+ Lucas 1 >

1 Á cána que sares han penchabado chibar de pacuaró a narracion es buchías que andré amángue han sinado quereladas.
Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
2 Sásta junos as penáron á amángue sos desde o principio as diqueláron sa’ desquerias aquías, y sináron ministres e varda.
A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
3 Pre o matéjo ha parecido lachó á mángue, despues de orotar mistós sasta se las quereláron desde o principio, libanartelas de pacuaró, ó baro Theophilo.
Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
4 Somia que pincharéles a chachipen de ocolas buchías andré que has sinado instruido.
Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
5 Sinaba andré os chibéses de Herodes, Crállis de Judea; yeque erajai, sos se hetó Zacharias, e baji de Abías, y desqueri romi es dugidas de Aaron, y o nao de ocóna Elisabeth.
Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
6 Y sinaban os dui lachés anglal de Debél, pirando bi grecos andré os sares mandamientos y eschastras e Erañoró.
És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
7 Y na terelaban chaboro, presas Elisabeth sinaba estéril, y os dui chalados dur andré sus chibéses.
És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
8 Y anacó que querelando Zacharias desquero ministerio anglal de Debél andré o orden de desqueri begai,
Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9 Segun o costumbre es erajais, sicabó por desquerí baji á chibar o incienso, chalando andré a cangri e Erañoró.
A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
10 Y os hambés catanés sinaban abrí manguelando á Un-debél á la ocana e incienso.
És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
11 Y dicó al Manfariel e Erañoró, sinando en pindré á la bastarí e altar e incienso.
Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
12 Y Zacharias al dicarle cangueló, y peró dal opré ó.
És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
13 Tami o Manfariel le penó: Na darañeles Zacharias, presas tirias ocanagimias han sinado juneladas: y tiri romi Elisabeth chindará á tucue yeque chaboro, y araquelarás desquero nao Juan.
Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
14 Y terelarás pesquital y alegría, y se asaselarán baribustres manuces andré desquero nacimiento.
És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
15 Presas sinará haro anglal o Erañoró; y na piyará mol ni peñacoró, y sinará perelaló e Peniche desde as poriás de sun dai.
Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
16 Y á baribústres es chabores de Israel querelará limbidiar al Erañó, o Debél de junós.
És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17 Presas ó chalará anglal de ó sa’ la suncai y sila de Elias, somia querelar limbidiar os carlochines es batuces á os chabores, y os sos na pachibélan al drun es majarés, somia preparar al Erañó una sueti perfecta.
És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
18 Y penó Zacharias al Manfariel: ¿en que pincharé ocóno? presas menda sinelo puró, y minri romí sinela dur andré desqueres chibéses.
És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
19 Y rudeló o Manfariel y penó: sinelo Gabriel, sos asisto anglal de Debél: y sinelo bichabado á penarte, y á lanarte ocóna nueva lachi.
És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
20 Y tucue sinarás musilé, y no astisararás chamuliar disde o chibés andré sos ocóno sinará querelado, presas na pachibelaste á minrias vardas, sos se cumplirán á sun chiros.
És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
21 Y os manuces sinaban ujarando á Zacharias: y os sares zibaban de que tasiabase ó andré a cangri.
A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
22 Y pur se sicobó abrí, na les astisaraba chamuliar; y chaneláron que habia dicado buchí andré a cangri, y ó lo penó por simaches, y sinaba musilé.
És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
23 Y pur sináron cumplidos os chibéses de desquero ministerio, se chaló á su quer.
És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
24 Y á la anda de ocónos chibéses se dicó cambri Elisabeth a romi de ó, y sinaba escondida pansch chonos, penando:
E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
25 Presas o Erañó me ha querelado ocono andré os chibéses, en que penchabó á nicabar minrio oprobio de enré os manuces.
Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
26 Y al zobio chonos o Manfariel Gabriel sinaba bichabado de Debél á yeque foros de Galiléa, sos se hetó Nazareth,
A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
27 A yeque bedori romandiñada sat manu, sos se hetó Joseph, e quer de David, y o nao e bedori sinaba Maria.
Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
28 Y pur chaló o Manfariel andré, anduque sinaba, penó: Un-debél te diñele golipén, perelali de gracia: O Erañó con tucue: Majari tucue enré as cadchiás.
És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
29 Y pur siró juneló ocono, se darañó sat as vardas de ó, y penchababa, que salutacion sinaba ocola.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
30 Y o Manfariel le penó: na cangueles Maria, presas has alachado gracia anglal de Debél.
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
31 He acoi concebirás andré tiro chepo, y chindarás chaboro, y araquerarás desquero nao Jesus.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
32 Ocóla sinará baro, y sinará araquerado chaboro e Udscho, y le diñará Un-debél Erañó o throno de David desquero batu;
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
33 y sinará Crallis deltó andré o quer de Jacob. Y desquero chim na terelará anda. (aiōn g165)
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (aiōn g165)
34 Y penó Maria al Manfariel: ¿Sasta sinará, ocono? y menda na pincharelo manu.
Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
35 Y rudelando o Manfariel, penó: se bestelará opré tucue, y te querelará sombra a sila e Udscho. Y por ocono o Majaro, sos se chindará de tucue, sinará araquerado Chaboro de Debél.
