< Luka 12 >

1 To tiah kroek laek ai kaminawk nawnto amkhueng o moe, maeto hoi maeto ang et o naah, anih mah a hnukbang kaminawk khaeah, Hmaloe koekah, angsah thaih Farasinawk ih taeh thung hoiah acoe oh.
Ἐν οἷς ἐπισυναχθεισῶν τῶν μυριάδων τοῦ ὄχλου ὡς καταπατεῖν ἀλλήλους, ἤρξατο λέγειν πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ πρῶτον· προσέχετε ἑαυτοῖς ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων, ἥτις ἐστὶν ὑπόκρισις.
2 Amtueng thaih han ai ah khuk ih hmuen tidoeh om ai; panoek thaih han ai ah, hawk ih hmuen tidoeh om mak ai.
οὐδὲν δὲ συγκεκαλυμμένον ἐστὶν ὃ οὐκ ἀποκαλυφθήσεται, καὶ κρυπτὸν ὃ οὐ γνωσθήσεται·
3 To pongah khoving ah na thuih o ih lok to khodai ah thaih o tih; imthung ah naa ah thuih duem ih lok to imphu nuiah taphong o tih.
ἀνθ᾽ ὧν ὅσα ἐν τῇ σκοτίᾳ εἴπατε, ἐν τῷ φωτὶ ἀκουσθήσεται, καὶ ὃ πρὸς τὸ οὖς ἐλαλήσατε ἐν τοῖς ταμείοις, κηρυχθήσεται ἐπὶ τῶν δωμάτων.
4 Ampuinawk kang thuih o, Takpum paduek pacoengah, tidoeh sah thai ai kaminawk to zii o hmah.
Λέγω δὲ ὑμῖν τοῖς φίλοις μου· μὴ φοβηθῆτε ἀπὸ τῶν ἀποκτεννόντων τὸ σῶμα, καὶ μετὰ ταῦτα μὴ ἐχόντων περισσότερόν τι ποιῆσαι.
5 Toe na zit o han koi to kang thuih o coek han: a hum pacoengah, hell thungah va thaih, Anih to zii oh; ue, kang thuih o, Anih to zii oh. (Geenna g1067)
ὑποδείξω δὲ ὑμῖν τίνα φοβηθῆτε· φοβήθητε τὸν μετὰ τὸ ἀποκτεῖναι ἔχοντα ἐξουσίαν ἐμβαλεῖν εἰς τὴν γέενναν· ναί, λέγω ὑμῖν, τοῦτον φοβήθητε. (Geenna g1067)
6 Parit tavaa pangato phoisa hnetto hoiah zawh o na ai maw? Toe hnetto thung ih maeto mataeng doeh Sithaw mah pahnet ai.
οὐχὶ πέντε στρουθία πωλεῖται ἀσσαρίων δύο; καὶ ἓν ἐξ αὐτῶν οὐκ ἔστιν ἐπιλελησμένον ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ·
7 Na lu nui ih sam mataeng doeh kroek boih. To pongah zii o hmah: nangcae loe parit tavaa pongah atho na oh o kue.
ἀλλὰ καὶ αἱ τρίχες τῆς κεφαλῆς ὑμῶν πᾶσαι ἠρίθμηνται. μὴ οὖν φοβεῖσθε· πολλῶν στρουθίων διαφέρετε.
8 Kang thuih o, Mi kawbaktih doeh kaminawk hmaa ah kai angdoe haih kami loe, Sithaw ih van kaminawk hmaa ah kami Capa mah anih to angdoe haih toeng tih:
Λέγω δὲ ὑμῖν· πᾶς ὃς ἂν ὁμολογήσῃ ἐν ἐμοὶ ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὁμολογήσει ἐν αὐτῷ ἔμπροσθεν τῶν ἀγγέλων τοῦ Θεοῦ·
9 toe kaminawk hmaa ah kai pahnawt kami loe, Sithaw ih van kaminawk hmaa ah anih to ka pahnawt toeng han.
ὁ δὲ ἀρνησάμενός με ἐνώπιον τῶν ἀνθρώπων ἀπαρνηθήσεται ἐνώπιον τῶν ἀγγέλων τοῦ Θεοῦ.
10 Mi kawbaktih doeh kami Capa kasae thui kami loe, tahmenhaih om tih: toe Kacai Muithla kasae thui kami loe tahmenhaih om mak ai.
