< Luke 22 >

1 Loentaak poei ami ti uh, hen amak boei phaihpi poei taw zoe ca hawh hy,
Ἤγγιζε δὲ ἡ ἑορτὴ τῶν ἀζύμων ἡ λεγομένη πάσχα.
2 Khawsoih boeikhqi ingkaw anaa awi cawngpyikungkhqi ing thlang kqeng ce amik kqih dawngawh Jesu ce him thainaak aham a lam ce sui uhy.
καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς τὸ πῶς ἀνέλωσιν αὐτόν· ἐφοβοῦντο γὰρ τὸν λαόν.
3 Cawh thlanghqa hlaihih ak khuiawh kaw Iskariot ami ti Judah ak kawk khuiawh Setan ce kun hy.
Εἰσῆλθε δὲ ὁ σατανᾶς εἰς Ἰούδαν τὸν ἐπικαλούμενον Ἰσκαριώτην, ὄντα ἐκ τοῦ ἀριθμοῦ τῶν δώδεκα,
4 Judah ce khawsoeih boeikhqi ingkaw bawkim ak ukkung boeikhqi venna cet nawh ikawmyihna Jesu ce a mingmih a venawh ka zawihnaak lah voei, tice doet qu uhy.
καὶ ἀπελθὼν συνελάλησε τοῖς ἀρχιερεῦσι καὶ γραμματεῦσι καὶ στρατηγοῖς τὸ πῶς αὐτὸν παραδῷ αὐτοῖς.
5 Cekkhqi ce amik kaw zeel nawh tangka peek aham awi ta uhy.
καὶ ἐχάρησαν, καὶ συνέθεντο αὐτῷ ἀργύρια δοῦναι·
6 Cekkhqi venawh awi ce ta nawh thlang kqeng ama awm awh Jesu ce a mingmih a venawh peek thainaak aham a tym leek ce sui hy.
καὶ ἐξωμολόγησε, καὶ ἐζήτει εὐκαιρίαν τοῦ παραδοῦναι αὐτὸν αὐτοῖς ἄτερ ὄχλου.
7 Cehtaak poei Tuuca hyih phumnaak hen amak boei phaihpi khawnghi ce pha law hy.
Ἦλθε δὲ ἡ ἡμέρα τῶν ἀζύμων, ἐν ᾗ ἔδει θύεσθαι τὸ πάσχα,
8 Jesu ing Piter ingkaw Johan ce tyi nawh, “Cet nih nawhtaw Cehtaak poei buh ainaak aham qoek a bah nih,” tina qawi hy.
καὶ ἀπέστειλε Πέτρον καὶ Ἰωάννην εἰπών· πορευθέντες ἑτοιμάσατε ἡμῖν τὸ πάσχα ἵνα φάγωμεν.
9 Cekkqawi ing, Han awh nu sai sak aham na ngaih? tina hy nih.
οἱ δὲ εἶπον αὐτῷ· ποῦ θέλεις ἑτοιμάσωμεν;
10 Cekkqawi na ce, “Khawk bau khuina nani lut kqoeng awh, tui pumawh tui ak doeng thlang pynoet ing ning hqum qawi kaw. Anih a cehnaak im na ce cet nih nawh,
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· ἰδοὺ εἰσελθόντων ὑμῶν εἰς τὴν πόλιν συναντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων· ἀκολουθήσατε αὐτῷ εἰς τὴν οἰκίαν οὗ εἰσπορεύεται,
11 imkung a venawh, ‘Cawngpyikung ing: ka hubatkhqi mi cehtaak poei buh ka mi veelnaak aham a hun ce han nawh nu a awm?’ tihy, tina nih.
καὶ ἐρεῖτε τῷ οἰκοδεσπότῃ τῆς οἰκίας· λέγει σοι ὁ διδάσκαλος, ποῦ ἐστι τὸ κατάλυμα ὅπου τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου φάγω;
12 Cawh anih ing ipkhui ak kau soeih a ciimcaih ce nim huh qawi bit kaw. Amah cawh ce qoek a bah law nih moe,” tina qawi hy.
