< Luke 14 >

1 Sabbath nyn hypoet awh, Jesu taw Farasi a hqamca thlang pynoet a im awh buh ai na cet hy, cawh Jesu ce ngaihtaak doena doen uhy.
Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἐλθεῖν αὐτὸν εἰς οἶκόν τινος τῶν ἀρχόντων τῶν Φαρισαίων σαββάτῳ φαγεῖν ἄρτον, καὶ αὐτοὶ ἦσαν παρατηρούμενοι αὐτόν.
2 Ce a hun awh a haiawh ak phoen tawng nawh ak hling thlang pynoet ce awm hy.
καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπός τις ἦν ὑδρωπικὸς ἔμπροσθεν αὐτοῦ.
3 Jesu ing Farasikhqi ingkaw anaa awi ak sim thlangkhqi ce doet khqi hy, “Sabbath nyn awh thlak tlo qoei sak ve ak ciim nu, amak ciim nu?” tinak khqi hy.
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπε πρὸς τοὺς νομικοὺς καὶ Φαρισαίους λέγων· εἰ ἔξεστι τῷ σαββάτῳ θεραπεύειν;
4 Cehlai cekkhqi ing ikaw awm ap kqawn pe uhy. Cedawngawh Jesu ing cawhkaw thlak tlo ce tu nawh a qoei sak coengawh tyi hy.
οἱ δὲ ἡσύχασαν. καὶ ἐπιλαβόμενος ἰάσατο αὐτὸν καὶ ἀπέλυσε.
5 Cekcoengawh cekkhqi venawh, “Nangmih ak khuiawh kaw thlang pynoet oet a ca aw, vaitaw mai aw Sabbath nyn awh lawk-kqawng khuina ang tlaak mantaw, am namik dawk hly nawh nu?” tinak khqi hy.
καὶ ἀποκριθεὶς πρὸς αὐτοὺς εἶπε· τίνος ὑμῶν υἱὸς ἢ βοῦς εἰς φρέαρ ἐμπεσεῖται, καὶ οὐκ εὐθέως ἀνασπάσει αὐτὸν ἐν τῇ ἡμέρᾳ τοῦ σαββάτου;
6 Cawh ikaw awm ap kqawn uhy.
καὶ οὐκ ἴσχυσαν ἀνταποκριθῆναι αὐτῷ πρὸς ταῦτα.
7 Buh veelnaak kungawh thlangkhqi ing ngawihdoelh ak sang sang amik tyk ce a huh awh, vawhkaw nyhtahnaak awi ve kqawn pehy:
Ἔλεγε δὲ πρὸς τοὺς κεκλημένους παραβολήν, ἐπέχων πῶς τὰς πρωτοκλισίας ἐξελέγοντο, λέγων πρὸς αὐτούς·
8 Thlang ing buh ai na anik khy khqi awh, ngawihdoelh sang ce koeh tyk uh, nangmih anglakawh thlang qypawm ngai ce buh ai na khy hly mai hy.
ὅταν κληθῇς ὑπό τινος εἰς γάμους, μὴ κατακλιθῇς εἰς τὴν πρωτοκλισίαν, μήποτε ἐντιμότερός σου ᾖ κεκλημένος ὑπ᾽ αὐτοῦ,
9 Cemyihna a awm mai mantaw, imkung na venawh, ‘Nang ngawihnaak awh ve ak thlang ve ngawih sak’ ni tina kaw. Cawhtaw chah doena ngawihnaak ak nem awh ngawi zawk ka kawp ti.
καὶ ἐλθὼν ὁ σὲ καὶ αὐτὸν καλέσας ἐρεῖ σοι· δὸς τούτῳ τόπον· καὶ τότε ἄρξῃ μετ᾽ αἰσχύνης τὸν ἔσχατον τόπον κατέχειν.
10 Cedawngawh thlang ing buh ai na anik khy awh, ngawihnaak ak nem soeih awh ngawi mai, cawh ni imkung ce a law awh na venawh, “Ka pyi ngawihnaak ak leek awh ngawi,” a haiawh kqihchahnaak ce na huh hly. Cawh buh ai na ak lawkhqi boeih a haiawh kqihchahnaak ce na huh hly.