καὶ πᾶς ὃς ἐρεῖ λόγον εἰς τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· τῷ δὲ εἰς τὸ Ἅγιον Πνεῦμα βλασφημήσαντι οὐκ ἀφεθήσεται.
11 Sineko ah lokcaek kaminawk hoi ukkungnawk hmaa ah ang hoih o naah, kawbangmaw lok ka pathim han, to tih ai boeh loe timaw ka pathim han, to tih ai boeh loe timaw ka thuih han, tito mawn o hmah:
ὅταν δὲ προσφέρωσιν ὑμᾶς ἐπὶ τὰς συναγωγὰς καὶ τὰς ἀρχὰς καὶ τὰς ἐξουσίας, μὴ μεριμνᾶτε πῶς ἢ τί ἀπολογήσησθε ἢ τί εἴπητε·
12 to atue nathuem roe ah na thuih han ih lok to Kacai Muithla mah na patuk tih, tiah a naa.
τὸ γὰρ Ἅγιον Πνεῦμα διδάξει ὑμᾶς ἐν αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἃ δεῖ εἰπεῖν.
13 Amkhueng kaminawk thung ih maeto mah anih khaeah, Patukkung, kam nawk mah qawk ang pazet hanah na thui paeh, tiah a naa.
Εἶπε δέ τις αὐτῷ ἐκ τοῦ ὄχλου· διδάσκαλε, εἰπὲ τῷ ἀδελφῷ μου μερίσασθαι τὴν κληρονομίαν μετ᾽ ἐμοῦ.
14 Toe Anih mah to kami khaeah, Kami, mi mah maw nanghnik salakah lokcaek han ih, to tih ai boeh loe qawk pazet hanah ang suek? tiah a naa.
ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ· ἄνθρωπε, τίς με κατέστησε δικαστὴν ἢ μεριστὴν ἐφ᾽ ὑμᾶς;
15 Jesu mah nihcae khaeah, Acoe oh, kamthlai hmoek koehhaih to ayae oh: kami hinghaih loe a tawnh ih hmuenmaenawk nuiah amha ai, tiah a naa.
εἶπε δὲ πρὸς αὐτούς· ὁρᾶτε καὶ φυλάσσεσθε ἀπὸ πάσης πλεονεξίας· ὅτι οὐκ ἐν τῷ περισσεύειν τινὶ ἡ ζωὴ αὐτοῦ ἐστιν ἐκ τῶν ὑπαρχόντων αὐτοῦ.
16 To pacoengah anih mah hae patahhaih lok hae nihcae khaeah thuih pae: angraeng maeto ih lawk loe thingthai qumpo paroeai tacawt:
Εἶπε δὲ παραβολὴν πρὸς αὐτοὺς λέγων· ἀνθρώπου τινὸς πλουσίου εὐφόρησεν ἡ χώρα·
17 to pongah anih mah palung thungah, Thingthai qumpo suekhaih ahmuen ka tawn ai boeh, timaw ka sak han? tiah a poek.
καὶ διελογίζετο ἐν ἑαυτῷ λέγων· τί ποιήσω, ὅτι οὐκ ἔχω ποῦ συνάξω τοὺς καρπούς μου;
18 To pacoengah anih mah, Hae tiah ka sak han: tapupnawk to ka phraek moe, kalen kueah ka sak han; to ahmuen ah thingthai qumpo hoi hmuenmaenawk to ka suek boih han, tiah a thuih.
καὶ εἶπε· τοῦτο ποιήσω· καθελῶ μου τὰς ἀποθήκας καὶ μείζονας οἰκοδομήσω, καὶ συνάξω ἐκεῖ πάντα τὰ γενήματά μου καὶ τὰ ἀγαθά μου,
19 Ka hinghaih pakhra khaeah, Kahing pakhra, saning kasawk ah patoh hanah hmuenmaenawk na patung mang boeh; kamongah om ah loe, caa ah, nae ah loe, kanawm ah khosah ah, tiah ka naa han, tiah a poek.
καὶ ἐρῶ τῇ ψυχῇ μου· ψυχή, ἔχεις πολλὰ ἀγαθὰ κείμενα εἰς ἔτη πολλά· ἀναπαύου, φάγε, πίε, εὐφραίνου.
20 Toe Sithaw mah anih khaeah, Nang kamthu, vai qum ah na hinghaih pakhra to dueh tih boeh: duek pacoengah to hmuenmaenawk to mi mah maw toep tih, tiah a naa.