κἀκεῖνος ὑμῖν δείξει ἀνώγαιον μέγα ἐστρωμένον· ἐκεῖ ἑτοιμάσατε.
13 Cekkqawi ce cet nih nawh Jesu ing ak kqawn peek qawi myihna hu hy nih. Amah cawh ce cehtaak poei buh ce qoek a bah hy nih.
ἀπελθόντες δὲ εὗρον καθὼς εἴρηκεν αὐτοῖς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα.
14 A tym a khoeh awh, Jesu ingkaw a hubatkhqi ce buh ak vel na caboei awh ngawi uhy.
Καὶ ὅτε ἐγένετο ἡ ὥρα, ἀνέπεσε, καὶ οἱ δώδεκα ἀπόστολοι σὺν αὐτῷ.
15 Cawh a mingmih a venawh, “Khuikhanaak ka huh hlan awh vawhkaw cehtaak poei buh ve nangmih mi vel haih aham ngaih nyng.
καὶ εἶπε πρὸς αὐτούς· ἐπιθυμίᾳ ἐπεθύμησα τοῦτο τὸ πάσχα φαγεῖν μεθ᾽ ὑμῶν πρὸ τοῦ με παθεῖν·
16 Kawtih ka nik kqawn peek khqi, Khawsa ram awh a soepnaak a awm hlan dy awhtaw, ve a buh ve am ai voel kawng nyng,” tinak khqi hy.
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι οὐκέτι οὐ μὴ φάγω ἐξ αὐτοῦ ἕως ὅτου πληρωθῇ ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ Θεοῦ.
17 Phaihpi ce lo nawh, zeelawi ak kqawn coengnawh, “Ve ve lo unawh pe qu lah uh.
καὶ δεξάμενος [τὸ] ποτήριον εὐχαριστήσας εἶπε· λάβετε τοῦτο καὶ διαμερίσατε ἑαυτοῖς·
18 Khawsa ram a pha hlan dy taw misur tui ve am aw voel qoe kawng nyng,” tinak khqi hy.
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι οὐ μὴ πίω ἀπὸ τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως ὅτου ἡ βασιλεία τοῦ Θεοῦ ἔλθῃ.
19 Cekcoengawh phaihpi ce lo nawh zeelnaak awi ak kqawn coengawh thek nawh, a mingmih ce pek khqi hy, “Ve ve ka sa, nangmih aham peekna ak awm hly ce ni; nami ni simnaak poe aham sai law uh,” tinak khqi hy.
καὶ λαβὼν ἄρτον εὐχαριστήσας ἔκλασε καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς λέγων· τοῦτό ἐστι τὸ σῶμά μου τὸ ὑπὲρ ὑμῶν διδόμενον· τοῦτο ποιεῖτε εἰς τὴν ἐμὴν ἀνάμνησιν.
20 Cemih lawtna boet ce lo nawh zeelnaak awi ak kqawn coengawh, “Ve ak boet taw nangmih aham ka hawk ka thi awhkaw awikam thai ni.
ὡσαύτως καὶ τὸ ποτήριον μετὰ τὸ δειπνῆσαι λέγων· τοῦτο τὸ ποτήριον ἡ καινὴ διαθήκη ἐν τῷ αἵματί μου, τὸ ὑπὲρ ὑμῶν ἐκχυνόμενον.
21 Cehlai kai anik zawi hlykung a kut taw kai a kut ingqawi ve caboei awh awm haih hy.
πλὴν ἰδοὺ ἡ χεὶρ τοῦ παραδιδόντος με μετ᾽ ἐμοῦ ἐπὶ τῆς τραπέζης.
22 Thlanghqing Capa taw awitaak ce amyihna cet kaw, cehlai anih ak zawikung cetaw a haikhaw map hy,” tinak khqi hy.
καὶ ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου πορεύεται κατὰ τὸ ὡρισμένον· πλὴν οὐαὶ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι᾽ οὗ παραδίδοται.
