2 Samuel 19
1 Siangpahrang loe Absalom pongah, palungset moe, qah, tiah Joab khaeah thuih pae o.
És tudtára adták Jóábnak: Íme, a király sír és gyászol Ábsálóm miatt.
2 To na niah misa pazawkhaih to oh, toe siangpahrang loe a capa pongah palungset moe, qah, tiah kaminawk mah thaih o naah, kaminawk boih han palungsethaih niah oh lat.
És gyásszá lett a győzelem ama napon az egész nép számára, mert hallotta a nép ama napon, mondván: Bánkódik a király fia fölött.
3 Misatuk naah kacawn kaminawk mah azathaih hoiah vangpui thungah akun o baktih toengah, kaminawk mah doeh to na niah vangpui thungah tamquta hoiah akun o duem.
És lopódzva ment be a nép ama napon a városba, amint belopódzik az a nép, mely szégyenkezik, mikor megfutamodtak a harcban.
4 Siangpahrang loe mikhmai khuk khoep moe, tha hoiah qah; Aw ka capa Absalom, Aw Absalom, ka capa, ka capa, tiah qah.
A király pedig elfödte arcát, és kiáltott a király nagy hangosan: Fiam Ábsálóm, Ábsálóm fiam, fiam!
5 To naah Joab loe siangpahrang imthung ah akun moe, Vaihniah na canu, na capanawk ih hinghaih, na zu, na zulanawk ih hinghaih pahlong kaminawk hoi na tamnanawk ih mikhmai to azat na pawsak boeh;
Ekkor bement Jóáb a királyhoz a házba; mondta: Megszégyenítetted ma mind a te szolgáidnak arcát, akik ma megmentették életedet meg fiaid és leányaid életét meg feleségeid életét és ágyasaid életét -
6 misanawk to na palung moe, nampuinawk to na hnukma. Nangmah ih misatuh angraengnawk hoi anih ih tamnanawk to tiah doeh na sah ai, tiah vaihniah nam tuengsak boeh; vaihniah Absalom to hing moe, kaicae boih ka duek o nahaeloe, palung nang hoe tih, tiah ka hnuk.
szeretvén azokat, kik téged gyűlölnek és gyűlölvén azokat, kik téged szeretnek; mert kijelentetted ma, hogy nincsenek vezéreid, sem szolgáid, mert megtudtam ma, hogy ha csak Ábsálóm élne, mi valamennyien pedig ma halva volnánk, hogy az akkor helyes volna szemeidben.
7 To pongah, Angthawk loe, nangmah ih kaminawk khaeah thapaekhaih lok to thui ah. Angthawk moe, na caeh ai nahaeloe, vaiduem ah nang khaeah kami maeto doeh om mak ai boeh, tiah Angraeng ih ahmin hoiah lokkamhaih ka sak; to hmuen loe nang hanah nawkta nathuem hoi vaihni ni khoek to, na tongh ih raihaihnawk boih pongah sae kue tih, tiah a naa.
Most tehát kelj föl, menj ki és beszélj szívére szolgáidnak; mert az Örökkévalóra esküszöm, hogyha ki nem jössz, nem marad nálad ez éjjel senki sem, ez pedig nagyobb baj lenne neked, mindazon bajnál, mely rád jött ifjúkorod óta mostanáig.
8 To pongah siangpahrang loe angthawk moe, khongkha taengah anghnut. Khongkha taengah siangpahrang anghnut, tiah kaminawk mah panoek o naah, kaminawk boih anih hmaa ah angzoh o. Israel kaminawk loe angmacae im ah cawnh o boih boeh.
Erre fölkelt a király és leült a kapuban; az egész népnek tudtára adták, mondván: Íme a király a kapuban ül. Ekkor odament a nép a király elé; Izrael pedig megfutamodott, ki-ki a sátraihoz.
