Luge 15
1 Eso afaega, ‘su lidisu’ dunu amola wadela: i hou hamosu dunu bagohame, Yesu Ea sia: nabimusa: misi.
A vámszedők és a bűnösök mindnyájan hozzá mentek, hogy hallgassák őt.
2 Amalalu, Fa: lisi dunu amola Sema Olelesu dunu ilia da gilisili gadele sia: dasu, “Amo dunu da wadela: i dunu hahawane ba: sa. E da ilima gilisili ha: i nana.”
A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.“
3 Amaiba: le, Yesu da fedege sia: ilima olelei.
Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
4 “Dunu afae da sibi 100 agoane gagui galea, afadafa fisibiba: le, e da adi hamoma: bela: ? E da eno 99 gisi nanebe yolesili, amo sibi fisi bu lamusa: hogola ahoa. Ba: i dagoiba: le fawane yolesisa.
„Kicsoda az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja azt?
5 Bu ba: sea, e da nodone sia: ne, sibi fisi amo gisawane,
És ha megtalálta, örömében felveszi vállára.
6 ea diasuga gaguli ahoa. Amasea, e da ea na: iyado amola gadenene fi dunu gilisima: ne sia: ne, ilima agoane sia: sa, ‘Na sibi fisi bu ba: beba: le, na da hahawane bagade. Ninia gilisili nodonanumu.’
És hazamenve, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam juhomat, amely elveszett.
7 Amo defelewane, wadela: i hou hamosu dunu afae da Godema sinidigisia, Hebene soge ganodini nodosu hou da 99 dunu (ilia hou ida: iwane ilisu dawa: beba: le sinidigimu hamedei) iliba: le baligimu.
Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.
8 “Sia: eno! Uda da silifa muni fage nabuane galu. Afadafa fisiba: le, e da adi hamoma: bela: ? E da gamali wa: le, diasu doa: le, sogebi huluane hogole, muni fisi ba: beba: le fawane yolesisa.
„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
9 Ba: i dagoiba: le, ea na: iyado amola gadenene fi dunu e da gilisima: ne sia: ne, e da ilima agoane sia: sa, ‘Na muni fage fisi na da bu laiba: le, na hahawane bagade. Nini gilisili nodonanumu.’
És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elveszítettem!
10 Amo defelewane, Na dilima sia: sa. Wadela: i hou hamosu dunu afadafa da Godema sinidigisia, Gode Ea a: igele dunu da bagadewane nodosa.”
Mondom nektek, ugyanígy öröm van Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.“
11 Yesu E fedege sia: eno adole i, “Dunu afadafa da dunu mano aduna esalu.
Azután ezt mondta: „Egy embernek volt két fia.
12 Fa: no lalelegei da edama amane sia: i, ‘Ada! Nama hobea imunu nana liligi wahadafa na lamu galebe.’ Ea sia: nababeba: le, eda da ea liligi mogili, la: idi da magobo mano, la: idi da fa: no lalelegei manogili i.
És az ifjabb azt mondta atyjának: Atyám, add ki a vagyonból a rám eső részt. És ő megosztotta közöttük a vagyont.
13 Eso didia ahoanu, amo mano da ea liligi amola soge bidi lale, muni lai amo soge sedagaga gaguli asi. Amo sogega doaga: loba, ea muni mae dawa: iwane, udigili ha: digisu.
Nem sok nap múlva a kisebbik fiú összeszedte mindenét, és messze vidékre költözött, és ott eltékozolta minden vagyonát, mert kicsapongó életet élt.
14 Ea muni huluane da hedolowane ebelei dagoi ba: i. Amanoba, amo soge ganodini gibu da hame sa: iba: le, dunu huluane ha: i nabi. E amola ha: i nababeba: le, se nabi.
Miután mindenét elköltötte, nagy ínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15 Amaiba: le, e da amo sogega esalebe dunu ea hawa: hamomusa: asi. Amo da e gebo ouligisu hawa: hamoma: ne asunasi.
Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki elküldte őt mezőjére disznókat legeltetni.
16 E da ha: beba: le, gebo ea ha: i manuga manusa: dawa: i galu. Be dunu eno ema hame iasu.
Ő pedig szívesen megtöltötte volna gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.
