< Johan 18 >

1 Jesu ing ak cykcah boet coengawh, a hubatkhqi mi Kidron zawi vang benna cet uhy. Zawi vang benna olive dum awm nawh, ce ak khuina a hubatkhqi mi lut uhy.
Ταῦτα εἰπὼν ὁ Ἰησοῦς ἐξῆλθε σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ πέραν τοῦ χειμάρρου τῶν Κέδρων, ὅπου ἦν κῆπος, εἰς ὃν εἰσῆλθεν αὐτὸς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
2 Ce a hun awh Jesu ing a hubatkhqi mi ami ceh khawi a dawngawh, amah thlang a kut awh ak peekung Juda ing a hun ce sim hy.
ᾔδει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν τὸν τόπον, ὅτι πολλάκις συνήχθη καὶ ὁ Ἰησοῦς ἐκεῖ μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
3 Cedawngawh Juda ing khawsoeih boeikhqi ingkaw Farasikhqi venawh kawng qalkapkhqi ingkaw ukkung thlang vang ce dum khuina law pyi khqi hy. Cekkhqi ing maihchoei, mai-im ingkaw caikhqi ce pawm unawh law uhy.
ὁ οὖν Ἰούδας λαβὼν τὴν σπεῖραν καὶ ἐκ τῶν ἀρχιερέων καὶ Φαρισαίων ὑπηρέτας ἔρχεται ἐκεῖ μετὰ φανῶν καὶ λαμπάδων καὶ ὅπλων.
4 A venna ak pha law hly kawi them khqi ce a sim a dawngawh, Jesu ing cet nawh cekkhqi ce doet hy, “U aw nami sui?” tinak khqi hy.
Ἰησοῦς οὖν εἰδὼς πάντα τὰ ἐρχόμενα ἐπ᾽ αὐτόν, ἐξελθὼν εἶπεν αὐτοῖς· τίνα ζητεῖτε;
5 Cekkhqi ing, “Nazareth Jesu” tina uhy. Jesu ing, “Kai ni,” tinak khqi hy. (Cawh thlang a kut awh amah ak peekung Juda awm cawh dyi hy.
ἀπεκρίθησαν αὐτῷ· Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· ἐγώ εἰμι. εἱστήκει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν μετ᾽ αὐτῶν.
6 Jesu ing, “Kai ni,” a tinaak khqi awh ami hu na thoeih unawh dek na khoep uhy.
ὡς οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὅτι ἐγώ εἰμι, ἀπῆλθον εἰς τὰ ὀπίσω καὶ ἔπεσον χαμαί.
7 Cekcoengawh, “U aw nami sui?” tinak khqi tlaih bai hy. Cekkhqi ing, “Nazareth Jesu,” tina bai uhy.
πάλιν οὖν αὐτοὺς ἐπηρώτησε· τίνα ζητεῖτε; οἱ δὲ εἶπον· Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον.
8 Jesu ing, “Kai ni ni tinak khqi hawh nyng. Kai nami ni sui awhtaw vekkhqi ve ceh sak khqi,” tinak khqi hy.
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· εἶπον ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι. εἰ οὖν ἐμὲ ζητεῖτε, ἄφετε τούτους ὑπάγειν·
9 Nang ing nani peekkhqi pynoet awm am qeng sak nyng,” tinawh ak kqawn awi ce a soepnaak aham vemyihna tina hy.
ἵνα πληρωθῇ ὁ λόγος ὃν εἶπεν, ὅτι οὓς δέδωκάς μοι, οὐκ ἀπώλεσα ἐξ αὐτῶν οὐδένα.
10 Cawh Simon Piter ing, ak cimca ce lo nawh, khawsoeih boei soeih a tyihzawih ang haa ce zek pe hlak hy. (Ce a tyihzawih thlang ang ming taw Malka ming na hy.
Σίμων οὖν Πέτρος ἔχων μάχαιραν εἵλκυσεν αὐτήν, καὶ ἔπαισε τὸν τοῦ ἀρχιερέως δοῦλον καὶ ἀπέκοψεν αὐτοῦ τὸ ὠτίον τὸ δεξιόν· ἦν δὲ ὄνομα τῷ δούλῳ Μάλχος.