εἶπε δὲ αὐτῷ ὁ Θεός· ἄφρον, ταύτῃ τῇ νυκτὶ τὴν ψυχήν σου ἀπαιτοῦσιν ἀπὸ σοῦ· ἃ δὲ ἡτοίμασας τίνι ἔσται;
21 Angmah taham ah hmuenmae patung kami loe to tiah oh, anih loe Sithaw ah angraeng kami na ai ni, tiah a naa.
οὕτως ὁ θησαυρίζων ἑαυτῷ, καὶ μὴ εἰς Θεὸν πλουτῶν.
22 Anih mah a hnukbang kaminawk khaeah, To pongah kang thuih o, Timaw ka caak han; takpum hanah, timaw kang khuk han, tiah na hing hanah mawn o hmah.
Εἶπε δὲ πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ· διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, μὴ μεριμνᾶτε τῇ ψυχῇ ὑμῶν τί φάγητε, μηδὲ τῷ σώματι ὑμῶν τί ἐνδύσησθε.
23 Hinghaih loe caaknaek pongah lokpui kue, takpum loe khukbuen pongah lokpui kue.
οὐχὶ ἡ ψυχὴ πλεῖόν ἐστι τῆς τροφῆς καὶ τὸ σῶμα τοῦ ἐνδύματος;
24 Pangaahnawk to poek o noek ah: nihcae loe cangti haeh o ai, cang doeh aat o ai; cang suekhaih im hoi tapup doeh tawn o ai; toe Sithaw mah nihcae to pacah: nangcae loe tavaanawk pongah atho na oh o kue na ai maw?
κατανοήσατε τοὺς κόρακας, ὅτι οὐ σπείρουσιν οὐδὲ θερίζουσιν, οἷς οὐκ ἔστι ταμεῖον οὐδὲ ἀποθήκη, καὶ ὁ Θεὸς τρέφει αὐτούς· πόσῳ μᾶλλον ὑμεῖς διαφέρετε τῶν πετεινῶν;
25 Nangcae thungah mi mah maw mawnh pongah a hinghaih dong maeto thap thaih?
τίς δὲ ἐξ ὑμῶν μεριμνῶν δύναται προσθεῖναι ἐπὶ τὴν ἡλικίαν αὐτοῦ πῆχυν ἕνα;
26 Hmuen tetta mataeng doeh na sah o thai ai to mah, tipongah kalah hmuennawk pongah mawnhaih na tawnh o loe?
εἰ οὖν οὔτε ἐλάχιστον δύνασθε, τί περὶ τῶν λοιπῶν μεριμνᾶτε;
27 Lily pawknawk kawbangmaw qoeng o tahang, tito poek o noek ah: nihcae loe toksah o ai, pathlah doeh kae o ai; toe kang thuih o, Solomon mah a lensawkhaih boih hoi amthoep naah hae apawk thung ih apawk maeto mataeng doeh pha ai vop.
κατανοήσατε τὰ κρίνα πῶς αὐξάνει· οὐ κοπιᾷ οὐδὲ νήθει· λέγω δὲ ὑμῖν, οὐδὲ Σολομὼν ἐν πάσῃ τῇ δόξῃ αὐτοῦ περιεβάλετο ὡς ἓν τούτων.
28 Vaihni loe lawk ah oh, khawnbang ah loe hmai thungah vah han kaom, phroh mataeng doeh Sithaw mah to tih khoek to khukbuen hoiah pathoep nahaeloe; Aw tanghaih tamsi kaminawk, nangcae taoe cae loe kawkruk maw anih mah khukbuen hoiah pathoep tih?
εἰ δὲ τὸν χόρτον τοῦ ἀγροῦ, σήμερον ὄντα καὶ αὔριον εἰς κλίβανον βαλλόμενον, ὁ Θεὸς οὕτως ἀμφιέννυσι, πόσῳ μᾶλλον ὑμᾶς, ὀλιγόπιστοι;
29 Timaw ka caak moe, ka naek han, tiah pakrong o hmah, palunghaenghaih doeh tawn o hmah.
καὶ ὑμεῖς μὴ ζητεῖτε τί φάγητε καὶ τί πίητε, καὶ μὴ μετεωρίζεσθε·
30 Long kaminawk mah ni to baktih hmuennawk to pakrong o: hae hmuennawk nang toeng o, tito nangcae Ampa mah panoek.
ταῦτα γὰρ πάντα τὰ ἔθνη τοῦ κόσμου ἐπιζητεῖ· ὑμῶν δὲ ὁ πατὴρ οἶδεν ὅτι χρῄζετε τούτων·
31 Toe nangcae loe Sithaw mah siangpahrang ah ukhaih prae to pakrong oh; hae hmuennawk boih hae na thap pae tih.
πλὴν ζητεῖτε τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ, καὶ ταῦτα [πάντα] προστεθήσεται ὑμῖν.
