< Luke 4 >

1 Jesu taw Ciim Myihla ing be doena, Jordan awhkawng hlat law nawh sykzoeknaak huh aham Myihla ing qamkoh na hqui hy,
Ἰησοῦς δὲ πλήρης πνεύματος ἁγίου ὑπέστρεψεν ἀπὸ τοῦ Ἰορδάνου, καὶ ἤγετο ἐν τῷ πνεύματι ἐν τῇ ἐρήμῳ
2 Ce a hun awh khawnghi phlikip khuiawh qaai ing sykzoek hy. Ce a khawnghi khuiawh ikaw ca awm am ai hy, cedawngawh a hukhit na taw ak phoen cawi hy.
ἡμέρας τεσσεράκοντα, πειραζόμενος ὑπὸ τοῦ διαβόλου. καὶ οὐκ ἔφαγεν οὐδὲν ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, καὶ συντελεσθεισῶν αὐτῶν ἐπείνασεν.
3 Qaai ing a venawh, “Khawsa Capa na na awm awhtaw, vawhkaw lung ve phaihpi na coeng sak lah,” tina hy.
εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ διάβολος, Εἰ υἱὸς εἶ τοῦ θεοῦ, εἰπὲ τῷ λίθῳ τούτῳ ἵνα γένηται ἄρτος.
4 Jesu ing, “Thlang ve phaihpi doeng ing ak hqing am ni, tinawh qee na awm hy,” tina hy.
καὶ ἀπεκρίθη πρὸς αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς, Γέγραπται ὅτι Οὐκ ἐπ᾽ ἄρτῳ μόνῳ ζήσεται ὁ ἄνθρωπος, [ἀλλ᾽ ἐπὶ παντὶ ῥήματι θεοῦ].
5 Qaai ing hun a sangnaak na ceh pyi nawh khawmdek awhkaw qam boeih boeih ce huh hy.
Καὶ ἀναγαγὼν αὐτὸν ἔδειξεν αὐτῷ πάσας τὰς βασιλείας τῆς οἰκουμένης ἐν στιγμῇ χρόνου·
6 Cekcoengawh a venawh, “Vawhkaw saithainaak ingkaw boeimangnaak boeih boeih ve ni pe vang nyng, vekkhqi boeih ve ka venawh peekna ak awm ni, kai ing ka ngaih ak thlang venawh pe thai nyng.
καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ διάβολος, Σοὶ δώσω τὴν ἐξουσίαν ταύτην ἅπασαν καὶ τὴν δόξαν αὐτῶν, ὅτι ἐμοὶ παραδέδοται καὶ ᾧ ἂν θέλω δίδωμι αὐτήν·
7 Kai ve ni beek nawh, a cu boeih ve nang aham seh nyng,” tina hy.
σὺ οὖν ἐὰν προσκυνήσῃς ἐνώπιον ἐμοῦ, ἔσται σοῦ πᾶσα.
8 Jesu ing, “Bawipa na Khawsa doeng ce beek nawh anih a bi doeng ce bi lah, tinawh qeena ak awm ni,” tina hy.
καὶ ἀποκριθεὶς αὐτῷ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς, Γέγραπται· κύριον τὸν θεόν σου προσκυνήσεις, καὶ αὐτῷ μόνῳ λατρεύσεις.
9 Qaai ing Jerusalem na ceh pyi nawh bawkim iptih a sangnaak awh dyih sak hy. “Khawsa Capa na na awm awhtaw vawhkawng nuk cawn lah.