9 Israel acaeng boih salakah, kaminawk loe maeto hoi maeto lok angaek o; siangpahrang mah aicae misa ban thung hoiah pahlong; anih mah ni Philistin kaminawk ban thung hoiah aicae to pahlong; toe Absalom pongah anih mah vaihi prae to cawnhtaak boeh.
És versengett az egész nép, mind az Izrael törzseiben, mondván: A király mentett meg bennünket ellenségeink kezéből, és ő szabadított meg bennünket a filiszteusok kezéből és most elszökött az országból Ábsálóm elől;
10 Aicae ukkung ah a suek o ih Absalom loe, misatuk naah duek ving boeh pongah, tikhoe vaihi David to siangpahrang ah lak let hanah lok na thui o ai loe? tiah thuih o.
Ábsálóm pedig, kit fölkentünk magunk fölé, meghalt a háborúban; most tehát miért vesztegeltek s nem hozzátok vissza a királyt?
11 David siangpahrang mah angmah im ah oh moe, to lok to thaih naah, qaima Zadok hoi Abiathar khaeah kami patoeh moe, Judah kacoehtanawk khaeah, Tipongah siangpahrang angmah im ah thak let hanah kapoek hnukkhuem koek acaeng ah na oh o loe?
Dávid király pedig küldött Czádók és Ebjátár papokhoz, mondván: Beszéljetek Jehúda véneivel, mondván: miért lennétek az utolsók, mikor visszahozzák a királyt a házába? Egész Izrael szava pedig eljutott volt a királyhoz a házába.
12 Nangcae loe kai ih nawkamya ah na oh o moe, ka thii ka ngan ah na oh o; tipongah siangpahrang angmah im ah amlaem haih let hanah, hnukkhuem koekah na oh o loe?
Testvéreim vagytok, csontom és húsom vagytok; miért lennétek hát utolsók, mikor visszahozzák a királyt?
13 Amasa khaeah thui pae oh; Nang loe ka thii ka ngan ah na om ai maw? Vaihi hoi kamtong Joab zuengah kai ih misatuh zaehoikung angraeng ah na om ai nahaeloe, Sithaw mah ka nuiah lokcaek nasoe, kanung parai ah sah nasoe, tiah a thuih, tiah thui pae oh, tiah a naa.
Amászának meg mondjátok: nemde csontom és húsom vagy? Így tegyen velem az Isten és így folytassa – bizony hadvezér lesz színem előtt minden időben Jóáb helyett.
14 Anih mah Judah kaminawk ih palung to kami maeto ih palungthin baktiah pazawk boih. To pongah nihcae mah siangpahrang khaeah, Nang loe na tamnanawk hoi nawnto amlaem o lai ah, tiah a naa o.
Így magához hajtotta mind a Jehúda embereinek szívét, mint egy emberét; és küldtek a királyhoz: Jöjj vissza te meg mind a szolgáid,
15 To pongah siangpahrang loe amlaem moe, Jordan vapui khoek to caeh. Judah kaminawk loe, siangpahrang tongh hanah caeh o moe, Jordan vapui yaeh ah thak hanah Gilgal vangpui ah caeh o.
Visszatért tehát a király és eljutott a Jordánhoz; Jehúda pedig Gilgálba ment, hogy elémenjen a királynak, hogy átvigyék a királyt a Jordánon.
16 Bahurim ih Benjamin kami Gera capa Shimei loe, David siangpahrang hnuk hanah Judah kaminawk hoi nawnto angzoh o tathuk.
Akkor sietett Simeí, Géra fia, a Benjaminbeli, a Bachúrímból való, s lement Jehúda embereivel Dávid király elé.
17 Anih loe Benjamin ih kami sangto, Saul imthung takoh ih tamna Ziba ih caa hatlai pangato hoi anih ih tamna pumphaeto hoiah nawnto caeh moe, siangpahrang hmaa ah Jordan vapui to karangah angkat o.
És ezer ember volt vele Benjáminból meg Czíba, Sául házának szolgája s tizenöt fia és húsz szolgája ővele; és átgázoltak a Jordánon a király elé.
