦς τῷ πνεύματι αὐτοῦ ὅτι οὕτως αὐτοὶ διαλογίζονται ἐν ἑαυτοῖς, εἶπεν αὐτοῖς· τί ταῦτα διαλογίζεσθε ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν;
9 Ak khawn a venawh, 'Na thawlhnaak qeenna awm hawh hy,' ti aw, 'Na ihphak lo nawh na khaw ing cet hlah,' ti han nu kqawn ak zoei bet?
τί ἐστιν εὐκοπώτερον, εἰπεῖν τῷ παραλυτικῷ, ἀφέωνταί σου αἱ ἁμαρτίαι, ἢ εἰπεῖν, ἔγειρε καὶ ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ περιπάτει;
10 Cehlai thlanghqing capa ing ve khawmdek awh thawlh qeennaak tathai hy tice nami sim naak ham, tinawh, ak khawn thlang venawh,
ἵνα δὲ εἰδῆτε ὅτι ἐξουσίαν ἔχει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἀφιέναι ἐπὶ τῆς γῆς ἁμαρτίας — λέγει τῷ παραλυτικῷ·
11 “Tho nawh, na ihphak lo nawh, na im na cet, ni tina nyng,”tina hy.
σοὶ λέγω, ἔγειρε καὶ ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου.
12 Anih ce tho nawh, a ihphak ce lo nawh, thlang khawzah mik huh na cet saw; thlang boeih a ming ngaih a kyi doena, “Vemyih ve amni hu man hy,” ti unawh Khawsa ce kyihcah uhy.
καὶ ἠγέρθη εὐθέως, καὶ ἄρας τὸν κράβαττον ἐξῆλθεν ἐναντίον πάντων, ὥστε ἐξίστασθαι πάντας καὶ δοξάζειν τὸν Θεὸν λέγοντας ὅτι οὐδέποτε οὕτως εἴδομεν.
13 Jesu taw cawn nawh tuili kengna cet tlaih bai hy. Cawh thlang khawzah ing a ven pan usaw, cawngpyi khqi hy.
Καὶ ἐξῆλθε πάλιν παρὰ τὴν θάλασσαν· καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἤρχετο πρὸς αὐτόν, καὶ ἐδίδασκεν αὐτούς.
14 A ceh doena mangmu cawinaak hynawh ak awm Alphai capa, Levi ce hu nawh, a venawh, “Ka hu awh bat lah,” tina hy. Tho nawh a hu awh bat pahoei hy.
Καὶ παράγων εἶδε Λευῒν τὸν τοῦ Ἀλφαίου, καθήμενον ἐπὶ τὸ τελώνιον, καὶ λέγει αὐτῷ· ἀκολούθει μοι. καὶ ἀναστὰς ἠκολούθησεν αὐτῷ.
15 Jesu ing Levi a im awh buh vel unawh, mangmu ak cawi thlang khawzah ingkaw a hubatkhqi mi buh vel haih uhy. A hu ak batkhqi awm thlang khawzah ni.
καὶ ἐγένετο ἐν τῷ κατακεῖσθαι αὐτὸν ἐν τῇ οἰκίᾳ αὐτοῦ, καὶ πολλοὶ τελῶναι καὶ ἁμαρτωλοὶ συνανέκειντο τῷ Ἰησοῦ καὶ τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· ἦσαν γὰρ πολλοί, καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ.
16 Thlak thawlhkhqi ingkaw mangmu ak cawikhqi venawh buh a vel ce Farasikhqi ing ami huh awh, a hubatkhqi venawh, “Ikawtih mangmu ak cawikhqi ingkaw thlak thawlhkhqi venawh buh a vel?” tina uhy.
καὶ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἰδόντες αὐτὸν ἐσθίοντα μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· τί ὅτι μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν ἐσθίει καὶ πίνει;
17 Cek awi ce Jesu ing ang zaak awh, “Sak dip thlang ing siboei am ngoe nawh thlak tlo ing ni siboei a ngoe. Thlak dyngkhqi khy ham am law nyng, thlak thawlhkhqi khy ham ni ka law,” tinak khqi hy.
καὶ ἀκούσας ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς· οὐ χρείαν ἔχουσιν οἱ ἰσχύοντες ἰατροῦ, ἀλλ᾽ οἱ κακῶς ἔχοντες· οὐκ ἦλθον καλέσαι δικαίους, ἀλλὰ ἁμαρτωλοὺς εἰς μετάνοιαν.
18 Johan a hubatkhqi ingkaw Farasikhqi ingtaw buh zeih uhy. Cedawngawh cet unawh Jesu venna, “Ikawtih Johan a hubatkhqi ingkaw Farasikhqi ingtaw buh zeih usaw na hubatkhqi ingtaw ama mi zeih,” tina uhy.