ἀλλ᾽ ὅταν κληθῇς, πορευθεὶς ἀνάπεσε εἰς τὸν ἔσχατον τόπον, ἵνα ὅταν ἔλθῃ ὁ κεκληκώς σε εἴπῃ σοι· φίλε, προσανάβηθι ἀνώτερον· τότε ἔσται σοι δόξα ἐνώπιον τῶν συνανακειμένων σοι.
11 U awm amah ingkaw amah ak zoeksang qu taw ak kaina nung tla kaw, cehlai ak kaina ak awmkhqi ing zoeksangnaak ce hu kawm uh,” tinak khqi hy.
ὅτι πᾶς ὁ ὑψῶν ἑαυτὸν ταπεινωθήσεται καὶ ὁ ταπεινῶν ἑαυτὸν ὑψωθήσεται.
12 Jesu ing imkung a venawh, “Khawnghyp awh aw, am awhtaw khawmy ben awh aw thlang buh ai na nak khy awhtaw, na pyikhqi, na naakhqi ingkaw na cakaw paqengkhqi koeh khy; nak khy mantaw, cekkhqi ingawm buh ai na nik khy lawt kawm usaw ni thung hlyk tlang uhy.
Ἔλεγε δὲ καὶ τῷ κεκληκότι αὐτόν· ὅταν ποιῇς ἄριστον ἢ δεῖπνον, μὴ φώνει τοὺς φίλους σου μηδὲ τοὺς ἀδελφούς σου μηδὲ τοὺς συγγενεῖς σου μηδὲ γείτονας πλουσίους, μήποτε καὶ αὐτοί σε ἀντικαλέσωσι, καὶ γενήσεταί σοι ἀνταπόδομα.
13 Cedawngawh thlang buh ai na nak khy awh, hahqahkhqi, khawk khem khqi, khawkzui khqi ingkaw mikhypkhqi ce khy kawp ti,
ἀλλ᾽ ὅταν ποιῇς δοχήν, κάλει πτωχούς, ἀναπήρους, χωλούς, τυφλούς,
14 cawhtaw zoseennak hu kawm uk ti. A mingmih ing amni thung lawk khqi qoe seiawm, thlakdyngkhqi thawh tlaihnaak khawnghi awh ni thung law tlaih kaw,” tina hy.
καὶ μακάριος ἔσῃ, ὅτι οὐκ ἔχουσιν ἀνταποδοῦναί σοι· ἀνταποδοθήσεται γάρ σοι ἐν τῇ ἀναστάσει τῶν δικαίων.
15 Cawhkaw awi ce amah cawh amah ing anik ngawi haih thlang pynoet ing ang zaak awh Jesu a venawh, “Khawsa qam khuiawh poei buh veelnaak kung awh ak pa kawi thlang taw a zoseen hy,” tina hy.
Ἀκούσας δέ τις τῶν συνανακειμένων ταῦτα εἶπεν αὐτῷ· μακάριος ὃς φάγεται ἄριστον ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ Θεοῦ.
16 Jesu ing, “Thlang pynoet ing poei ak bau soeih sai nawh buh ak ai na thlang khawzah ce khy hy.
ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ· ἄνθρωπός τις ἐποίησε δεῖπνον μέγα καὶ ἐκάλεσε πολλούς·
17 buh ainaak tym a pha awh imkung ing buh ai na ak khy thlangkhqi venawh a tyihzawih thlang ce tyi nawh khy sak hy, ‘law lah uh, ik-oeihkhqi coeng boeih hawh hy,’ tinak khqi hy.
καὶ ἀπέστειλε τὸν δοῦλον αὐτοῦ τῇ ὥρᾳ τοῦ δείπνου εἰπεῖν τοῖς κεκλημένοις· ἔρχεσθε, ὅτι ἤδη ἕτοιμά ἐστι πάντα.
18 Cehlai cekkhqi boeih ing ami peelnaak lam ce sui boeih uhy. Lamma cyk thlang ing, ‘lo thlai thai nyng saw, toek lah vang nyng. Ni hlah mai cang,’ tina hy.