11 Jesu ing Piter nace, “Nak cimca ce sapang khuiawh chan; Ka Pa ing ani peek boet ce am ka aw hly nawh nu,” tina hy.
εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τῷ Πέτρῳ· βάλε τὴν μάχαιραν εἰς τὴν θήκην· τὸ ποτήριον ὃ δέδωκέ μοι ὁ πατήρ, οὐ μὴ πίω αὐτό;
12 Cawh qalkapkhqi, qalkap boeikhqi ingkaw Juda ukkungkhqi a tyihzawihkhqi ing Jesu ce tu uhy. Ami pin coengawh,
Ἡ οὖν σπεῖρα καὶ ὁ χιλίαρχος καὶ οἱ ὑπηρέται τῶν Ἰουδαίων συνέλαβον τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔδησαν αὐτόν,
13 Anna venna ceh pyi lamma uhy, anih cetaw ce a kum awh khawsoeih boei khyt na ak awm, Kaiapha a se na awm hy.
καὶ ἀπήγαγον αὐτὸν πρὸς Ἄνναν πρῶτον· ἦν γὰρ πενθερὸς τοῦ Καϊάφα, ὃς ἦν ἀρχιερεὺς τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου.
14 Kaiapha cetaw, thlang khawzah thih anglakawh thlang pynoet a thih nep bet hy, tinawh Judakhqi venawh ak kqawn peekkung ceni.
ἦν δὲ Καϊάφας ὁ συμβουλεύσας τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι συμφέρει ἕνα ἄνθρωπον ἀπολέσθαι ὑπὲρ τοῦ λαοῦ.
15 Simon Piter ingkaw ak chang hubat pynoet ing Jesu ce a hu awh hquut hy nih. Cawhkaw hubat cetaw khawsoeih boei khyt ing sim qu hy nih, cedawngawh anih cetaw Jesu ing khawsoeih boei khyt a ipkhui kawngmana lut hy nih.
Ἠκολούθει δὲ τῷ Ἰησοῦ Σίμων Πέτρος καὶ ὁ ἄλλος μαθητής. ὁ δὲ μαθητὴς ἐκεῖνος ἦν γνωστὸς τῷ ἀρχιερεῖ, καὶ συνεισῆλθε τῷ Ἰησοῦ εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως·
16 Cehlai Piter cetaw vawng chawmkeng awh awm hyt hy. Ak chang hubat, khawsoeih boei khyt ing anik sim qu ce hlat law tlaih nawh, vawng chawmkeng ak qehkung nuca ing ce voem qu hy nih, cawh Piter awm vawng khuina lut lawt hy.
ὁ δὲ Πέτρος εἱστήκει πρὸς τῇ θύρᾳ ἔξω. ἐξῆλθεν οὖν ὁ μαθητὴς ὁ ἄλλος, ὃς ἦν γνωστὸς τῷ ἀρχιερεῖ, καὶ εἶπε τῇ θυρωρῷ, καὶ εἰσήγαγε τὸν Πέτρον.
17 Chawmkeng qehkung nuca ing Piter nace, “Nang awm a mingmih a venawh paa lawt hyk ti?” tina hy. Anih ing, “Kai amni,” tina hy.
λέγει οὖν ἡ παιδίσκη ἡ θυρωρὸς τῷ Πέτρῳ· μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν εἶ τοῦ ἀνθρώπου τούτου; λέγει ἐκεῖνος· οὐκ εἰμί.
18 Khaw a ding a dawngawh, ukkungkhqi a tyihzawihkhqi ing mai tih unawh mai ce aawm uhy.
εἱστήκεισαν δὲ οἱ δοῦλοι καὶ οἱ ὑπηρέται ἀνθρακιὰν πεποιηκότες, ὅτι ψῦχος ἦν, καὶ ἐθερμαίνοντο· ἦν δὲ μετ᾽ αὐτῶν ὁ Πέτρος ἑστὼς καὶ θερμαινόμενος.
19 Cawh khawsoeih boei khyt ing Jesu ce a hubatkhqi mi a cawngpyinaak akawngkhqi ce doet hy.
Ὁ οὖν ἀρχιερεὺς ἠρώτησε τὸν Ἰησοῦν περὶ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ περὶ τῆς διδαχῆς αὐτοῦ.
20 Jesu ing awi hlat pe nawh, “Kai ing khawmdek a venawh a samphang na awi kqawn nyng. Judahkhqi ang cunnaak sinakawk ingkaw bawkim awh cawngpyi poepa nyng. Ang hyp na ikawk awi awm ap kqawn nyng.
ἀπεκρίθη αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· ἐγὼ παρρησίᾳ ἐλάλησα τῷ κόσμῳ· ἐγὼ πάντοτε ἐδίδαξα ἐν συναγωγῇ καὶ ἐν τῷ ἱερῷ, ὅπου πάντοτε οἱ Ἰουδαῖοι συνέρχονται, καὶ ἐν κρυπτῷ ἐλάλησα οὐδέν.
21 Ikaw hamna nani doet? Kai ak awih kqawn ak zakhqi ce doet thaw. Kak awikqawn ce cekkhqi ing sim u hy,” tinak khqi hy.
τί με ἐπερωτᾷς; ἐπερώτησον τοὺς ἀκηκοότας τί ἐλάλησα αὐτοῖς· ἴδε οὗτοι οἴδασιν ἃ εἶπον ἐγώ.