Ἤγαγεν δὲ αὐτὸν εἰς Ἱερουσαλήμ, καὶ ἔστησεν [αὐτὸν] ἐπὶ τὸ πτερύγιον τοῦ ἱεροῦ, καὶ εἶπεν αὐτῷ, Εἰ υἱὸς εἶ τοῦ θεοῦ, βάλε σεαυτὸν ἐντεῦθεν κάτω·
10 Kawtih ve myihna qeena a awm myihna: “Nang anik khoem ham ak khan ceityihkhqi ce awi pe kawmsaw;
γέγραπται γὰρ ὅτι τοῖς ἀγγέλοις αὐτοῦ ἐντελεῖται περὶ σοῦ, τοῦ διαφυλάξαι σε,
11 a mingmih ing nang ce ami kut ing ni dawm kawm uh, lung awh am nak khoeng qunaak aham,” tina hy.
καὶ ὅτι ἐπὶ χειρῶν ἀροῦσίν σε, μή ποτε προσκόψῃς πρὸς λίθον τὸν πόδα σου.
12 Jesu ing, “Bawipa na Khawsa ce koeh noek koeh dak,” tinawh ak awm ni,” tina hy.
καὶ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι Εἴρηται, Οὐκ ἐκπειράσεις κύριον τὸν θεόν σου.
13 Qaai ing a sykzoek coengawh, a tym leek a awm hlan dy cehta hy.
Καὶ συντελέσας πάντα πειρασμὸν ὁ διάβολος ἀπέστη ἀπ᾽ αὐτοῦ ἄχρι καιροῦ.
14 Jesu taw Myihla thaawmnaak ing Kalili na hlat hy, cawh anih ak awithang ce ce a qam ak khuiawh thang boeih hy.
Καὶ ὑπέστρεψεν ὁ Ἰησοῦς ἐν τῇ δυνάμει τοῦ πνεύματος εἰς τὴν Γαλιλαίαν, καὶ φήμη ἐξῆλθεν καθ᾽ ὅλης τῆς περιχώρου περὶ αὐτοῦ·
15 Sinakawk kqang cawngpyi poe nawh, thlang boeih ing kyihcah uhy.
καὶ αὐτὸς ἐδίδασκεν ἐν ταῖς συναγωγαῖς αὐτῶν, δοξαζόμενος ὑπὸ πάντων.
16 A baunaak khaw Nazareth ce pha nawh, Sabbath nyn awh a ceh khawi amyihna sinakawk na ce cet nawh, cawh cauk noet a hamna dyi hy.
Καὶ ἦλθεν εἰς Ναζαρέτ, οὗ ἦν τεθραμμένος, καὶ εἰσῆλθεν κατὰ τὸ εἰωθὸς αὐτῷ ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῶν σαββάτων εἰς τὴν συναγωγήν, καὶ ἀνέστη ἀναγνῶναι.
17 Tawngha Isaiah ak cazawl ce pe uhy. Hlam nawh vemyihna a qee ce hu hy:
καὶ ἐπεδόθη αὐτῷ βιβλίον τοῦ προφήτου Ἡσαΐου· καὶ ἀνοίξας τὸ βιβλίον εὗρεν τὸν τόπον οὗ ἦν γεγραμμένον,
18 ”Khawsa ang Myihla taw kak khan awh awm nawh, khawdengkhqi venawh awithang leek kqawn aham kai ve ni caksak hawh hy. Thawng ak tlakhqi venawh loetnaak awi ingkaw mikhypkhqi venawh mik dainaak awi khypyi aham, phep qeena ak awmkhqi loet sak ham ingkaw,
Πνεῦμα κυρίου ἐπ᾽ ἐμέ, οὗ εἵνεκεν ἔχρισέν με εὐαγγελίσασθαι πτωχοῖς, ἀπέσταλκέν με κηρύξαι αἰχμαλώτοις ἄφεσιν καὶ τυφλοῖς ἀνάβλεψιν, ἀποστεῖλαι τεθραυσμένους ἐν ἀφέσει,
19 Bawi awmhly kum awi kqawn aham kai ve ni tyi hy,” a ti ce.
κηρύξαι ἐνιαυτὸν κυρίου δεκτόν.