καὶ ἤρξαντο ἀπὸ μιᾶς παραιτεῖσθαι πάντες. ὁ πρῶτος εἶπεν αὐτῷ· ἀγρὸν ἠγόρασα, καὶ ἔχω ἀνάγκην ἐξελθεῖν καὶ ἰδεῖν αὐτόν· ἐρωτῶ σε, ἔχε με παρῃτημένον.
19 Ak chang pynoet bai ing, ‘Vaitaw bawh nga thlai nyng saw, noek a dak lah vang nyng. Ni hlah mai cang,’ tina bai hy.
καὶ ἕτερος εἶπε· ζεύγη βοῶν ἠγόρασα πέντε, καὶ πορεύομαι δοκιμάσαι αὐτά· ἐρωτῶ σε, ἔχε με παρῃτημένον.
20 Pynoet bai ing, ‘kai zu lo thai nyng saw, am law hly thai nyng,’ tina hy.
καὶ ἕτερος εἶπε· γυναῖκα ἔγημα, καὶ διὰ τοῦτο οὐ δύναμαι ἐλθεῖν.
21 A tyihzawih ce law nawh a boeipa a venawh ce mihkhqi boeih ce kqawn pehy. Cawh imkung ce ak kaw so nawh a tyihzawih a venawh ‘Khawmdek khuina kaw lampyi ingkaw lamkel awh ang tawnna cet nawhtaw khawdeng hahqahkhqi, khawk khemkhqi, mikhyp khqi ingkaw khawkzui khqi ce law pyi,’ tina hy.
καὶ παραγενόμενος ὁ δοῦλος ἐκεῖνος ἀπήγγειλε τῷ κυρίῳ αὐτοῦ ταῦτα. τότε ὀργισθεὶς ὁ οἰκοδεσπότης εἶπε τῷ δούλῳ αὐτοῦ· ἔξελθε ταχέως εἰς τὰς πλατείας καὶ ῥύμας τῆς πόλεως, καὶ τοὺς πτωχοὺς καὶ ἀναπήρους καὶ χωλοὺς καὶ τυφλοὺς εἰσάγαγε ὧδε.
22 A tyihzawih ing, ‘Bawipa, awi nani peek amyihna sai hawh hlai nyng, a hun hoeng toeng toeng hyn hy,’ tina hy.
καὶ εἶπεν ὁ δοῦλος· κύριε, γέγονεν ὡς ἐπέταξας, καὶ ἔτι τόπος ἐστί.
23 Cawh Bawipa ing a tyihzawih a venawh, ‘lampyi ak bau ingkaw lam ak cawng ak kekhqi na ce cet nawhtaw na huh a saqui ce lawpyi kawp ti, cawh ni ka im awh a be hly hy.
καὶ εἶπεν ὁ κύριος πρὸς τὸν δοῦλον· ἔξελθε εἰς τὰς ὁδοὺς καὶ φραγμοὺς καὶ ἀνάγκασον εἰσελθεῖν, ἵνα γεμισθῇ ὁ οἶκος μου.
24 Ka nik kqawn peek, kak thlang ceikhqi ak khuiawh kaw thlang pynoet ca ingawm ka poei buh ve am tan kaw,’ tina hy.
λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι οὐδεὶς τῶν ἀνδρῶν ἐκείνων τῶν κεκλημένων γεύσεταί μου τοῦ δείπνου.
25 Thlang khawzah Jesu a hu awh bat unawh khin na cet haih uhy, cekkhqi venawh Jesu ing:
Συνεπορεύοντο δὲ αὐτῷ ὄχλοι πολλοί. καὶ στραφεὶς εἶπε πρὸς αὐτούς·
26 U awm ka venawh law nawh a nu ingkaw a Pa, a zucakhqi, a koeinu koeinaakhqi boeih, amah a hqingnaak ha awm – a mak sawhnaak thlang taw kai a hubat na am awm thai kaw.
