Zakaria 5

1 Pastaj i çova përsëri sytë dhe pashë, dhe ja një rrotull që fluturonte.

Azután ismét felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, egy könyv repül vala.

2 Engjëlli më tha: “Çfarë po shikon?”. Unë u përgjigja: “Shoh një rrotull që fluturon; gjatësia e saj është njëzet kubitë dhe gjërësia e saj dhjetë kubitë”.

És monda nékem: Mit látsz te? És én mondám: Látok egy repülő könyvet, húsz sing a hossza és tíz sing a széle.

3 Atëherë ai më tha: “Ky është mallkimi që po përhapet mbi gjithë vendin; sepse tani e tutje, kushdo që vjedh do të dëbohet prej tij dhe kushdo që tani e tutje betohet me të rreme, do të dëbohet prej tij.

És monda nékem: Ez az átok, a mely kihat az egész föld színére; mert mindaz, a ki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni, és mindaz, a ki hamisan esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni.

4 Unë do ta bëj të dalë”, thotë Zoti i ushtrive, “dhe ai do të hyjë në shtëpinë e vjedhësit dhe në shtëpinë e atij që bën betim të rremë në emrin tim; do të mbetet në atë shtëpi dhe do ta konsumojë bashkë me lëndën e saj dhe me gurët e saj”.

Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura, és bemegy a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és ott marad annak házában, és megemészti azt, s annak fáit és köveit.

5 Pastaj Engjëlli që fliste me mua doli dhe më tha: “Ço sytë dhe shiko çfarë është ajo që po del”.

Majd kijöve az angyal, a ki beszél vala velem, és monda nékem: Emeld csak fel szemeidet, és lásd meg: micsoda az, a mi kijön?

6 Unë thashë: “Çfarë është?”. Ai tha: “Éshtë efa që po del”. Pastaj shtoi: “Kjo është pamja e tyre në gjithë vendin”.

És mondám: Micsoda ez? Ő pedig mondá: Az, a mi kijön, mérőedény. És mondá: Ilyen a formájok az egész földön.

7 Pastaj, ja, u ngrit një kapak plumbi, dhe kështu në mes të efas rrinte ulur një grua.

És ímé, egy kerek ón-darab repül vala, és ül vala egy asszony a mérő-edény közepében.

8 Atëherë ai tha: “Kjo është ligësia”. Dhe e hodhi në mes të efas, pastaj hodhi kapakun prej plumbi mbi hapjen e saj.

És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérő-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára.

9 Pastaj i çova sytë dhe shikova, dhe ja që po vinin dy gra me erën në krahët e tyre, sepse ato kishin krahë si krahët e lejlekut, dhe e ngritën efan midis tokës dhe qiellit.

És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elő, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérő-edényt a föld és az ég közé.

10 Kështu unë e pyeta engjëllin që fliste me mua: “Ku e çojnë efan këto?”.

És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérő-edényt?

11 Ai m’u përgjigj: “Në vendin e Shinarit për t’i ndërtuar një shtëpi; kur të jetë gati efa do të vihet mbi piedestalin e vet”.

És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földén, és oda erősítsék, és ott hagyják azt a maga helyén.