32 Tamsi tuucaanawk, zii o hmah; nangcae Ampa mah prae to nangcae khae paek han koeh.
Μὴ φοβοῦ τὸ μικρὸν ποίμνιον· ὅτι εὐδόκησεν ὁ πατὴρ ὑμῶν δοῦναι ὑμῖν τὴν βασιλείαν.
33 Na tawnh o ih hmuennawk to zaw oh loe, kamtang kaminawk khaeah paek oh; nangmacae hanah kaprawn thai ai phoisa bawm to sah oh, kamro thai ai, kamqu mah pha thai ai moe, karaa mah doeh caa thai ai, van prae ah tangka to patung oh.
πωλήσατε τὰ ὑπάρχοντα ὑμῶν καὶ δότε ἐλεημοσύνην. ποιήσατε ἑαυτοῖς βαλλάντια μὴ παλαιούμενα, θησαυρὸν ἀνέκλειπτον ἐν τοῖς οὐρανοῖς, ὅπου κλέπτης οὐκ ἐγγίζει οὐδὲ σὴς διαφθείρει·
34 Na hmuenmae ohhaih ahmuen ah, na palungthin doeh om tih.
ὅπου γάρ ἐστιν ὁ θησαυρὸς ὑμῶν, ἐκεῖ καὶ ἡ καρδία ὑμῶν ἔσται.
35 Kaengkaeh angzaeng oh loe, hmaiim pa-aang o coek ah;
Ἔστωσαν ὑμῶν αἱ ὀσφύες περιεζωσμέναι καὶ οἱ λύχνοι καιόμενοι·
36 Anih angzoh moe, thok takhuek naah, nihcae mah anih han thok paong pae phrat hanah, zu paluemhaih poihkung hoiah kamlaem, angmacae ih angraeng kazing kaminawk baktiah om oh.
καὶ ὑμεῖς ὅμοιοι ἀνθρώποις προσδεχομένοις τὸν κύριον ἑαυτῶν, πότε ἀναλύσει ἐκ τῶν γάμων, ἵνα ἐλθόντος καὶ κρούσαντος εὐθέως ἀνοίξωσιν αὐτῷ.
37 Angraeng angzoh naah iip ai ah kazing tamnanawk loe tahamhoih o: loktang kang thuih o, anih loe kaengkaeh angzaeng ueloe, buhcaak hanah nihcae to anghnusak tih, anih loe angzo ueloe, nihcae to caaknaek paek tih.
μακάριοι οἱ δοῦλοι ἐκεῖνοι, οὓς ἐλθὼν ὁ κύριος εὑρήσει γρηγοροῦντας. ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι περιζώσεται καὶ ἀνακλινεῖ αὐτούς, καὶ παρελθὼν διακονήσει αὐτοῖς.
38 Atue hnetto naah maw, to tih ai boeh loe thumto naah maw, angraeng angzoh naah a mikhnuk ah amsakcoek tamnanawk loe tahamhoih o.
καὶ ἐὰν ἔλθῃ ἐν τῇ δευτέρᾳ φυλακῇ καὶ ἐν τῇ τρίτῃ φυλακῇ ἔλθῃ καὶ εὕρῃ οὕτω, μακάριοί εἰσιν οἱ δοῦλοι ἐκεῖνοι.
39 Toe hae hae panoek oh, im tawnkung mah natuek naah maw kamqu angzo tih, tiah panoek nahaeloe, a im amrosak han ai ah, anih mah toep tih.
τοῦτο δὲ γινώσκετε ὅτι εἰ ᾔδει ὁ οἰκοδεσπότης ποίᾳ ὥρᾳ ὁ κλέπτης ἔρχεται, ἐγρηγόρησεν ἂν καὶ οὐκ ἂν ἀφῆκε διορυγῆναι τὸν οἶκον αὐτοῦ.
40 To pongah nangcae doeh amsak o coek ah: Kami Capa loe na poek o ai ih atue ah angzo tih, tiah a naa.
καὶ ὑμεῖς οὖν γίνεσθε ἕτοιμοι· ὅτι ᾗ ὥρᾳ οὐ δοκεῖτε ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἔρχεται.