20 Cekcoengawh cazawl ce zawl tlaih nawh cawhkaw bibikung a venawh a peek coengawh ngawi hy. Sinakawk khuiawh amik awm thlangkhqi boeih a mik ce anih awh cun boeih hy,
Καὶ πτύξας τὸ βιβλίον ἀποδοὺς τῷ ὑπηρέτῃ ἐκάθισεν, καὶ πάντων οἱ ὀφθαλμοὶ ἐν τῇ συναγωγῇ ἦσαν ἀτενίζοντες αὐτῷ.
21 cawh a mingmih a venawh, “Tuhngawi nangmih ang zaak awh ve cabu awi ve soep hawh hy,” tinak khqi hy.
ἤρξατο δὲ λέγειν πρὸς αὐτοὺς ὅτι Σήμερον πεπλήρωται ἡ γραφὴ αὕτη ἐν τοῖς ὠσὶν ὑμῶν.
22 Am kha awhkawng ak cawn law am qeennaak awi awh thlang boeih ing anih ce kyihcah uhy. “Anih ce Joseph a capa am nu ve? ti uhy.
καὶ πάντες ἐμαρτύρουν αὐτῷ, καὶ ἐθαύμαζον ἐπὶ τοῖς λόγοις τῆς χάριτος τοῖς ἐκπορευομένοις ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ, καὶ ἔλεγον, Οὐχὶ οὗτός ἐστιν [ὁ] υἱὸς Ἰωσήφ;
23 Jesu ing a mingmih a venawh, “Vawhkaw Awicyih awi ve kqawn hlai hy voei uk ti: 'Siboei, namah ingkaw namah qoei qu sak lah! Kaperanuam khaw awh na sai ka ming zaak ce namah a khaw vawh awm sai lawt lah,' a mi tice,” tinak khqi hy.
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς, Πάντως ἐρεῖτέ μοι τὴν παραβολὴν ταύτην, Ἰατρὲ θεράπευσον σεαυτόν· ὅσα ἠκούσαμεν γενόμενα εἰς Καφαρναούμ, ποίησον καὶ ὧδε ἐν τῇ πατρίδι σου.
24 Awitak ka nik kqawn peek khqi, tawngha a u awm amah a khaw awh am do khawi uhy.
εἶπεν δέ, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐδεὶς προφήτης δεκτός ἐστιν ἐν τῇ πατρίδι αὐτοῦ.
25 Elijah chan awh Israel ram khuiawh nuhai khawzah awm hy, kum thum coengawh hla quk khui khan chawmkeng khaih na a awm awh ram pum awh khaw se hy.
ἐπ᾽ ἀληθείας δὲ λέγω ὑμῖν, πολλαὶ χῆραι ἦσαν ἐν ταῖς ἡμέραις Ἡλίου ἐν τῷ Ἰσραήλ, ὅτε ἐκλείσθη ὁ οὐρανὸς ἔτη τρία καὶ μῆνας ἕξ, ὡς ἐγένετο λιμὸς μέγας ἐπὶ πᾶσαν τὴν γῆν·
26 Cehlai Sidon ram khuiawh ak awm Zarephath khaw awhkaw nuhai a ven doeng awh am awhtaw Elijah ce u a venawh awm tyih na am awm hy.
καὶ πρὸς οὐδεμίαν αὐτῶν ἐπέμφθη Ἡλίας, εἰ μὴ εἰς Σάρεπτα τῆς Σιδωνίας πρὸς γυ ναῖκα χήραν.
27 Tawngha Elisha chan awh Israel ram khuiawh mynqai ak neh thlang khawzah awm hlai hy, Siria phyn Naman doeng am awhtaw u awm am qoei hy,” tinak khqi hy.
καὶ πολλοὶ λεπροὶ ἦσαν ἐν τῷ Ἰσραὴλ ἐπὶ Ἐλισαίου τοῦ προφήτου· καὶ οὐδεὶς αὐτῶν ἐκαθαρίσθη, εἰ μὴ Ναιμὰν ὁ Σύρος.
