Toksahkungnawk 28

1 Nihcae loih o boih pacoengah ni, to ahmuen loe Melta, tiah kawk ih tui mah takui ih prae, tiah panoek o vop.

Miután szerencsésen megmenekültek, megtudták, hogy Máltának nevezik azt a szigetet.

2 To prae ah kaom kaminawk mah kaicae to kahoihah ang khetzawn o: kho angzoh moe, angqai parai pongah, kaicae han hmai ang cenh pae o, kaicae boih kahoihah ang khetzawn o.

A barbárok pedig nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántuk, mert tüzet raktak, és befogadtak mindnyájunkat, a bennünket ért zápor és hideg miatt.

3 Pawl loe hmaitik hanah thing kangqonawk to akhuih, to naah hmai bet pongah kasoe kaom pahui to tacawt moe, Pawl ih ban ah angbang pae lawngkawng.

Amikor pedig Pál sok venyigét szedett, és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, a kezére ragadt.

4 To prae ah kaom kaminawk mah anih ban ah angbang lawngkawng pahui to hnuk o naah, Hae kami loe kami hum kami ni, tito palunghaengh han om ai, anih loe tuipui thung hoiah loih boeh e, a hing han taham om ai boeh, tiah maeto hoi maeto a thuih o.

Amikor pedig látták a barbárok a kezéről függeni a mérges kígyót, azt mondták egymásnak: „Nyilván gyilkos ez az ember, akit nem hagyott élni a bosszúállás, noha a tengerből megszabadult.“

5 Toe Pawl loe ahmaa caa ai, pahui to hmai thungah takhoek.

De neki, miután a kígyót lerázta a tűzbe, semmi baja sem lett.

6 Kaminawk mah loe akra ai ah anih ih ngan to bawk pae ueloe, amtimh pacoengah dueh roep tih, tiah poek o: atue paroeai thung Pawl to a khet o, toe kawbangah doeh om pae ai, to naah nihcae poek amkhraih o moe, Pawl loe sithaw mue, tiah a poek o.

Azok pedig azt várták, hogy meg fog dagadni, vagy nagy hirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatták véleményüket, és istennek mondták őt.

7 To ahmuen hoi angthla ai ah Publiu, tiah ahmin kaom kalen koek prae ukkung ih im to oh, anih mah kaicae ang lak, angmah im ah ni thumto ang cam o sak khue khawt ai, kahoihah ang khetzawn.

Annak a helynek a környékén voltak a sziget főemberének, név szerit Publiusznak mezei jószágai, aki befogadott minket és három napig nagy emberségesen vendégül látott.

8 Publiu ih ampa loe ngannat moe, angsong sut: ngannat khue ai ah zokcik kana doeh a tawnh; Pawl loe anih khaeah caeh moe, lawkthuih pae, anih nuiah ban koeng pae moe, ngan a tuisak.

Történt pedig, hogy Publiusz atyja hideglelésben és vérhasban betegen feküdt. Pál bement hozzá, és miután könyörgött, kezeit rátéve meggyógyította őt.

9 To tiah hmuen to sak pae naah, to prae ah kaom nathaih tawn kalah kaminawk doeh angzoh o moe, ngantuihaih to hnuk o.

Miután ez megtörtént, mások is, akik betegek voltak a szigeten, odajöttek hozzá, és meggyógyultak.

10 Nihcae mah kaicae paroeai ang pakoeh o; nihcae caehtaak han kam sak o naah loe, kang toeng hmuenmaenawk to palongpui thungah ang puen pae o.

Így nagy tisztességben álltunk, és amikor elindultunk, elláttak minden szükséges dologgal.

11 Khrah thumto ka oh o pacoengah, Kastor hoi Pollux ih krang kaom, siktue ah to prae thungah kaom, Alexandria ih palongpui hoiah ka caeh o.

Három hónap múlva azután egy alexandriai hajón elindultunk, amely a szigeten telelt, és amelynek címere Kásztor és Pollux volt.

