Лука 23
1 Тогава цялото множество техни хора стана и Го заведе при Пилата.
És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
2 О И Пилат пак им извика, като желаеше да пусне Исуса.
És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
3 А Пилат Го попита, думайки: Ти ли си Юдейският цар? А Той в отговор му каза: Ти право казваш.
Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
4 И Пилат рече на главните свещеници и на народа: Аз не намирам никаква вина в Тоя човек.
Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
5 А те по-настойчиво казваха: Той вълнува людете, понеже поучава по цяла Юдея, като е почнал от Галилея и е следвал даже до тук.
De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
6 А Пилат, като чу това, попита дали е галилеянин човекът.
Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
7 И като узна, че е от Иродовата област, изпрати Го до Ирода, който и той беше през тия дни в Ерусалим.
És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
8 А Ирод, като видя Исуса, много се зарадва, защото отдавна желаеше да Го види, понеже бе слушал за Него; и надяваше се да види някое знамение от Него.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
9 И запитваше Го с много думи, но Той нищо не му отговори.
Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
10 А главните свещеници и книжниците стояха и силно Го обвиняваха.
Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
11 Но Ирод с войниците си, презирайки Го, след като Му се поруга, облече Го във великолепна дреха, и Го прати обратно на Пилата.
Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
12 В същия ден Ирод и Пилат се сприятелиха помежду си, защото преди това враждуваха един против друг.
És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
13 Тогава Пилат свика главните свещеници, началници и народа, и рече им:
Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
14 Доведохте ми Тоя човек като един, който развращава людете; но, ето, аз Го разпитах пред вас, и не намерих в Тоя човек никаква вина относно онова, за което Го обвинявате.
Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
15 Нито пък Ирод е намерил; защото Го е изпратил обратно до нас; и ето, Той не е сторил нищо, което заслужава смъртно наказание.
De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
16 И тъй, като Го накажа, ще Го пусна.
Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
17 А той се задължаваше да им пуща на всеки празник по един затворник].
Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
18 Но те всички едногласно изкрещяха, казвайки: Махни Този и пусни ни Варава.
De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
19 (който, за някаква размирица, станала в града, и за убийство, бе хвърлен в тъмница).
Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
20 И Пилат пак им извика, като желаеше да пусне Исуса.
Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
21 А те крещяха, казвайки: Разпни Го! Разпни Го!
De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
22 А той трети път им каза: Че какво зло е сторил Той? Аз не намирам в Него нищо, за което да заслужава смърт; и тъй, като Го накажа, ще Го пусна.
Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
23 Но те настояваха със силни гласове, искайки да бъде разпнат; и техните гласове надделяха.
Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
24 И Пилат реши да изпълни искането им:
És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
25 Пусна онзи, когото искаха, който за размирица и убийство бе хвърлен в тъмница; а Исуса предаде на волята им.
És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
26 И когато Го поведоха, хванаха някого си Симона киринеец, който се връщаше от нива, и сложиха на него кръста, за да го носи подир Исуса.
Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27 И след Него вървяха голямо множество от народ и от жени, които плачеха за Него.
Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
28 А Исус се обърна към тях и рече: Дъщери ерусалимски, недейте плака за Мене, но плачете за себе си и за чадата си;
Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
29 защото, ето идат дни, когато ще рекат: Блажени неплодните, и утробите, които не са раждали, и съсците, които не са кърмили.
Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30 Тогава ще почнат да казват на планините: Паднете върху нас, и на хълмовете: Покрийте ни.
Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31 Защото, ако правят това с суровото дърво, какво ще правят със сухото?
Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
32 И с Него караха и други двама, които бяха злодейци, за да ги погубят.
Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
33 И когато стигнаха на мястото, наречено Лобно, там разпнаха Него и злодейците, единият отдясно Му, а другият отляво.
Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
34 А Исус каза: Отче, прости им, защото не знаят какво правят. И като разделиха дрехите Му, хвърлиха жребие за тях.
Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
35 И людете стояха та гледаха. Още и началниците Го ругаеха, казвайки: Други е избавил; нека избави Себе Си, ако Този е Божият Христос, Неговият Избраник.
És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
36 Тоже и войниците Му се подиграваха като се приближаваха и Му поднасяха оцет, и казваха:
Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
37 Ако си Юдейският цар, избави Себе Си.
És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
38 А над него имаше и надпис: Тоя е Юдейският Цар.
Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
39 И един от обесените злодейци Го хулеше, казвайки: Нали си Ти Христос? Избави Себе Си и нас!
A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
40 А другият в отговор го смъмра, като каза: Ни от Бога ли се не боиш ти, който си под същото осъждение?
Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 И ние справедливо сме осъдени, защото получаваме заслуженото от това, което сме сторили; а Този не е сторил нищо лошо.
És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
42 И каза: [Господи] Исусе, спомни си за мене, когато дойдеш в Царството Си.
És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43 А [Исус] му рече: Истина ти казвам, днес ще бъдеш с Мене в рая.
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
44 А беше вече около шестият час, и тъмнина покриваше цялата земя до деветия час,
Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
45 като потъмня слънцето; и завесата на храма се раздра през средата.
És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
46 И Исус извика със силен глас и рече: Отче, в Твоите ръце предавам духа Си. И това като рече, издъхна.
És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
47 И стотникът като видя станалото, прослави Бога, като каза: Наистина този човек бе праведен.
Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
48 А всичките множества, надошли на това зрелище, като виждаха какво стана, връщаха се биещи се в гърди.
És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
49 А всичките негови познайници и жените, които бяха дошли подир Него от Галилея, стояха надалеч и гледаха това.
Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
50 И ето, един човек, на име Иосиф, който беше съветник, човек добър и праведен,
És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
51 който не беше се съгласил с намерението и делото им, - от юдейския град Ариматея, човек, който ожидаше Божието царство,
Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
52 той отиде при Пилата и поиска Исусовото тяло.
Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
53 И като го сне, обви го с плащаница, и положи го в гроб, изсечен в скала, гдето никой не бе още полаган.
És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
54 И беше приготвителен ден, и съботата настъпваше.
És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
55 И жените, които бяха дошли с Него от Галилея, вървяха изподире и видяха гроба и как беше положено тялото Му.
Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
56 И като се върнаха, приготвиха аромати и миро; и в съботата си почиваха според заповедта.
Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