28 Sinakawk khuiawh ak awm boeihkhqi ing ce ak awi ce a ming zaak awh amik kaw so hy.
καὶ ἐπλήσθησαν πάντες θυμοῦ ἐν τῇ συναγωγῇ ἀκούοντες ταῦτα·
29 Dyi unawh, khawk khuiawh kawng anih ce khawceng na ceh pyi unawh, hqeng na buk hoek aham qyt uhy, cawhkaw khaw taw minpoeng ak chei ca awh awm hy.
καὶ ἀναστάντες ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω τῆς πόλεως, καὶ ἤγαγον αὐτὸν ἕως ὀφρύος τοῦ ὄρους ἐφ᾽ οὗ ἡ πόλις ᾠκοδόμητο αὐτῶν, ὥστε κατακρημνίσαι αὐτόν·
30 Cehlai thlang kqeng anglakawhkawng kit qu pluk nawh cen valh hy.
αὐτὸς δὲ διελθὼν διὰ μέσου αὐτῶν ἐπορεύετο.
31 Cekcoengawh Kalili qam Kaperanuam khaw na nu cet nawh, Sabbath nyn awh thlang cawngpyi hy.
Καὶ κατῆλθεν εἰς Καφαρναοὺμ πόλιν τῆς Γαλιλαίας· καὶ ἦν διδάσκων αὐτοὺς ἐν τοῖς σάββασιν·
32 Ak awih kqawnnaak awh saithainaak a awm a dawngawh, a cawngpyinaak awh amik kawpoek kyi hy.
καὶ ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ, ὅτι ἐν ἐξουσίᾳ ἦν ὁ λόγος αὐτοῦ.
33 Sinakawk khuiawh qaaiche ak ta thlang pynoet awm hy. Anih ing khawteh na khy nawh,
καὶ ἐν τῇ συναγωγῇ ἦν ἄνθρωπος ἔχων πνεῦμα δαιμονίου ἀκαθάρτου, καὶ ἀνέκραξεν φωνῇ μεγάλῃ
34 “A! Nazareth Jesu, kaimih ingqawi ikaw ning laknaak a awm? Anik hqe khqi hamna nak law nanawh nu? Nang ve Khawsa ak thlang ciim ni tice ni sim nyng,” tina hy.
[λέγων], Ἔα, τί ἡμῖν καὶ σοί, Ἰησοῦ Ναζαρηνέ; ἦλθες ἀπολέσαι ἡμᾶς; οἶδά σε τίς εἶ, ὁ ἅγιος τοῦ θεοῦ.
35 Jesu ing, “Awm poek! Anih ak khuiawh kawng cawn hlah,” tinawh zyi hy. Cawh qaai ing a mingmih a haiawh dek na ang tluuk sak coengawh ikaw awm myn a maa a peek kaana anih a pum khui awhkawng cawn hy.
καὶ ἐπετίμησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς λέγων, Φιμώθητι καὶ ἔξελθε ἀπ᾽ αὐτοῦ. καὶ ῥῖψαν αὐτὸν τὸ δαιμόνιον εἰς τὸ μέσον, ἐξῆλθεν ἀπ᾽ αὐτοῦ μηδὲν βλάψαν αὐτόν.
36 Thlang boeih amik kawpoek kyi nawh, “Kawmih cawngpyinaak hy voei aw? Saithainaak thaawmnaak ing qaih chekhqi awi pe nawh ak cawn sak hy voei!” ti uhy.
καὶ ἐγένετο θάμβος ἐπὶ πάντας, καὶ συνελάλουν πρὸς ἀλλήλους λέγοντες, Τίς ὁ λόγος οὗτος, ὅτι ἐν ἐξουσίᾳ καὶ δυνάμει ἐπιτάσσει τοῖς ἀκαθάρτοις πνεύμασιν, καὶ ἐξέρχονται;
37 Anih ak awithang ce a kengsam qam kqang thang khawnghak hy.
καὶ ἐξεπορεύετο ἦχος περὶ αὐτοῦ εἰς πάντα τόπον τῆς περιχώρου.