23 U ing nu cemih ik-oeih ce a sai kaw, tinawh a mimah ce doet qu uhy.
καὶ αὐτοὶ ἤρξαντο συζητεῖν πρὸς ἑαυτοὺς τὸ τίς ἄρα εἴη ἐξ αὐτῶν ὁ τοῦτο μέλλων πράσσειν.
24 A mimah tloek ak khuiawh u nu ak bau soeih tice oelh qu bai uhy.
Ἐγένετο δὲ καὶ φιλονεικία ἐν αὐτοῖς, τὸ τίς αὐτῶν δοκεῖ εἶναι μείζων.
25 Jesu ing, “Gentelkhqi a Sangpahrangkhqi ing ni thlangkhqi ak khan awh uknaak ce ami taak uh; cemyihna thlang ak khan awh uknaak ak takungkhqi ce ik-oeih leek ak sai peekkungkhqi na ngai uhy.
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· οἱ βασιλεῖς τῶν ἐθνῶν κυριεύουσιν αὐτῶν, καὶ οἱ ἐξουσιάζοντες αὐτῶν εὐεργέται καλοῦνται·
26 Cehlai nangmih taw cemyihna am awm kawm uk ti. Nangmih anglakawh ak bau khyt ing ce ak zawi khyt myihna a awm aham awm hy, ukkung ing bibikung myihna a awm ham awm hy.
ὑμεῖς δὲ οὐχ οὕτως, ἀλλ᾽ ὁ μείζων ἐν ὑμῖν γινέσθω ὡς ὁ νεώτερος, καὶ ὁ ἡγούμενος ὡς ὁ διακονῶν.
27 U nu ak bau bet, buh ai aham caboei awh ak ngawi nu, am awhtaw, buh ak lokung nu? Cehlai kai taw nangmih anglakawh bibikung na awm nyng.
τίς γὰρ μείζων, ὁ ἀνακείμενος ἢ ὁ διακονῶν; οὐχὶ ὁ ἀνακείμενος; ἐγὼ δέ εἰμι ἐν μέσῳ ὑμῶν ὡς ὁ διακονῶν.
28 Nangmih taw sykzoeknaak ka huh awh ka venawh awm poe uhyk ti.
ὑμεῖς δέ ἐστε οἱ διαμεμενηκότες μετ᾽ ἐμοῦ ἐν τοῖς πειρασμοῖς μου·
29 Ka pa ing qam ce ka venawh ani peek amyihna, nangmih a venawh ni pek khqi lawt nyng,
κἀγὼ διατίθεμαι ὑμῖν καθὼς διέθετό μοι ὁ πατήρ μου βασιλείαν,
30 nangmih ing ka ram awh buh a an aw a ai unawh Israel thlang hlaihih ce awi nami dengnaak thai aham ngawihdoelh awh ce ngawi kawm uk ti.
ἵνα ἐσθίητε καὶ πίνητε ἐπὶ τῆς τραπέζης μου ἐν τῇ βασιλείᾳ μου, καὶ καθίσεσθε ἐπὶ θρόνων κρίνοντες τὰς δώδεκα φυλὰς τοῦ Ἰσραήλ.
31 Simon, Simon, Setan ing nang ce cang vam amyihna vam aham ni ngaih hy.
Εἶπε δὲ ὁ Κύριος· Σίμων Σίμων, ἰδοὺ ὁ σατανᾶς ἐξῃτήσατο ὑμᾶς τοῦ σινιάσαι ὡς τὸν σῖτον·
32 Cehlai, Simon, nak cangnaak amang tluknaak aham nang aham cykcah hawh nyng. Na hu na nang voei tlaih awh ce na koeinaakhqi tha awm sak lah,” tina hy.