Καὶ ἦσαν οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ τῶν Φαρισαίων νηστεύοντες. καὶ ἔρχονται καὶ λέγουσιν αὐτῷ· διατί οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ τῶν Φαρισαίων νηστεύουσιν, οἱ δὲ σοὶ μαθηταὶ οὐ νηστεύουσι;
19 Jesu ing, “ikawmyihna zuk lokung a awm hyn awh zulawh poei ak pankhqi ing buh ami zeih kaw? Anih a awm khui awhtaw buh am zeih kawm uh.
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· μὴ δύνανται οἱ υἱοὶ τοῦ νυμφῶνος, ἐν ᾧ ὁ νυμφίος μετ᾽ αὐτῶν ἐστι, νηστεύειν; ὅσον χρόνον μεθ᾽ ἑαυτῶν ἔχουσι τὸν νυμφίον, οὐ δύνανται νηστεύειν.
20 Cehlai zuk lokung ce a mingmih a ven awhkawng ak chang na khyn valhnaak a tym ce pha law kaw, cawh buh zeih dam bit kawm uh.
ἐλεύσονται δὲ ἡμέραι ὅταν ἀπαρθῇ ἀπ᾽ αὐτῶν ὁ νυμφίος, καὶ τότε νηστεύσουσιν ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις.
21 “U ingawm hi ak kqym ce hi ak thai ing am bu man na. A bunaak mantaw, hi ak thai ing hi ak kqym ce dawk kawmsaw sek khqoet kaw.
οὐδεὶς ἐπίβλημα ῥάκους ἀγνάφου ἐπιρράπτει ἐπὶ ἱματίῳ παλαιῷ· εἰ δὲ μήγε, αἴρει τὸ πλήρωμα αὐτοῦ, τὸ καινὸν τοῦ παλαιοῦ, καὶ χεῖρον σχίσμα γίνεται.
22 U ingawm misur tui ak thai ce cikthlyng ak kqym khuiawh am than khawi hy. A than mantaw misur tui ing cikthlyng ce seet kawmsaw misur tui ingkaw cikthlyng ce se haih kaw. Amni, misur tui ak thai taw cikthlyng ak thai awh ni ami than,” tinak khqi hy.
καὶ οὐδεὶς βάλλει οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς παλαιούς· εἰ δὲ μή, ῥήσσει ὁ οἶνος ὁ νέος τοὺς ἀσκούς, καὶ ὁ οἶνος ἐκχεῖται καὶ οἱ ἀσκοὶ ἀπολοῦνται· ἀλλὰ οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς καινοὺς βλητέον.
23 Sabbath nyn khaw hypoet awh, Jesu taw lo awhkawng cet hy, a hubatkhqi ing ami ceh awh cang a vui ce dy uhy.
Καὶ ἐγένετο παραπορεύεσθαι αὐτὸν ἐν τοῖς σάββασι διὰ τῶν σπορίμων, καὶ ἤρξαντο οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὁδὸν ποιεῖν τίλλοντες τοὺς στάχυας.
24 Farasikhqi ing a venawh, “Toek lah, kawtih Sabbath nyn awh sai aham amak thym ce na hubatkhqi ing ami sai?” tina uhy.
καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον αὐτῷ· ἴδε τί ποιοῦσιν ἐν τοῖς σάββασιν ὃ οὐκ ἔξεστι.
25 Anih ing, “David ing a pyikhqi mi amik phoen a cawih awh a ngoe dawngawh ik-oeih a sai ce am nami noet khawi nawh nu?
καὶ αὐτὸς ἔλεγεν αὐτοῖς· οὐδέποτε ἀνέγνωτε τί ἐποίησε Δαυῒδ ὅτε χρείαν ἔσχε καὶ ἐπείνασεν αὐτὸς καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ;
26 Abiathar khawsoeih boeikhyt na a awm awh, David ing Khawsa im khuina kun nawh, khawsoeihkhqi doeng ing ai aham ak tyng phaihpi ami nawn a ai ce ti. A pyikhqi awm pe sawkaw,” tinak khqi hy.
πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ Θεοῦ ἐπὶ Ἀβιάθαρ ἀρχιερέως καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγεν, οὓς οὐκ ἔξεστι φαγεῖν εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσι, καὶ ἔδωκε καὶ τοῖς σὺν αὐτῷ οὖσι;
27 Cekcoengawh a mingmih a venawh, “Thlang aham ni Sabbath ve a sai, Sabbath aham thlang am sai hy.
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· τὸ σάββατον διὰ τὸν ἄνθρωπον ἐγένετο, οὐχ ὁ ἄνθρωπος διὰ τὸ σάββατον·
28 Cedawngawh thlanghqing Capa ve Sabbath a boei na awm awm hy,” tinak khqi hy.
ὥστε κύριός ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καὶ τοῦ σαββάτου.

< Marka 2 >