38 Jesu ing sinakawk ce a cehtaak coengawh, Simon a im na ce cet hy. Cawh Simon a senu ce a sa tlo nawh, cedawngawh Jesu a venna qeennaak thoeh pehy.
Ἀναστὰς δὲ ἀπὸ τῆς συναγωγῆς εἰσῆλθεν εἰς τὴν οἰκίαν Σίμωνος· πενθερὰ δὲ τοῦ Σίμωνος ἦν συνεχομένη πυρετῷ μεγάλῳ, καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν περὶ αὐτῆς.
39 Cawh a kengawh dyi nawh satlawhnaak ce zyi hy, cawh a satlawh ce qoei tlang hy. Cawhkaw nu ce tho nawh a mingmih ce do a dan khqi hy.
καὶ ἐπιστὰς ἐπάνω αὐτῆς ἐπετίμησεν τῷ πυρετῷ, καὶ ἀφῆκεν αὐτήν· παραχρῆμα δὲ ἀναστᾶσα διηκόνει αὐτοῖς.
40 Khaw a my law awhtaw, tlawh a nat soepkep ak takhqi ce Jesu a venna law pyi usaw, a mingmih ak khan awh a kut tloeng pe nawh, cekkhqi ce qoei sak khqi hy.
Δύνοντος δὲ τοῦ ἡλίου πάντες ὅσοι εἶχον ἀσθενοῦντας νόσοις ποικίλαις ἤγαγον αὐτοὺς πρὸς αὐτόν· ὁ δὲ ἑνὶ ἑκάστῳ αὐτῶν τὰς χεῖρας ἐπιτιθεὶς ἐθεράπευεν αὐτούς.
41 Qaaikhqi ce thlang ak kawk khui awhkawng cawn unawh, “Nang ve Khawsa Capa ni!” tinawh khy uhy. Cekkhqi ce zyi khqi saw, Khrih ni tice a mi sim a dawngawh am pau uhy.
ἐξήρχετο δὲ καὶ δαιμόνια ἀπὸ πολλῶν κράζοντα, καὶ λέγοντα ὅτι Σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ. καὶ ἐπιτιμῶν οὐκ εἴα αὐτὰ λαλεῖν ὅτι ᾔδεισαν τὸν χριστὸν αὐτὸν εἶναι.
42 Khaw a dai law awhtaw, a dingsyknaak hun cet pan hy. Thlangkhqi ing anih ce sui uawnh, a mi huh awhtaw a mingmih a ven awhkawng ama ceh naak aham tu ham cai uhy.
Γενομένης δὲ ἡμέρας ἐξελθὼν ἐπορεύθη εἰς ἔρημον τόπον, καὶ οἱ ὄχλοι ἐπεζήτουν αὐτόν· καὶ ἦλθον ἕως αὐτοῦ, καὶ κατεῖχον αὐτὸν τοῦ μὴ πορεύεσθαι ἀπ᾽ αὐτῶν.
43 Cehlai a mingmih a venawh, “Khawsa awithang leek ve khawk chang kqang awm kak kqawn aham awm hy, ve aham nani tyih na ka awm hy,” tinak khqi hy.
ὁ δὲ εἶπεν πρὸς αὐτοὺς ὅτι Καὶ ταῖς ἑτέραις πόλεσιν εὐαγγελίσασθαί με δεῖ τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ, ὅτι ἐπὶ τοῦτο ἀπεστάλην.
44 Cedawngawh Judah awh awm nawh Sinakawk awh awithang leek kqawn hy.
Καὶ ἦν κηρύσσων εἰς τὰς συναγωγὰς τῆς Γαλιλαίας.

< Luke 4 >