41 Piter mah anih khaeah, Angraeng, na thuih ih patahhaih lok loe kaicae han ih maw, to tih ai boeh loe kaminawk boih han ih? tiah a naa.
εἶπε δὲ αὐτῷ ὁ Πέτρος· Κύριε, πρὸς ἡμᾶς τὴν παραβολὴν ταύτην λέγεις ἢ καὶ πρὸς πάντας;
42 Angraeng mah, Atue mah phak naah kalah tamnanawk to buh pacah moe, angraeng mah imthung ukkung ah suek han ih oep kaom palungha im khenzawnkung loe mi maw?
εἶπε δὲ ὁ Κύριος· τίς ἄρα ἐστὶν ὁ πιστὸς οἰκονόμος καὶ φρόνιμος, ὃν καταστήσει ὁ κύριος ἐπὶ τῆς θεραπείας αὐτοῦ τοῦ διδόναι ἐν καιρῷ τὸ σιτομέτριον;
43 Angmah ih angraeng angzoh naah a mikhnuk ah toksah, tamna loe tahamhoih.
μακάριος ὁ δοῦλος ἐκεῖνος, ὃν ἐλθὼν ὁ κύριος αὐτοῦ εὑρήσει οὕτω ποιοῦντα.
44 Loktang kang thuih o, to kami loe angraeng mah tawnh ih hmuennawk boih nuiah ukkung ah suem tih.
ἀληθῶς λέγω ὑμῖν ὅτι ἐπὶ πᾶσι τοῖς ὑπάρχουσιν αὐτοῦ καταστήσει αὐτόν.
45 Toe to tamna mah, Ka angraeng loe angzo hnai mak ai, tiah a palung thung hoiah poek moe, tamna nongpa hoi nongpatanawk to a boh, a naek moe, a caak pacoengah, mu paqui nahaeloe,
ἐὰν δὲ εἴπῃ ὁ δοῦλος ἐκεῖνος ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτοῦ, χρονίζει ὁ κύριός μου ἔρχεσθαι, καὶ ἄρξηται τύπτειν τοὺς παῖδας καὶ τὰς παιδίσκας, ἐσθίειν τε καὶ πίνειν καὶ μεθύσκεσθαι,
46 to tamna ih angraeng loe anih mah poek ai ih ani, panoek ai ih niah angzo tih, anih to takroek pat ueloe, tanghaih tawn ai kaminawk hoi nawnto a hak han koi ahmuen to paek tih.
ἥξει ὁ κύριος τοῦ δούλου ἐκείνου ἐν ἡμέρᾳ ᾗ οὐ προσδοκᾷ καὶ ἐν ὥρᾳ ᾗ οὐ γινώσκει, καὶ διχοτομήσει αὐτόν, καὶ τὸ μέρος αὐτοῦ μετὰ τῶν ἀπίστων θήσει.
47 Angmah ih angraeng koehhaih to panoek, toe amsakcoek ai, angraeng koehhaih baktiah toksah ai tamna loe, bop pak palak tih.
ἐκεῖνος δὲ ὁ δοῦλος, ὁ γνοὺς τὸ θέλημα τοῦ κυρίου ἑαυτοῦ καὶ μὴ ἑτοιμάσας μηδὲ ποιήσας πρὸς τὸ θέλημα αὐτοῦ, δαρήσεται πολλάς·
48 Toe angraeng koehhaih sak han panoek ai pongah hmuen sah pazae tamna loe, kana parai ah bop mak ai. Mi kawbaktih doeh kapop ah paek ih kami khaeah, kapop ah hni tih: kapop ah ap ih kami khaeah, kapop kue ah hni o tih.
ὁ δὲ μὴ γνούς, ποιήσας δὲ ἄξια πληγῶν, δαρήσεται ὀλίγας. παντὶ δὲ ᾧ ἐδόθη πολύ, πολὺ ζητηθήσεται παρ᾽ αὐτοῦ, καὶ ᾧ παρέθεντο πολύ, περισσότερον αἰτήσουσιν αὐτόν.
49 Long nuiah hmai pakhrak han ih ni kang zoh; hmai kangh boih ai ah loe ka koehhaih akoep ai.
Πῦρ ἦλθον βαλεῖν ἐπὶ τὴν γῆν, καὶ τί θέλω εἰ ἤδη ἀνήφθη!