18 Siangpahrang ih imthung takoh kaminawk to lak moe, a koeh ih hmuen sak pae hanah, palong hoiah caeh o. Jordan vapui to angkat o pacoengah, Gera capa Shimei loe siangpahrang hmaa ah akuep;
Épen átkelt a komp, hogy átvigyék a király házát és hogy tegyék, ami, jónak tetszik szemeiben, ekkor Simeí, Géra fia, levetette magát a király előtt, mikor átkelt a Jordánon.
19 Siangpahrang khaeah, Ka angraeng, ka zaehaih na net hmah; ka angraeng siangpahrang, Jerusalem na tacawt taak na niah, na tamna kai mah sak ih hmuen to pakuem hmah loe, palung thungah doeh suem poe hmah.
És szólt a királyhoz: Ne tudjon be nekem uram bűnt és ne emlékezzél arra, amit vétett szolgád ama napon, melyen elment uram, a király Jeruzsálemből, hogy szívére venné a király.
20 Na tamna kai loe hmuen sakpazae moeng boeh, tiah ka panoek; to pongah khenah, vaihniah Joseph imthung takoh boih thungah, ka angraeng siangpahrang hnuk hanah kang zoh hmaloe, tiah a naa.
Mert tudja szolgád, hogy én vétkeztem és íme eljöttem ma elsőnek József egész házából, lemenve uram a király elé.
21 Toe Zeruiah capa Abishai mah, Angraeng mah situi nok tangcae ah kaom to anih mah tangoeng pongah, hae tiah kaom Shimel to paduek han om ai maw? tiah anaa.
Ekkor megszólalt Abisáj, Czerúja fia, és mondta: Vajon amiatt ne ölessék-e meg Simeí, hogy átkozta az Örökkévaló fölkentjét?
22 David mah, Zeruiah capanawk, nangcae hoi kai misa ah angcoeng hanah takung timaw oh? Vaihniah Israel kami maeto paduek han oh maw? Kai loe Israel kaminawk ukkung siangpahrang ah ka oh, tiah panoek ai kami ah maw ka oh? tiah a naa.
De mondta Dávid: Mi közöm hozzátok Czerúja fiai, hogy akadályozókul lennétek ma nekem. Ma megölessék valaki Izraelben? Mert hiszen tudom, hogy ma vagyok király Izrael fölött!
23 To pongah siangpahrang mah Shimei khaeah, Na dueh mak ai, tiah a naa. Siangpahrang mah nang khaeah lokkamhaih sak boeh.
Szólt tehát a király Simeíhez: Nem fogsz meghalni. És megesküdött neki a király.
24 Saul capa patoeng Mephiboseth doeh siangpahrang tong hanah caeh tathuk; anih loe siangpahrang tacawt na ni hoi kamtong kamong ah amlaem let khoek to, a khok doeh khenzawn ai; a toektaboe mui doeh aat ai moe, khukbuen doeh pasuk ai.
Mefibóset pedig, Sául fia, lement a király elé; nem gondozta volt lábait, se nem gondozta szakállát, és ruháit sem mosatta ama naptól fogva, hogy elment a király, egészen ama napig, melyen békével megjött.
25 Jerusalem vangpui ah siangpahrang hnuk hanah a caeh naah, siangpahrang mah anih khaeah, Mephiboseth, tipongah kai hoi nawnto na caeh ai loe? tiah a naa.
És volt, mikor Jeruzsálembe jött a király elé, mondta neki a király: Miért nem jöttél velem, Mefíbóset?
26 Anih mah, Aw Ka angraeng, sianpahrang, na tamna kai loe khokkhaem pongah, laa hrang to kang thueng moe, siangpahrang hoi nawnto ka caeh han, tiah ka poek; toe ka tamna Ziba mah kai angling.
Mondta: Uram király, a szolgám megcsalt engem; mert azt mondta szolgád: hadd nyergelem föl magamnak a szamarat, ráülök és elmegyek a királlyal, mert szolgád sánta.
