< গীতসংহিতা 122 >

1 দায়ূদের, আরোহণ গীত। আমি আনন্দিত হলাম পেলাম যখন তারা আমাকে বলে, চল আমরা সদাপ্রভুুর গৃহে যাই।
Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.
2 আমারদের পা তোমার দরজার ভেতরে দাঁড়িয়ে, যিরুশালেম।
Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 যিরুশালেম একটা শহরের মত তৈরী হয়েছিল যা একত্র সংযুক্ত শহরের মত।
Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;
4 জাতিরা সেই জায়গায় গেল, সদাপ্রভুুর বংশ, ইস্রায়েলের যেমন বিধি সদাপ্রভুুর ধন্যবাদ দিতে গেল।
hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.
5 সেখানে নেতারা সিংহাসনে বসল দায়ূদ কুলের বিচারের জন্য।
Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.
6 প্রার্থনা কর যিরুশালেমের শান্তির জন্য, যারা তোমাকে প্রেম করে তাদের উন্নতির জন্য।
Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!
7 তোমার প্রাচীরের মধ্যে শান্তি হোক, তোমার অট্টালিকার মধ্যে উন্নতি হোক।
Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!
8 আমার ভাইদের এবং সঙ্গীদের জন্য আমি এখন বলবো, “তোমার মধ্যে শান্তি হোক।”
Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!
9 আমাদের ঈশ্বর সদাপ্রভুুর গৃহে আমি তোমার মঙ্গলের জন্য প্রার্থনা করব।
Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

< গীতসংহিতা 122 >