εἴ τις ἔρχεται πρός με καὶ οὐ μισεῖ τὸν πατέρα ἑαυτοῦ καὶ τὴν μητέρα καὶ τὴν γυναῖκα καὶ τὰ τέκνα καὶ τοὺς ἀδελφοὺς καὶ τὰς ἀδελφάς, ἔτι δὲ καὶ τὴν ἑαυτοῦ ψυχήν, οὐ δύναταί μου μαθητὴς εἶναι.
27 U awm amah a thinglam ce kawt nawh kai a hu awh amak bat taw kai a hubat na am coeng thai hy.
καὶ ὅστις οὐ βαστάζει τὸν σταυρὸν ἑαυτοῦ καὶ ἔρχεται ὀπίσω μου, οὐ δύναται εἶναί μου μαθητής.
28 Nangmih ak khuiawh thlang pynoet ing ip sang sak aham ngaih lah seh. Anih ing ngawi lamma cang nawh a saknaak khoek tangka a taak ingkaw ama taak am nym am nai hly ma nawh nu?
τίς γὰρ ἐξ ὑμῶν, θέλων πύργον οἰκοδομῆσαι, οὐχὶ πρῶτον καθίσας ψηφίζει τὴν δαπάνην, εἰ ἔχει τὰ πρὸς ἀπαρτισμόν;
29 Ak poek ma kaana tung ce ling sawhqat bai seiawm im ce amak coeng lawk awhtaw, ak hu saqui ing qaih na kawm uh,
ἵνα μήποτε, θέντος αὐτοῦ θεμέλιον καὶ μὴ ἰσχύσαντος ἐκτελέσαι, πάντες οἱ θεωροῦντες ἄρξωνται αὐτῷ ἐμπαίζειν,
30 ‘Ve ak thlang ing im taw sa mylyk lawt nawh, ak coeng na awm ap coeng lak law hy,’ tina kawm uh.
λέγοντες ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος ἤρξατο οἰκοδομεῖν καὶ οὐκ ἴσχυσεν ἐκτελέσαι;
31 Kqawnnaak mai awh sangpahrang pynoet taw a qaal sangpahrang ing tuk qu aham cai lah seh. Ngawi lamma cang nawh, a qaal ben awhkaw thlang thongkul amah ben awhkaw thlang thonghqa ing a tuk thai hly ingkaw ama tuk thai hly ce poek lamma kaana awm kawm nu?
ἢ τίς βασιλεύς, πορευόμενος συμβαλεῖν ἑτέρῳ βασιλεῖ εἰς πόλεμον, οὐχὶ πρῶτον καθίσας βουλεύεται εἰ δυνατός ἐστιν ἐν δέκα χιλιάσιν ἀπαντῆσαι τῷ μετὰ εἴκοσι χιλιάδων ἐρχομένῳ ἐπ᾽ αὐτόν;
32 Ama tuk thai hly mantaw, a qaalkhqi lam na ami law hui awh, dyihthing tyi nawh qoepnaak ce sai kaw.
εἰ δὲ μήγε, ἔτι πόρρω αὐτοῦ ὄντος πρεσβείαν ἀποστείλας ἐρωτᾷ τὰ πρὸς εἰρήνην.
33 Cemyih lawtna, u awm ik-oeih soepkep amak cehtaak thai taw kai a hubat na am kawih hy.
οὕτως οὖν πᾶς ἐξ ὑμῶν, ὃς οὐκ ἀποτάσσεται πᾶσι τοῖς ἑαυτοῦ ὑπάρχουσιν, οὐ δύναται εἶναί μου μαθητής.
34 Ci taw leek hy, cehlai alnaak ce a paih mantaw ikawmyihna nu a alnaak thai tlaih kaw?
Καλὸν τὸ ἅλας· ἐὰν δὲ καὶ τὸ ἅλας μωρανθῇ, ἐν τίνι ἀρτυθήσεται;
35 Dek leek na awm am awm nawh, vaitaw pana a ek anglakawh za am leek kaw; khawng aham doeng na ni a awm hawh hy. U awm zaaknaak haa ak ta ingtaw za seh,” tinak khqi hy.
οὔτε εἰς γῆν οὔτε εἰς κοπρίαν εὔθετόν ἐστιν· ἔξω βάλλουσιν αὐτό. ὁ ἔχων ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.

< Luke 14 >