27 Anih mah, na tamna kai hae, nang khaeah kasae ang thuih; ka angraeng siangpahrang nang loe, Sithaw ih van kami baktiah na oh; to pongah na koeh baktiah na sah halat ah.
De ő rágalmazta szolgádat uramnál a királynál; uram a király pedig olyan, mint az Isten angyala: tedd tehát, ami jónak tetszik szemeidben.
28 Kampa ih imthung takohnawk loe, ka angraeng siangpahrang hmaa ah ni ka duek o; toe na tamna hae na caboi nuiah buhcaa kaminawk salakah nang suek; to pongah siangpahrang hmaa ah laisaep han timaw ka tawnh? tiah a naa.
Hiszen atyám egész háza nem volt más, mint halálra valók uram a király előtt, mégis az asztalodon evők közé helyezted szolgádat. Mi jogom volna hát nekem még, és hogy kiálthatok még a királyhoz?
29 Siangpahrang mah anih khaeah, Nang ih kawng kapop parai ah thuih han timaw oh? Ziba hoiah nang ih lawk to ampraek hanah lok ka takroek boeh, tiah a naa.
Mondta neki a király: Minek szaporítanád még a szót. Kimondtam: te meg Czíba osztozzatok a mezőben.
30 Mephiboseth mah siangpahrang khaeah, Ue, ka angraeng siangpahrang loe angmah im ah lunghoih ah amlaem let boeh pongah, anih mah hmuennawk to la boih nasoe, tiah a naa.
Ekkor szólt Mefíbóset a királyhoz: Az egészet is elveheti, minthogy uram királyom békével jött meg házába.
31 Gilead acaeng Barzillai doeh Roge-lim vangpui hoiah angzoh moe, siangpahrang to Jordan vapui yaeh ah thak hanah anih hoi nawnto angkat hoi.
A Gileádbeli Barzilláj pedig lejött Rógelímból és átkelt a királlyal a Jordánon, hogy elkísérje őt a Jordán mentén.
32 Barzillai loe mitong parai boeh; saning quitazetto oh boeh moe, siangpahrang Mahanaim vangpui ah oh nathung, anih mah caaknaek hoiah a khetzawn; anih loe angraeng kami ah oh.
És Barzilláj nagyon öreg volt, nyolcvan éves; s ő eltartotta a királyt, mikor Máchanájimban időzött, mert igen nagy ember volt.
33 Siangpahrang mah Barzillai khaeah, Kai hoi nawnto angzo ah, Jerusalam ah kai mah kang khetzawn han hmang, tiah a naa.
És szólt a király Barzillájhoz: Jer te velem át, majd eltartalak magamnál Jeruzsálemben.
34 Toe Barzillai mah siangpaharng khaeah, Jerusalem ah siangpahrang hoi nawnto ka caeh hanah, kai loe saning nazetto maw ka hing vop tih?
De szólt Barzilláj a királyhoz: Mennyi még életem éveinek napja, hogy fölmenjek a királlyal Jeruzsálembe?
35 Vaihi saning quitazetto ka oh boeh; hmuen kasae kahoih ka pathlaeng thaih vop tih maw? Na tamna kai mah caaknaek mataeng doeh pataeng thai vop tih maw? Laa sah nongpa hoi nongpatanawk ih lok doeh ka thaih thai vop tih maw? Tipongah na tamna loe ka angraeng siangpahrang ih hmuenzit ah ka oh han loe?
Nyolcvan éves vagyok én ma, vajon tudok-e különbséget jó és rossz között, avagy ízét érzi-e szolgád annak, amit eszem és amit iszom, avagy hallgatok-e még énekesek és énekesnők hangjára? Minek legyen hát szolgád uramnak a királynak még terhére?
36 Na tamna loe siangpahrang hoi nawnto Jordan vapui yaeh ah setta ni ka caeh thai tih boeh; tipongah siangpahrang mah hae baktih tangqum kai paek han angai vop?
Egy kicsit majd átmegy szolgád a Jordánon a királlyal; de minek tenné meg velem a király ezt a jótéteményt?
