Psalmet 147

1 Lëvdoni Zotin, sepse është një gjë e mirë t’i këndosh lavde Perëndisë tonë, sepse është e kënaqshme dhe e leverdishme ta lëvdosh.

Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!

2 Zoti ndërton Jeruzalemin, dhe mbledh të humburit e Izraelit.

Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

3 Ai shëron ata që e kanë zemrën të thyer dhe lidh plagët e tyre.

Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.

4 Llogarit numrin e yjeve dhe i thërret të gjitha sipas emrit të tyre.

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.

5 I madh është Zoti ynë, e pamasë është fuqia e tij dhe e pafund zgjuarësia e tij.

Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.

6 Zoti larton njerëzit e përulur, por ul deri në tokë njerëzit e këqij.

Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.

7 Këndojini Zotit me falenderim, këndojini me qeste lavde Perëndisë tonë,

Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!

8 që mbulon qiellin me re, përgatit shiun për tokën dhe bën që të rritet bari në malet.

A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;

9 Ai i jep ushqime bagëtisë dhe zogjve të korbeve që thërresin.

A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.

10 Ai nuk kënaqet në forcën e kalit, dhe nuk gjen ndonjë gëzim në këmbët e njeriut.

Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;

11 Zoti kënaqet me ata që kanë frikë prej tij, me ata që shpresojnë në mirësinë e tij.

Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.

12 Lëvdo Zotin, o Jeruzalem, kremto Perëndinë tënd, o Sion.

Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!

13 Sepse ai ka përforcuar shufrat e portave të tua dhe ka bekuar bijtë e tu në mes teje.

Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.

14 Ai e ruan paqen brenda kufijve të tu dhe të ngop me grurin më të mirë.

Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.

15 Dërgon mbi tokë urdhërin e tij, fjala e tij merr dheun.

Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!

16 Dërgon borën si lesh dhe përhap brymën si hi.

Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.

17 Hedh breshërin e tij si me copa; kush mund t’i bëjë ballë të ftohtit të tij?

Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?

18 Dërgon fjalën e tij dhe i shkrin ato; bën që të fryjë era e tij, dhe ujërat rrjedhin.

Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.

19 Ai ia ka bërë të njohur Jakobit fjalën e tij, dhe Izraelit statutet e tij dhe dekretet e tij.

Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.

20 Ai nuk e ka bërë këtë me asnjë komb tjetër; dhe ato nuk i njohin dekretet e tij. Aleluja.

Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!