12 Syracuse vangpui ah ka caeh o moe, toah ni thumto ka cam o.

Szirakuzába eljutva, ott maradtunk három napig.

13 To vangpui hoiah ka caeh o let moe, Rhegium vangpui to ka phak o: nito ka cam o pacoengah, aloih bang ih takhi to songh, omvaih niah Puteoli vangpui to ka phak o:

Onnan körülkerülve, eljutottunk Régiumba és mivel egy nap múlva déli szél támadt, másnap megérkeztünk Puteoliba.

14 to vangpui ah nawkamyanawk to ka hnuk o, nihcae mah ni tarukto thung cam hanah ang pacae o, to ahmuen hoiah Rom vangpui ah ka caeh o.

Ahol amikor atyafiakat találtunk, kértek minket, hogy maradjunk náluk hét napig, és úgy mentünk Rómába.

15 Toah kaom nawkamyanawk mah kaicae angzoh ti, tiah a thaih o naah, kaicae dawt hanah, caaknaek zawhhaih Appi Forum hoi Im Thum kaom ahmuen karoek to ang zoh o: to kaminawk to Pawl mah hnuk naah, Sithaw khaeah kawnhaih lawk a thuih moe, thacakhaih to tawnh.

Onnan is az atyafiak, amikor a dolgainkat meghallották, elénk jöttek Appii Forumig és Tres Tabernaeig. Mikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és eltelt bizalommal.

16 Rom vangpui ka phak o naah loe, cumvaito ukkung misatuh angraeng loe thongkrah kaminawk to kalen koek thongkrah toep kami khaeah a aap: misatuh kami maeto mah Pawl to toep moe, a koeh baktiah oh thaihaih to paek.

Amikor pedig Rómába érkeztünk, a százados átadta a foglyokat a testőrség parancsnokának, Pálnak azonban megengedték, hogy külön lakjon az őt őriző vitézzel.

17 Ni thumto oh pacoengah Pawl mah Judah kami zaehoikung kacoehtanawk to kawk; nihcae loe angzoh o boih, Pawl mah nihcae khaeah, nawkamyanawk, kaminawk koeh ai ih hmuen tidoeh ka sah ai, aicae ampanawk ih atawk mah koeh ai ih hmuen doeh ka sah ai, toe Jerusalem vangpui ah kai ang naeh o moe, Rom kaminawk banah ang paek o.

Történt pedig, hogy három nap múlva magához hívatta Pál a zsidók ottani vezetőit. Mikor pedig összegyűltek, ezt mondta nekik: „Atyámfiai, férfiak, én jóllehet semmit sem vétkeztem a nép ellen, vagy az ősi szokások ellen, mégis foglyul adtak át Jeruzsálemből a rómaiak kezébe.

18 Nihcae mah lok ang caek o naah, duek han khoek to zaehaih tidoeh ka sah ai pongah, ang prawt han koeh o.

Miután ezek kihallgattak, el akartak bocsátani, mert semmi halálra méltó vétek nincs bennem.

19 Toe Judahnawk mah koeh o ai, to pongah Caesar khae caeh hanah ka hnik; toe kaimah ih kaminawk to zae net han ih na ai ni.

De mivel a zsidók tiltakoztak ez ellen, kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, nem mintha a népem ellen volna valami vádam.

20 Hae pongah ni nangcae hoi anghnuk moe, lokthuih hanah kang kawk o: Israel kaminawk oephaih pongah ni kai hae sumqui hoiah ang pathlet o, tiah a naa.

Ezért hívattalak tehát titeket, hogy lássalak benneteket, és beszéljek veletek, mert Izrael reménységéért vettek körül ezzel a lánccal.“

21 Nihcae mah anih khaeah, Nang kawng pongah Judea prae hoiah pat ih ca to ka hnu o ai, to prae hoiah angzo nawkamyanawk mah doeh nang to kasae thui o vai ai vop.