22 Ceamyihna awi ak kqawn awh, cawhkaw ukkung thlang pynoet ing Jesu a haai awh beei hy. “Vemyihna aw khawsoeih boei khyt ak awi nam hlat peek? tina hy.
ταῦτα δὲ αὐτοῦ εἰπόντος εἷς τῶν ὑπηρετῶν παρεστηκὼς ἔδωκε ῥάπισμα τῷ Ἰησοῦ εἰπών· οὕτως ἀποκρίνῃ τῷ ἀρχιερεῖ;
23 Jesu ing, “Kak kqawn ve ama thym awhtaw, ama thymnaak ce kqawn law. Cehlai ak thym kak kqawn awhawm kawtih nanik beih? tina hy.
ἀπεκρίθη αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· εἰ κακῶς ἐλάλησα, μαρτύρησον περὶ τοῦ κακοῦ· εἰ δὲ καλῶς, τί με δέρεις;
24 Cekcoengawh Anna ing, a pin doena, khawsoeih boei khyt Kaiapha venna tyi hy.
ἀπέστειλεν αὐτὸν ὁ Ἄννας δεδεμένον πρὸς Καϊάφαν τὸν ἀρχιερέα.
25 Simon Piter ce mai a aawm huili awh doet uhy, “Nang awm anih a hubat pynoet lawt ni my?” tina uhy. Cekkhqi venawh, “Amni”, tinak khqi hy.
Ἦν δὲ Σίμων Πέτρος ἑστὼς καὶ θερμαινόμενος. εἶπον οὖν αὐτῷ· μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶ;
26 Khawsoih boei khyt a tyihzawih thlang pynoet, Piter ing ang haa a zeek peek a tyihzawih a cakaw na ak awm ing, “Nang ve olive dum ak khuiawh ni hu zawh nyng?” tina hy.
ἠρνήσατο οὖν ἐκεῖνος καὶ εἶπεν· οὐκ εἰμί. λέγει εἷς ἐκ τῶν δούλων τοῦ ἀρχιερέως, συγγενὴς ὢν οὗ ἀπέκοψε Πέτρος τὸ ὠτίον· οὐκ ἐγώ σε εἶδον ἐν τῷ κήπῳ μετ᾽ αὐτοῦ;
27 Cehlai Piter ing oelh tlaih bai hy, cawh aai khawng pahoei hy.
πάλιν οὖν ἠρνήσατο ὁ Πέτρος, καὶ εὐθέως ἀλέκτωρ ἐφώνησεν.
28 Cekcoengawh Judakhqi ing Kaiapha a im awhkawng Rom ukkung Pilat a im na Jesu ce ceh pyi uhy. Mymcang hiina awm nawh boei imna am lut uhy. A mi lut awhtaw am ciimcaih nawh Loentaak poei buh am ai thai kawm uh.
Ἄγουσιν οὖν τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ τοῦ Καϊάφα εἰς τὸ πραιτώριον· ἦν δὲ πρωΐ· καὶ αὐτοὶ οὐκ εἰσῆλθον εἰς τὸ πραιτώριον, ἵνα μὴ μιανθῶσιν, ἀλλ᾽ ἵνα φάγωσι τὸ πάσχα.
29 Ce a dawngawh Pilat ce a mingmih a venna cet nawh doet hy, “Ikaw thawlhnaak awh nu ve ak thlang ve nami law pyi? tinak khqi hy.
ἐξῆλθεν οὖν ὁ Πιλᾶτος πρὸς αὐτοὺς καὶ εἶπε· τίνα κατηγορίαν φέρετε κατὰ τοῦ ἀνθρώπου τούτου;
30 Cekkhqi ing, “Ve ak thlang ve thawlhnaak ama taak man nang a venawh am law hly pyi unyng,” tina uhy.
ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπον αὐτῷ· εἰ μὴ ἦν οὗτος κακοποιός, οὐκ ἄν σοι παρεδώκαμεν αὐτόν.
31 Pilat ing, “Khyn unawh na mimah a cawngpyinaak awi amyihna awi cek uh,” tinak khqi hy. Cehlai Judakhqi ing, “Thlang him thainaak am ta unyng,” tina uhy.
εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Πιλᾶτος· λάβετε αὐτὸν ὑμεῖς καὶ κατὰ τὸν νόμον ὑμῶν κρίνατε αὐτόν. εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι· ἡμῖν οὐκ ἔξεστιν ἀποκτεῖναι οὐδένα·
32 Vemyihna a awmnaak vetaw, Jesu ing ikawmyih thihnaak kawi ing a thih kaw, tinawh ak kqawn ce a soepnaak ahamni.
ἵνα ὁ λόγος τοῦ Ἰησοῦ πληρωθῇ ὃν εἶπε σημαίνων ποίῳ θανάτῳ ἤμελλεν ἀποθνήσκειν.