És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
36 Y Elisabeth tiri cachicálli siró tambien sinela cambri de yeque chaboro, sinando puri: y ocono sinela o zobio chonos de siró, sos sinela araquerada a esteril.
És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
37 Presas na sinela chi n’astis para Un-debél.
Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
38 Y penó Maria: Menda a lacrí e Erañoró, querelese andré mangue segun tiri varda. Y se chaló o Manfariel.
Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
39 Y andré ocolas chibéses se ardiñó Maria y chaló al bur, á yeque foros e chim de Judá.
Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
40 Y chaló andré o quer de Zacharias, y saludisaró á Elisabeth.
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
41 Y pur Elisabeth juneló a salutacion de Maria, o chinoró diñó saltos andré desquero trupo: y sinaba Elisabeth perelalí e Peniche.
És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
42 Y diñó yeque gole y penó: Majari tucue andré as cadchiás, y majaró o mibao e tiro trupo.
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43 De duque sinela ocono á mangue, que a Dai e minrio Erañó abillela á mangue?
És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
44 Presas yescotria que bigoreó a varda de tiri salutacion á minres canés, o chinoró diñó saltos de pesquital andré minrio trupo.
Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
45 Y majaró ma andré tun men, presas sinará querelado o saro ma fué penado á tucue de parte e Erañoró.
És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
46 Y penó Maria: Minri ochi engrandece al Erañó:
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47 Y minri suncai se asaseló andré Debél minrío Salvador.
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
48 Presás ha dicado a chinoría de desqueri lacrí: pues ya desde acana as sarias generaciones araquelarán mangue majari.
Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49 Ha querdi buchías bariás á mangue ó sos terela sila, y majaró o nao de ó.
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
50 Su canrea sinela de generacion andré generacion opré os sares que le darañelan.
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
51 Queró sila sat su murcia: queró najar á os superbios sat as imaginaciones de sus carlochines.
Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
52 Queró á os silares perar sus besti, y ardiñó á os humildes.
Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53 Hinchió de buchias lachias á os que terelaban bóquis; y á os balbales mecó chichi.
Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54 Ustiló andré sun chepó á Israel sun lacró, enjallandose de sun canrea.
Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
55 Andiar sasta penó á amáres batuces, á Abraham y á sus chaborés deltó. (aiōn g165)
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
56 Y Maria sinaba sat siró sasta trin chonos: y se limbidió á desquero quer.
Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
57 Tami Elisabeth se le chaló o chiros de chindar, y chindó yeque chaboro.
Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
58 Y juneláron os quiribés y os cachicállis de siró que o Erañó habia querelado canrea bari sat siró, y se alendáron sat siró.
És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
59 Y sinaba que al otoró chibés abilláron á chinar o postin e quilén al chaboró, y le araqueráron del nao de desquero batu, Zacharias.
És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60 Y rudelando desqueri dai, penó: nanai, sino Juan sinará araquerado.
És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
61 Y le penáron: cayque sinela andré tiri ráti, sos se heta sat ocola nao.
És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
62 Y pucháron por simaches al batu e chaboro, como camelaba que se le araquerase.
És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
63 Y mangando li, libanó, penando: Juan sinela su nao: y os sares se zibáron.
Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64 Y yescotria sinaba pendrabado desquero mui, y su chipe, y chamuliaba majarificando á Debél.
És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65 Y peró dal opré os sares sunparales: y se penáron de sarias oconas buchias por os sares bures de Judéa.
És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
66 Y os sares que as junelaban, as ujaraban andré sus carlochines, penando: ¿coin penchabais, que sinará ocona chaboro? Presas a baste e Erañoró sinaba sat ó.
És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
67 Y Zacharias sun batu sinaba perelalo e Peniche, y garló baji, penando.
És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
68 Majaró o Eraño Debél de Israel, presas abilló y diñó mestepé á sun sueti.
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
69 Y ardiñó á amangue o rogos de golipen andré o quer de David sun lacró.
És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
70 Como penó por mui de sus majarés Prophetas, andré os sarés gresés. (aiōn g165)
A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (aiōn g165)
71 Mestepé de amáres daschmanuces, y de la baste de os sares que na camelan amangue.
Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
72 Somia querelar canrea sat amáres batuces, y ojararse de su majarí varda.
Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73 O juramento sos juró á amaro batu Abraham, que ó diñaria á amangue;
Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
74 Somia que listrabados de las bastes de amáres daschmanuces, le querelemos servicio bi dal,
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
75 André majaridad, y andré justicia anglal de ó, os sares chibeses de amári chipén.
Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
76 Y tucue, chaboro, sinarás araquerado Propheta e muy Udscho, presas chalarás anglal la chiché e Erañoró, somia aparejar desqueres drunés:
Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
77 Somia diñar conocimiento de golipen á sun sueti para a remision de desqueres grecos.
És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
78 Por as porias de canrea de amaro Debél con qué visitó amangue del Udscho e Oriente:
A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79 Somia diñar dut a junós sos bestelélan andré a rachi, y andré o butron de meripen: somia enseelar amáres pindrés á drun de paz.
Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
80 Y o chaboro se querelaba baro, y sinaba querdi silnó andré suncai; y sinaba andré os desiertos, disde o chibes pur nichobeló á Israel.
A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

+ Lucas 1 >