ἐγὼ δὲ ἐδεήθην περὶ σοῦ ἵνα μὴ ἐκλίπῃ ἡ πίστις σου· καὶ σύ ποτε ἐπιστρέψας στήριξον τοὺς ἀδελφούς σου.
33 Cehlai anih ing, “Bawipa, nang ing thawng tlak haih ham ingkaw thih haih aham awm oepchoeh na awm nyng,” tina hy.
ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ· Κύριε, μετὰ σοῦ ἕτοιμός εἰμι καὶ εἰς φυλακὴν καὶ εἰς θάνατον πορεύεσθαι.
34 Jesu ing, “Piter, ka nik kqawn peek, tuhngawi ai ang khawng hlan awh, thum voei nik khawng kawp ti,” tina hy.
ὁ δὲ εἶπε· λέγω σοι, Πέτρε, οὐ φωνήσει σήμερον ἀλέκτωρ πρὶν ἢ τρὶς ἀπαρνήσῃ μὴ εἰδέναι με.
35 Cekcoengawh Jesu ing cekkhqi venawh, “Kai ing tangka bawm, sawngsa ingkaw khawmyk kaana ka ni tyih khqi awh nami voet hlauhnaak ak awm nu? tinak khqi hy. A mingmih ing, “Am awm hy,” tina uhy.
Καὶ εἶπεν αὐτοῖς· ὅτε ἀπέστειλα ὑμᾶς ἄτερ βαλλαντίου καὶ πήρας καὶ ὑποδημάτων, μή τινος ὑστερήθητε; οἱ δὲ εἶπον· οὐθενός.
36 Cekkhqi na ce, “Cehlai tuh awhtaw tangka bawm nami taak awhtaw khyn uh, sawngsa awm, zawzi am nami taak awhtaw nami angki ce zawi unawh thlai uh.
εἶπεν οὖν αὐτοῖς· ἀλλὰ νῦν ὁ ἔχων βαλλάντιον ἀράτω, ὁμοίως καὶ πήραν, καὶ ὁ μὴ ἔχων πωλήσει τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ καὶ ἀγοράσει μάχαιραν.
37 Anih ce thlak thawlhkhqi mi noet sih haih uhy, tinawh qee sut ce awm hy: ka nik kqawn peek khqi ve ak awi ve kai awh a soep aham awm hy. Oeih, kai akawng qee ce na ak awm ce soep tawm ca hawh hy,” tinak khqi hy.
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι ἔτι τοῦτο τὸ γεγραμμένον δεῖ τελεσθῆναι ἐν ἐμοί, τὸ καὶ μετὰ ἀνόμων ἐλογίσθη· καὶ γὰρ τὰ περὶ ἐμοῦ τέλος ἔχει.
38 A hubat khqi ing, Toek lah, Bawipa, vawh zawzi pakkhih awm hy ve, tina uhy. Anih ing, “Ce zah mah, khoek hawh hy,” tinak khqi hy.
οἱ δὲ εἶπον· Κύριε, ἰδοὺ μάχαιραι ὧδε δύο. ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· ἱκανόν ἐστι.
39 A ceh khawi amyihna Jesu taw Olive tlang na ce cet hy, a hubatkhqi ing a hu awh hquut uhy.
Καὶ ἐξελθὼν ἐπορεύθη κατὰ τὸ ἔθος εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν· ἠκολούθησαν δὲ αὐτῷ καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
40 Ami pha awh, cekkhqi venawh, “Syknaak ak khuiawh am naming tluknaak aham cykcah lah uh,” tinak khqi hy.
γενόμενος δὲ ἐπὶ τοῦ τόπου εἶπεν αὐτοῖς· προσεύχεσθε μὴ εἰσελθεῖν εἰς πειρασμόν.
41 Amah taw lung nik khawng choet a hlanaak na cet nawh, khuk sym doena cykcah hy.
καὶ αὐτὸς ἀπεσπάσθη ἀπ᾽ αὐτῶν ὡσεὶ λίθου βολήν, καὶ θεὶς τὰ γόνατα προσηύχετο
42 “Ka pa nak kawngaih awhtaw vawhkaw boet ve khoe law mai lah; cehlai kai ak kawngaih am seitaw, nang ak kawngaihnaak myihna awm hawn seh,” tina hy.