50 Toe tuinuemhaih paek hanah ka tawn vop; to tiah akoep ai karoek to kawkrukmaw ka patang vop tih!
βάπτισμα δὲ ἔχω βαπτισθῆναι, καὶ πῶς συνέχομαι ἕως οὗ τελεσθῇ!
51 Long nuiah angdaehhaih ohsak hanah kang zoh, tiah na poek o maw? Kang thuih o, to tiah na ai ni; tapraek han ih ni kang zoh:
δοκεῖτε ὅτι εἰρήνην παρεγενόμην δοῦναι ἐν τῇ γῇ; οὐχί, λέγω ὑμῖν, ἀλλ᾽ ἢ διαμερισμόν.
52 vaihi hoi kamtong pangato kaom imthung takoh to ampraek o tih, thumto hoi hnetto, hnetto hoi thumto misa ah angcoeng o tih.
ἔσονται γὰρ ἀπὸ τοῦ νῦν πέντε ἐν οἴκῳ ἑνὶ διαμεμερισμένοι, τρεῖς ἐπὶ δυσὶ καὶ δύο ἐπὶ τρισί·
53 Ampa hoi a capa, amno hoi a canu, amni hoi langah, misa ah angcoeng o ueloe, ampraek o tih, tiah a naa.
διαμερισθήσονται πατὴρ ἐπὶ υἱῷ καὶ υἱὸς ἐπὶ πατρί, μήτηρ ἐπὶ θυγατρὶ καὶ θυγάτηρ ἐπὶ μητρί, πενθερὰ ἐπὶ τὴν νύμφην αὐτῆς καὶ νύμφη ἐπὶ τὴν πενθερὰν αὐτῆς.
54 Anih mah kaminawk khaeah, Niduem bang hoi angthawk tahang tamai to na hnuk o naah, nangcae mah, Kho angzo tih, tiah na thuih o; na thuih o ih baktih toengah, kho angzoh.
Ἔλεγε δὲ καὶ τοῖς ὄχλοις· ὅταν ἴδητε τὴν νεφέλην ἀνατέλλουσαν ἀπὸ δυσμῶν, εὐθέως λέγετε, ὄμβρος ἔρχεται, καὶ γίνεται οὕτω·
55 Aloih bang ih takhi song naah loe, nangcae mah, Bae tih, tiah na thuih o; na thuih o ih baktih toengah oh.
καὶ ὅταν νότον πνέοντα, λέγετε ὅτι καύσων ἔσται, καὶ γίνεται.
56 Nangcae angsah thaih kaminawk! Van hoi long hma ah kaom hmuen kawng loe na panoek o; toe tikhoe vaihi thuem ah kaom atue loe na panoek o ai loe?
ὑποκριταί, τὸ πρόσωπον τοῦ οὐρανοῦ καὶ τῆς γῆς οἴδατε δοκιμάζειν, τὸν δὲ καιρὸν τοῦτον πῶς οὐ δοκιμάζετε;
57 Ue, tipongah katoeng hmuen sak hanah na panoek o thai ai loe?
τί δὲ καὶ ἀφ᾽ ἑαυτῶν οὐ κρίνετε τὸ δίκαιον;
58 Na misa hoi nawnto lokcaekhaih im ah na caeh hoi naah, loklam ah anih hoi angdaehhaih to sah ah; to tih ai nahaeloe anih mah lokcaekkung khaeah na hoi tih, lokcaekkung mah angraeng khaeah na caeh haih ueloe, angraeng mah thongim thungah na va tih.
ὡς γὰρ ὑπάγεις μετὰ τοῦ ἀντιδίκου σου ἐπ᾽ ἄρχοντα, ἐν τῇ ὁδῷ δὸς ἐργασίαν ἀπηλλάχθαι ἀπ᾽ αὐτοῦ, μήποτε κατασύρῃ σε πρὸς τὸν κριτήν, καὶ ὁ κριτής σε παραδῷ τῷ πράκτορι, καὶ ὁ πράκτωρ σε βαλεῖ εἰς φυλακήν.
59 Kang thuih o, rong han koi laiba na kii o ai karoek to na loih o mak ai, tiah a naa.
λέγω σοι, οὐ μὴ ἐξέλθῃς ἐκεῖθεν ἕως οὗ καὶ τὸ ἔσχατον λεπτὸν ἀποδῷς.

< Luka 12 >