< Psalmet 63 >

1 O Perëndi, ti je Perëndia im, unë të kërkoj në mëngjes; shpirti im është i etur për ty; ty të dëshiron mishi im në tokë të thatë dhe të djegur, pa ujë.
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
2 Kështu të admirova në shenjtërore, duke soditur forcën tënde dhe lavdinë tënde.
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
3 Me qenë se mirësia jote vlen më tepër se jeta, buzët e mia do të të lëvdojnë.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
4 Kështu do të të bekoj deri sa të jetoj dhe në emrin tënd do të ngre duart e mia.
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
5 Shpirti im do të ngopet si të kishte ngrënë palcë dhe dhjamë, dhe goja ime do të të lëvdojë me buzë të gëzuara.
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
6 Të kujtoj në shtratin tim, të mendoj kur rri zgjuar natën.
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
7 Duke qenë se ti ke qenë ndihma ime, unë këndoj tërë gëzim në hijen e krahëve të tu.
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
8 Shpirti im mbahet ngushtë te ti; dora jote e djathtë më mban.
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
9 Por ata që kërkojnë jetën time për ta shkatërruar, do të zbresin në pjesët më të ulta të tokës.
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
10 Ata do t’i dorëzohen pushtetit të shpatës dhe do të bëhen pre e çakejve.
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
11 Por mbreti do të gëzohet te Perëndia; kushdo që betohet për të do të përlëvdohet, sepse goja e gënjeshtrave do të detyrohet të mbyllet.
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

< Psalmet 63 >