λέγων· πάτερ, εἰ βούλει παρενεγκεῖν τοῦτο τὸ ποτήριον ἀπ᾽ ἐμοῦ· πλὴν μὴ τὸ θέλημά μου, ἀλλὰ τὸ σὸν γινέσθω.
43 Cawh khan ceityih ce a venawh dang pe nawh anih ce tha pehy.
ὤφθη δὲ αὐτῷ ἄγγελος ἀπ᾽ οὐρανοῦ ἐνισχύων αὐτόν.
44 Kawpoek kyi ingkaw khawsi ak dung soeih ing cykcah hy, am hlan tui ce thi amyihna dek na dyh cawp cawp hy.
καὶ γενόμενος ἐν ἀγωνίᾳ ἐκτενέστερον προσηύχετο. ἐγένετο δὲ ὁ ἱδρὼς αὐτοῦ ὡσεὶ θρόμβοι αἵματος καταβαίνοντες ἐπὶ τὴν γῆν.
45 A cykcah boet coengawh tho nawh a hubatkhqi venna cet hy, cekkhqi taw amik kaw a set aih awh qoei unawh ami ih ce hu hy.
καὶ ἀναστὰς ἀπὸ τῆς προσευχῆς, ἐλθὼν πρὸς τοὺς μαθητὰς εὗρεν αὐτοὺς κοιμωμένους ἀπὸ τῆς λύπης,
46 “Ikawtih nami ih hqoeng? Sykzoeknaak khuiawh am naming tluknaak aham cykcah lah uh,” tinak khqi hy.
καὶ εἶπεν αὐτοῖς· τί καθεύδετε; ἀναστάντες προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν.
47 Awi ak kqawn hui awh thlang kqeng ce law hy, thlanghqa hlaihih ak khuiawh kaw thlang pynoet, Judah ami ti ing cekkhqi ce lawpyi khqi hy. Jesu ce mawk aham a venna law hy,
Ἔτι δὲ αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ ὄχλος, καὶ ὁ λεγόμενος Ἰούδας, εἷς τῶν δώδεκα, προῆγεν αὐτούς, καὶ ἤγγισε τῷ Ἰησοῦ φιλῆσαι αὐτόν· τοῦτο γὰρ σημεῖον δεδώκει αὐτοῖς· ὃν ἂν φιλήσω, αὐτός ἐστιν.
48 cehlai Jesu ing, “Judah, nang ing Thlanghqing Capa ve mawknaak ing na zawi nawh nu? tina hy.
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ· Ἰούδα, φιλήματι τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου παραδίδως;
49 Cawhkaw ik-oeih ce Jesu a hubatkhqi ing ami huh awh, Zawzi ing ka mik boeng hly mai nu? tina uhy.
ἰδόντες δὲ οἱ περὶ αὐτὸν τὸ ἐσόμενον εἶπον αὐτῷ· Κύριε, εἰ πατάξομεν ἐν μαχαίρᾳ;
50 Thlang pynoet ing khawsoeih boei a tyihzawih ce boeng hy, ang haa ce sek pe hlak hy.
καὶ ἐπάταξεν εἷς τις ἐξ αὐτῶν τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως καὶ ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ οὖς τὸ δεξιόν.
51 Jesu ing, “Ce tloek mah,” tina hy. Cawhkaw thlang ang haa ce bi pe nawh qoei sak tlaih hy.
ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· ἐᾶτε ἕως τούτου· καὶ ἁψάμενος τοῦ ὠτίου αὐτοῦ ἰάσατο αὐτόν.
52 Cekcoengawh Jesu ing khawsoeih boeikhqi, bawkim ak ukkungkhqi, a hqamcakhqi ingkaw a venawh ak law thlangkhqi boeih a venawh, “Kai ve quk-ai na ka awm awh nu, zawzi ingkaw thingboeng ing nami ni law sih?