17 Amalalu, ea asigi dawa: suga bu hi yolesia guda: dadawa: lalu, e amane dawa: i, ‘A! Na ada ea diasuga, ea hawa: hamosu dunu ilia bagadewane sadini diaha. Eno ha: i mae nawane diala. Be na da ha: ga bogomuwane.
Amikor magába szállt, ezt mondta: Az én atyámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok!
18 Defea! Na da wa: legadole, na adama buhagili, na da ema agoane sia: mu, ‘Ada! Na Godema amola dima wadela: le bagade hamoi.
Felkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened,
19 Na da dia mano agoane bu esalumu, na defele hame gala. Be na dia hawa: hamosu dunu agoane, dia hamoma.’
és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 Sia: nanu, e wa: legadole, ea adama doaga: musa: asi. E logoba: le badiliawane manebe ba: beba: le, eda asigiba: le, hehenane, egefema doaga: le, bagadewane ouga: ne, nonogoi.
Felkelt, és elment atyjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta.
21 Egefe ema amane sia: i, ‘Ada! Na Godema amola dima wadela: le hamoi. Na dia gofe agoane bu esalumu, na defele hame galebe.’
A fiú ezt mondta neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok immár méltó, hogy fiadnak nevezz.
22 Be eda ea hawa: hamosu dunuma amane sia: i, ‘Hedolo! Abula ida: idafa ema ga: simusa: gaguli misa. Gasi salasu ida: iwane gala ea lobo sogoga gasisalima. Ea emoga emo salasu sanasima.
Atyja pedig ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok föl rá, és húzzatok gyűrűt a kezére és sarut a lábára!
23 Amasea, bulamagau mano sefena gala gaguli misini, medole legele, gobema. Ninia da hahawane lolo manu!
És hozzátok elő a hízott tulkot, és vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
24 Bai na mano da musa: bogoiwane dialu, be waha bu uhibi ba: sa. E da fisi dagoi, be waha bu ba: i.’ Amalalu, ilia muni hahawane lolo mai.
Mert az én fiam meghalt és feltámadott és elveszett és megtaláltatott. Elkezdtek azért vigadozni.
25 Be eda ea magobo mano da ifabi hawa: hamonanu. Misini, diasu gadenenewane mana, e da hahawane gesami amola gosa: be nabi.
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. És amikor hazajött, és közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
26 Amalalu, e da hawa: hamosu dunu afae misa: ne wele sia: ne, amo hou ea bai ema adole ba: i.
Előhívott egyet a szolgái közül, és megtudakolta, mi történt.
27 Hawa: hamosu dunu da bu adole i, ‘Diaeya da bu misi. E da hahawane bu doaga: beba: le, dia ada da bulamagau mano sefena gala medole legei dagoi.’
Mire az így felelt: A te öcséd jött meg, és atyád levágatta a hízott tulkot, mivel egészségben kapta vissza.
28 Be magobo mano da mi hanaiba: le, diasu ganodini masunu higa: i galu. Amalalu, ea ada gadili asili, ema asigiwane, ha: giwane ganodini misa: ne sia: i.
Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. De az Atyja kiment, és kérlelni kezdte.
29 Be e da edama mihanane amane sia: i, ‘Na da ode bagohame dia hawa: hamosu dunu agoane, sia: nabawane hamosu. Be na amola na na: iyado gilisili hahawane hedesu hamoma: ne, di da nama hamedafa i. Goudi mano fonobahadi hamedafa i.
Ő pedig így válaszolt atyjának: Íme, én ennyi éve szolgálok neked, és soha át nem hágtam parancsaidat, és nekem egy kecskefiat sem adtál, hogy az én barátaimmal vigadjak.
30 Be dia mano eno e da hina: da: i bidi lasu uda bagohame ilima gilisili golabeba: le, dia muni huluane udigili ha: digi. Be e misini, di da bulamagau mano sefena, ema nodone, medole legei dagoi!’
Amikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal tékozolta el a vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tulkot.
31 Be eda da ema bu adole i, ‘Nagofe! Ania da eso huluane gilisili esala. Na labe huluane ani gagusa.
Ő pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tied!
32 Be diaeya da bogoi agoane be bu uhi agoane ba: sa. E da fisi, be wali bu ba: i dogoi. Amaiba: le ninia da hahawane nodone hamomu da defea gala.’”
Vigadnod és örülnöd kellene, hogy a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott.“
