Matiyu 22
1 Yesu kawa anin lira nani nin tinan kuguldo tutung, abenle,
Jézus ismét példázatokban beszélt nekik:
2 “Kilari tigo Kutelle masin umon unit na awa su usaune ubuki ni lumga.
„Hasonlatos a mennyek országa a királyhoz, aki a fiának menyegzőt készített.
3 A too a cin me idi yicila ale na a wa duru nani ilumge idak, na ida ba.
Elküldte szolgáit, hogy meghívják azokat, akik a menyegzőre hivatalosak voltak; de nem akartak eljönni.
4 tutung a too among a cin, abenle nani, 'Benlang ale na ina duru nani ilumge, “Yenen, mmalu kanju imonle. Ina nan niyin nighe i malu basu, vat nimong nmalu zuru. Dan kiti nilumge.”'
Ismét küldött másik szolgákat, ezt mondva: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Íme, ebédemet elkészítettem, ökreim és hizlalt állataim le vannak vágva, és kész minden: gyertek a menyegzőre.
5 Bara nani na anit an nda ba. Among kpila udu anenmene kagisine kpila udu kitin lesu nin sesu mene.
De azok nem törődtek vele, elmentek: az egyik a szántóföldjére, a másik a kereskedésébe.
6 Amen ta acin me imancing, inin molo nani.
A többiek pedig megfogták szolgáit, bántalmazták, és megölték őket.
7 Bara nani ugowe nana ayi. A too anang likum me idi mulsu nani, inin juju kagbire.
Meghallotta ezt a király, megharagudott, és elküldte hadait, és ezeket a gyilkosokat megölette, és városaikat fölégette.
8 Anin woro na cin me, 'Ilumge din cinu, uzuru tutung ale na ina belin nani na ida ba.
Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem voltak méltók.
9 Bara nani can kitene tibau idi beleng vat ule na iyeneghe adok kitin nilumge.'
Menjetek azért a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok be a menyegzőre.
10 A cine do kitenen libauwe idi yicila va nle na iyeneghe, anit a acine nin na le na idi acine ba, bara nani kutii nilumge wa kula gbem nin nanit.
És kimentek a szolgák az utakra, begyűjtöttek mindenkit, akiket csak találtak, jókat és gonoszakat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.
11 Bara nani na ugowe nda aba da yenu ale na ida kutii nilumge, a yene umun ule na awa shon kultuk nilumghe ba.
Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája,
12 Ugowe woroghe, 'Udundun, utiza iyiziyari upira kikane sa kulutuk nilumge?' unite yisina nin kutike.
és ezt mondta neki: Barátom, hogyan jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
13 Ugowe nin woro na cin me, 'Teren unit ulele nacara nin nabunu i tuughe ndas nanyan nsirti, kika na ama gilu nin talu nayini.'
Akkor mondta a király a szolgáknak: Kötözzétek meg lábait és kezeit, vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
14 Bara na anit gbardang na iwa yicila nani ma cunghari ina fere.”
Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.“
15 A Farasiyawa non do idi mune atee ikye inda na ima kifu Yesu nanyan nliru me.
Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogy szóval csalják tőrbe.
16 Inin too ghe nono katwa mene, ligowe nan na Hirudiyawa. I woro Yesu ku, “Kumalami, ti yiru fe unan kidegenari unin din dursuzu tibau Kutelle nanya kidegene, tutung na umong ma wantinfi ubenlu kibinai fe ba, na udin feru anit ba.
Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődsz senkivel, mert nem emberek személyére nézel.
17 Bara nani benle nari iyanghari udin kpilizu? Ukari i ugandu kitin Kaisar ra sa babu?”
Mondd meg nekünk tehát, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
18 Bara nani Yesu yino nibinai ni nanzan mene anin woro, “Iyarin ta idin dumuzuni, anu anan kinuu?
Jézus pedig ismerve álnokságukat, ezt mondta: „Mit kísértetek engem, képmutatók?
19 Duruni fikurfunghe.” Inin da nin fikurfunghe kiti me.
Mutassátok nekem az adópénzt.“Azok pedig odavittek neki egy dénárt.
20 Yesu woro nani, “Kuyelin ghari nin lisa di kiteme fikurfunghe?”
Ekkor ezt kérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felírás?“
21 Iworoghe, “Kaisar.” Yesu nin woro nani, “Bara nani nang kaisar ku imon ile na idi Kaisar, in Kutelle tutung imon ile na idi in Kutelle.”