εἶπε δὲ ὁ Ἰησοῦς πρὸς τοὺς παραγενομένους ἐπ᾽ αὐτὸν ἀρχιερεῖς καὶ στρατηγοὺς τοῦ ἱεροῦ καὶ πρεσβυτέρους· ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξεληλύθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων;
53 Myngawi tempul kawngma awh nangmih ing ni awm haih awh, am nim tu uhyk ti. Cehlai ve ve nangmih a tym ni, thannaak ing a uk hui awh ve,” tinak khqi hy.
καθ᾽ ἡμέραν ὄντος μου μεθ᾽ ὑμῶν ἐν τῷ ἱερῷ οὐκ ἐξετείνατε τὰς χεῖρας ἐπ᾽ ἐμέ. ἀλλ᾽ αὕτη ἐστὶν ὑμῶν ἡ ὥρα καὶ ἡ ἐξουσία τοῦ σκότους.
54 Anih ce tu unawh, khawsoeih boei khyt a im na khyn uhy. Cawh Piter ing ak hla nakawng qym hy.
Συλλαβόντες δὲ αὐτὸν ἤγαγον καὶ εἰσήγαγον αὐτὸν εἰς τὸν οἶκον τοῦ ἀρχιερέως. ὁ δὲ Πέτρος ἠκολούθει μακρόθεν.
55 Cehlai im kawngma ang lung awh ce kutoet na ngawi unawh mai ami awm awh, Piter awm cekkhqi anglakawh ce ngawi lawt hy.
ἁψάντων δὲ πυρὰν ἐν μέσῳ τῆς αὐλῆς καὶ συγκαθισάντων αὐτῶν ἐκάθητο ὁ Πέτρος ἐν μέσῳ αὐτῶν.
56 Maikung awh ang ngawih ce nu tyihzoeih pynoet ing uhy. Toek ceet nawh, Ve ak thlang awm anih ingqawi awm haih lawt hy,” tina hy.
ἰδοῦσα δὲ αὐτὸν παιδίσκη τις καθήμενον πρὸς τὸ φῶς καὶ ἀτενίσασα αὐτῷ εἶπε· καὶ οὗτος σὺν αὐτῷ ἦν.
57 Cehlai oelh hy Nang nu, anih ce am sim nyng, tina hy.
ὁ δὲ ἠρνήσατο λέγων· γύναι, οὐκ οἶδα αὐτόν.
58 A khoeh a awm coengawh thlak chang pynoet ing hu bai nawh a venawh, Nang awm a mingmih ak khuiawh kaw thlang lawt ni, tina hy. Cawh Piter ing, Kai amni,” tina hy.
καὶ μετὰ βραχὺ ἕτερος ἰδὼν αὐτὸν ἔφη· καὶ σὺ ἐξ αὐτῶν εἶ. ὁ δὲ Πέτρος εἶπεν· ἄνθρωπε, οὐκ εἰμί.
59 Khawnoek pynoet tluk a dii coengawh thlang pynoet bai ing, Ve ak thlang awm anih ingqawi awm haih meqee hy nih, Kalili thlang na awm awm bai hy, tina hy.
καὶ διαστάσης ὡσεὶ ὥρας μιᾶς ἄλλος τις διισχυρίζετο λέγων· ἐπ᾽ ἀληθείας καὶ οὗτος μετ᾽ αὐτοῦ ἦν· καὶ γὰρ Γαλιλαῖός ἐστιν.
60 Piter ing, Nak kqawn ce a sim na am sim qoe nyng!” tina bai hy. Ce myihna awi ak kqawn coeng kqoeng awh ai khawng poehoei hy.
εἶπε δὲ ὁ Πέτρος· ἄνθρωπε, οὐκ οἶδα ὃ λέγεις. καὶ παραχρῆμα, ἔτι λαλοῦντος αὐτοῦ, ἐφώνησεν ἀλέκτωρ.