37 Na tamna kai loe amlaem halat ue; kaimah ih vangpui, kampa hoi kamno ih taprong taengah, ka duek halat han boeh. Toe khenah, na tamna Khimham to oh; anih loe ka angraeng siangpahrang hoiah nawnto caeh nasoe. Na koeh baktiah anih hanah hmuen to sah paeh, tiah a naa.
Hadd térjen vissza szolgád, hogy meghaljak városomban, atyám és anyám sírja mellett. De íme szolgád Kimhám vonul majd urammal a királlyal, és tedd vele azt, ami jónak tetszik szemeidben.
38 To naah siangpahrang mah, Khimham loe kai hoi nawnto caeh tih; na koeh ih hmuen boih anih hanah ka sak pae han; saksak na koeh ih hmuen to ka sak pae boih han, tiah a naa.
Mondta a király: Velem vonuljon Kimhám, én pedig teszem vele, ami jónak tetszik a szemeidben; és bármit kívánsz magadnak tőlem, megteszem neked.
39 To pongah kaminawk boih Jordan vapui to angkat o. Siangpahrang loe tui angkat moe, Barzillai to mok pacoengah, tahamhoihaih paek; to pacoengah Barzillai loe angmah ih vangpui ah amlaem let.
Átkelt az egész nép a Jordánon, meg a király is átkelt; megcsókolta a király Barzillájt, megáldotta őt, és visszatért helyére.
40 Siangpahrang loe Gilgat vangpui ah caeh, Khimham doeh anih hoi nawnto caeh toeng; Judah kaminawk boih hoi ahap Israel kaminawk mah siangpahrang to thak o.
Tovavonult a király Gilgálba és Kimhán vele vonult; Jehúda egész népe átvitte volt a királyt és Izrael népének is a fele.
41 Khenah, Israel kaminawk loe siangpahrang khaeah angzoh o boih moe, siangpahrang khaeah, Tipongah kaicae ih nawkamya Judah kaminawk mah, siangpahrang hoi anih ih imthung takoh kaminawk, anih khaeah kaom David ih kaminawk to paquk o boih moe, Jordan vapui yaeh ah caeh o haih ving loe? tiah a naa o.
És íme mind az Izrael emberei jöttek a királyhoz; így szóltak a királyhoz: Miért loptak el téged testvéreink, Jehúda emberei, és átvitték a királyt és házát a Jordánon, mind a Dávid embereit ő vele együtt?
42 To naah Judah kaminawk boih mah, Israel kaminawk khaeah, Siangpahrang loe kaicae ih canawk ah oh pongah ni hae tiah ka sak o; tipongah nangcae palungphui han oh? Siangpahrang ih caaknaek to kaicae mah ka caak pae o maw? To tih ai boeh loe kaicae hanah anih mah tangqum paek maw? tiah a naa o.
Ekkor megszólalt mind a Jehúda embere Izrael embere ellen: Mert közel áll hozzám a király; miért is haragszol hát e dolog miatt? Vajon ettünk-e valamit a királyból, avagy tán ajándék adatott-e nekünk?
43 To naah Israel kaminawk mah, Judah kaminawk khaeah, Kaicae loe siangpahrang nuiah taham hato ka tawnh o; to khue na ai, David imthung takoh kawng to thuih nahaeloe nangcae pongah loe kaicae hae anghnai kue. Tipongah siangpahrang thak let hanah kaicae dueng hmaloe ai ah, kaicae hae tidoeh sah ai ah na oh o loe? tiah a naa o. Toe Israel kaminawk ih lok pongah, Judah kaminawk ih lok to thacak kue.
Felelt Izrael embere Jehúda emberének és mondta: Tíz részem van nekem a királyban, és Dávidot is inkább kívánom, mint te; miért kicsinylettél hát engem, hogy nem volt az én szavam az első, hogy visszahozzam királyomat? De keményebb volt Jehúda emberének szava Izrael emberének szavánál.