Azt felelték neki: „A császáré.“Akkor ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
22 Na ilanza nani, ikifo ti nuu mene. Inin sunghe iya.
Ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
23 Liri lole amon a Sandukiyawa da kitime, ale na ina woro na ufitun kul duku ba. I tiringhe,
Ugyanazon a napon mentek hozzá a szadduceusok, akik a feltámadást tagadják, és megkérdezték őt:
24 i woro, “Kumalami, Musa naworo, 'Unit wa ku na amara go ba, gwane yira uwane a se nono ku bara gwane.'
„Mester, Mózes azt mondta: »ha valaki gyermek nélkül hal meg, annak testvére vegye el feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
25 Linwana kuzir wa duku, unan burne ku na asu ilumge, na ase nono ba. A suna gwane uwane.
Volt pedig nálunk hét testvér: és az első feleséget vett, meghalt, és mivelhogy nem volt gyermeke, feleségét a testvérére hagyta.
26 Unan mbe ta nafo ame, nanere unan tat udu unang zure.
Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, mind a hetedikig.
27 Kimal mine vat, uwane da kuu.
Legutoljára pedig az asszony is meghalt.
28 Nene lirin fitun nyii, uwanin ghari ba yitu nanya mene? Bara na vat mene wa yininghe nafo uwani.”
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindegyiké volt.“
29 Bara nani Yesu kawa a woro nani, “I tana bara na iyiru uliru Kutelle sa likara me ba.
Jézus ezt felelte nekik: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 Bara na nin fitu nanan kull, na ilumga ma yitu ba a na ima nizu ilumga ba. Nnu nani, ima yiti nafo anan kadura Kutelle kitene kane.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 Bara ubelen nfitu nanan kull, na isa yene nanya niyerte ile imon na i wa beleng minu nuzu Kutelle,
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e, amit az Isten mondott nektek, amikor így szólt:
32 'Mere Kutellen Ibrahim, Kutellen Ishaku, nin Kutellen Yakub'? Kutelle na Kutelle na beari ba, bara na Kutelle nanang nlai yari.”
»Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«? Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.“
33 Na ligozin na nite nlanza nani, ikifo tinuu nin ma dursuzu dursuzu me.
És a sokaság ezt hallva, csodálkozott az ő tudományán.
34 Bara na a Farisiyawan nlanza au Yesu ntursu ti nuu na Sandukiyawa, i pitirino ati mene kiti kirum.
A farizeusok pedig amikor meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, egybegyűltek,
35 Umon nanya mene, ulauya, tiringhe a dumunghe-
és megkérdezte őt közülük az egyik törvénytudó, hogy kísértse:
36 “Kumallami, lome liduari lidya nanya na du fe?”
„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?“
37 Yesu woroghe, “'U ma ti usu ncif Kutelle nin kibinaife, nin kidowe fe vat nin kibinai fe.'
Jézus pedig ezt mondta neki: „»Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.«
38 Uleleunare udyawe nin unburne.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 Un be masin ulele-'Uma ti usun nang kupoo fe nafo litife.'
A második pedig hasonlatos ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.«
40 Kitene na le adu abere uduke sosin ku nin liru nin nuu Kutelle.”
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.“
41 Nene na a Farisiyawa wadu kiti kirum, Yesu tirino nani.
Mikor a farizeusok egybegyülekeztek, megkérdezte őket Jézus:
42 A woro, “Iyanghari idin kpilizu nin Kristi? Gonon ghari ame?” I woroghe, “Gonon Dauda.”
„Hogyan vélekedtek ti a Krisztus felől? Kinek a fia?“Ezt mondták neki: „A Dávidé.“
43 Yesu woro nani, “iyarin nta Dauda nanyan Ruhu din yecughe ucef, a benle,
Aztán megkérdezte tőlük: „Hogyan hívhatja tehát őt Dávid lélekben Urának, amikor ezt mondja:
44 'Ucef uworon ncef nin, “Suu ncara uleme ning, saide nta anan nari fe imon patilu na bunu fe.'”
»Mondta az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, amíg lábaid alá nem vetem ellenségeidet zsámolyul.«
45 Andi Dauda din yicu Kristi ku 'Ucif', a ta iyiziari a so Gonon Dauda?”
Ha tehát Dávid »Urának« hívja őt, hogyan lehet akkor a Fia?“
46 Na umong ula kawughe imon ba, na umong kuru a tiringhe imomon tutung ba uworu lire.
És senki nem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki ettől a naptól fogva.