61 Bawipa ing hawi nawh Piter ce toek hy. Bawipa ing awi ak kqawn peek ce Piter ing: “Tuhngawi awh ai ang khawng hlan awh, thum voei nik khawng kawp ti,” a tinaak awi ce poek hqoet hy.
καὶ στραφεὶς ὁ Κύριος ἐνέβλεψε τῷ Πέτρῳ, καὶ ὑπεμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ λόγου τοῦ Κυρίου, ὡς εἶπεν αὐτῷ ὅτι πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι ἀπαρνήσῃ με τρίς·
62 Cekcoengawh a leng benna cet nawh khawteh na kqang hy.
καὶ ἐξελθὼν ἔξω ὁ Πέτρος ἔκλαυσε πικρῶς.
63 Jesu ak sawikung qalkapkhqi ing the a kha na unawh vyk uhy.
Καὶ οἱ ἄνδρες οἱ συνέχοντες τὸν Ἰησοῦν ἐνέπαιζον αὐτῷ δέροντες,
64 A mik ce zen pe khoep unawh doet uhy, U ing nu a ni vyk ce kqawn lah?” tina uhy.
καὶ περικαλύψαντες αὐτὸν ἔτυπτον αὐτοῦ τὸ πρόσωπον καὶ ἐπηρώτων αὐτὸν λέγοντες· προφήτευσον τίς ἐστιν ὁ παίσας σε;
65 Thekhanaak awi khawzah ing tlai am tlek uhy.
καὶ ἕτερα πολλὰ βλασφημοῦντες ἔλεγον εἰς αὐτόν.
66 A khawngawi khaw a dai awh ce thlang kqeng a hqamcakhqi, khawsoeih boeikhqi ingkaw anaa awi cawngpyikungkhqi ce kutoet na hu qu uhy, cawh Jesu ce sawi law pe uhy.
Καὶ ὡς ἐγένετο ἡμέρα, συνήχθη τὸ πρεσβυτέριον τοῦ λαοῦ, ἀρχιερεῖς καὶ γραμματεῖς, καὶ ἀνήγαγον αὐτὸν εἰς τὸ συνέδριον ἑαυτῶν λέγοντες·
67 Nang ve Khrih aw, kqawn lah? tina uhy. Jesu ing, “Kqawn law bai nyng seiawm, am nik cangna hly uhyk ti,
εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός, εἰπὲ ἡμῖν. εἶπε δὲ αὐτοῖς· ἐὰν ὑμῖν εἴπω, οὐ μὴ πιστεύσητε,
68 ni doet khqi nyng seiawm am nim hlat kawm uk ti.
ἐὰν δὲ καὶ ἐρωτήσω, οὐ μὴ ἀποκριθῆτέ μοι ἢ ἀπολύσητε·
69 Cehlai tuh awhkawng, Thlanghqing Capa ing Khawsa thak awm tang benawh ngawi bit kaw,” tinak khqi hy.
ἀπὸ τοῦ νῦν ἔσται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καθήμενος ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως τοῦ Θεοῦ.
70 Cawh cekkhqi boeih ing, Cawhtaw nang ve Khawsa capa aw?” tina uhy. Anih ing, “Namik kqawn a myihna kai zawk ni,” tinak khqi hy.
εἶπον δὲ πάντες· σὺ οὖν εἶ ὁ υἱὸς τοῦ Θεοῦ; ὁ δὲ πρὸς αὐτοὺς ἔφη· ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἐγώ εἰμι.
71 Cawh cekkhqi ing, Ikaw ham simpyikung ni kyk qee hly bai? Amah am kha awhkawng ak awi ning za qi hawh saw kaw ve,” ti uhy.
οἱ δὲ εἶπον· τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτυρίας; αὐτοὶ γὰρ ἠκούσαμεν ἀπὸ τοῦ στόματος αὐτοῦ.

< Luke 22 >