Azok pedig ezt mondták neki: „Mi felőled sem levelet nem kaptunk Júdeából, sem pedig az atyafiak közül nem jött ide senki, és nem jelentett, vagy mondott rólad semmi rosszat.

22 Toe na poekhaih kawbangah maw oh, tiah thaih han ka koeh o: ahmuen kruekah kaom kaminawk mah loe hae kricaabu hae kasae ah thuih o, tiah a naa o.

Szeretnénk azért tőled hallani, milyen véleményen vagy. Mert e felekezet felől tudjuk, hogy mindenütt ellene beszélnek.“

23 Pawl hoi angqumhaih ni to khaeh o, Pawl ohhaih im ah paroeai kaminawk angzoh o; akhawnbang hoi aduembang khoek to nihcae khaeah Sithaw ukhaih prae kawng to thuih pae pacoengah, Mosi ih kaalok hoi tahmaanawk mah Cabu thungah tarik ih Jesu kawng to panoek o thai hanah a thuih pae.

Kitűztek tehát neki egy napot, és sokan eljöttek hozzá a szállására, akiknek nagy bizonyságtétellel szólt az Isten országa felől, reggeltől estig igyekezve meggyőzni őket a Jézus felől való dolgokról, úgy a Mózes törvénye, mint a próféták alapján.

24 Anih mah thuih ih lok to thoemto kaminawk mah tang o, toe thoemto kaminawk mah loe tang o ai.

Némelyek hittek az ő beszédének, mások nem hittek.

25 Angmacae hoi angmacae palung adue o ai pongah, Pawl mah hae tiah lok maeto thuih pae pacoengah tacawt o ving; Kacai Muithla mah Isaiah patohhaih hoiah aicae ampanawk khaeah thuih ih lok mah loe,

Mivel pedig nem egyeztek meg egymással, szétoszlottak, miután Pál ezt a mondatot mondta nekik: „Jól szólott a Szentlélek Ézsaiás próféta által a mi atyáinknak ezt mondva:

26 hae kaminawk khaeah caeh ah loe, Nangcae mah na thaih o tih, toe na thaih o kop mak ai; na hnuk o tih, toe na panoek o thai mak ai:

»Eredj el a néphez és mondd: Hallván halljatok, és ne értsetek; és nézvén nézzetek, és ne lássatok!

27 hae kaminawk ih palung loe amro boih boeh; nihcae loe thaih kophaih naa tawn o ai, nihcae loe mik pasim o; to tih ai nahaeloe nihcae mah a mik hoiah hnu o ueloe, a naa hoiah thaih o tih, palung hoiah thaihkophaih tawn o ueloe, nihcae amlaem o let naah, nihcae to ngan ka tuisak moeng tih, tiah thuih, tiah a naa.

Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallanak, és szemeiket behunyják, hogy szemeikkel ne lássanak, füleikkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.«

28 To pongah Gentelnawk khaeah Sithaw pahlonghaih to patoeh boeh, To lok to nihcae mah thaih o tih, tiah na panoek o han oh, tiah a naa.

Tudjátok hát meg, hogy a pogányoknak küldetett az Istennek ez üdvössége, és ők meg is hallgatják.“

29 Hae lok a thuih pae pacoengah, Judahnawk loe amlaem o moe, angmacae hoi angmacae paroeai lok angaek o.

Mikor ezeket mondta, a zsidók maguk között sokat vitatkozva elmentek.

30 Pawl loe saning hnetto thung a tlai ih im ah oh, anih khaeah angzo kaminawk boih to kahoihah a khetzawn,

Pál pedig két egész esztendeig maradt az ő saját bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik odamentek hozzá.

31 pakaakung om ai ah, oephaih hoiah Sithaw mah siangpahrang ah ukhaih prae kawng to a thuih moe, Angraeng Jesu Kri kawng to patuk.

Hirdette az Isten országát, és teljes bátorsággal, minden akadály nélkül tanított az Úr Jézus Krisztusról.