33 Cawh Pilat ce ipkhui na cet tlaih nawh, Jesu ce ak khy coengawh doet hy, “Nang ve Judahkhqi a sangpahrang nu? tina hy.
Εἰσῆλθεν οὖν εἰς τὸ πραιτώριον πάλιν ὁ Πιλᾶτος καὶ ἐφώνησε τὸν Ἰησοῦν καὶ εἶπεν αὐτῷ· σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων;
34 Jesu ing, “Namah ak poek aw nak kqawn, am awhtaw thlang ing nu kai akawng na venawh ak kqawn law?” tina hy.
ἀπεκρίθη αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· ἀφ᾽ ἑαυτοῦ σὺ τοῦτο λέγεις ἢ ἄλλοι σοι εἶπον περὶ ἐμοῦ;
35 Pilat ing, “Kai ve Juda pa na ti nawh nu? Nak thlangkhqi ingkaw na khawsoeih boeikhqi ing ni nang ve kai a venna ami haw law ka ti. Ikaw na sai hy voei? tina hy.
ἀπεκρίθη ὁ Πιλᾶτος· μήτι ἐγὼ Ἰουδαῖός εἰμι; τὸ ἔθνος τὸ σὸν καὶ οἱ ἀρχιερεῖς παρέδωκάν σε ἐμοί· τί ἐποίησας;
36 Jesu ing, “Kai a qam taw ve khawmdek amni. Ve khawmdek qam mantaw, Judakhqi ing kai ama mim tunaak thai aham ka tyihzawihkhqi ing tu hawh kawm uh. Cehlai kai a qam taw ak chang nakaw ni,” tina hy.
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ κόσμου τούτου· εἰ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ἦν ἡ βασιλεία ἡ ἐμή, οἱ ὑπηρέται ἂν οἱ ἐμοὶ ἠγωνίζοντο, ἵνα μὴ παραδοθῶ τοῖς Ἰουδαίοις· νῦν δὲ ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐντεῦθεν.
37 “Cawhtaw nang ve sangpahrang vam haw?” tina hy. Jesu ing, “Kai ve sangpahrang na tice thym hy. Ve a ham nani awitak ak kqawn aham thang law nyng saw, khawmdek awh ka law. Uawm awitak benna ak awm ingtaw kak awi ngai hy,” tina hy.
εἶπεν οὖν αὐτῷ ὁ Πιλᾶτος· οὐκοῦν βασιλεὺς εἶ σύ; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· σὺ λέγεις ὅτι βασιλεύς εἰμι ἐγώ. ἐγὼ εἰς τοῦτο γεγέννημαι καὶ εἰς τοῦτο ἐλήλυθα εἰς τὸν κόσμον, ἵνα μαρτυρήσω τῇ ἀληθείᾳ. πᾶς ὁ ὢν ἐκ τῆς ἀληθείας ἀκούει μου τῆς φωνῆς.
38 Cawh Pilat ing, “Awitak ce ikaw nu? tina hy. Ce ak awi a doet coengawh Judakhqi venna cet tlaih nawh, “Ve ak thlang a thawlhnaak am hu nyng.
λέγει αὐτῷ ὁ Πιλᾶτος· τί ἐστιν ἀλήθεια; καὶ τοῦτο εἰπὼν πάλιν ἐξῆλθε πρὸς τοὺς Ἰουδαίους καὶ λέγει αὐτοῖς· ἐγὼ οὐδεμίαν αἰτίαν εὑρίσκω ἐν αὐτῷ·
39 Cehlai cehtaak khawnghi awh nangmih ing thawngtla pynoet oet ni hlah sak uhyk ti. ‘Juda sangpahrang’ venu ka hlah law hly?” tinak khqi hy.
ἔστι δὲ συνήθεια ὑμῖν ἵνα ἕνα ὑμῖν ἀπολύσω ἐν τῷ πάσχα· βούλεσθε οὖν ὑμῖν ἀπολύσω τὸν βασιλέα τῶν Ἰουδαίων;
40 Cekkhqi ing, “Amni, anih amni! Banabas ce hlah law,” tina uhy. Banabas cetaw quk-ai thlang pynoet na awm hy.
ἐκραύγασαν οὖν πάλιν πάντες λέγοντες· μὴ τοῦτον, ἀλλὰ τὸν Βαραββᾶν. ἦν δὲ ὁ Βαραββᾶς λῃστής.

< Johan 18 >