Psalmet 109

1 O Perëndi i lëvdimit tim, mos hesht,

Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!

2 sepse njerëz të pabesë dhe të pandershëm kanë hapur gojën e tyre kundër meje dhe kanë folur kundër meje me një gjuhë gënjeshtare;

Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.

3 më kanë sulmuar me fjalë urrejtjeje dhe më kanë luftuar pa shkak.

És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.

4 Në këmbim të dashurisë sime më akuzojnë, por unë i drejtohem lutjes.

Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.

5 Ata më kanë larë të mirën me të keqen dhe dashurinë time me urrejtje.

Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.

6 Vendos një njeri të keq mbi të dhe një akuzues le të jetë në të djathtë të tij.

Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.

7 Kur të gjykohet, bëj që të gjendet fajtor dhe lutja e tij të bëhet mëkat.

Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.

8 Qofshin të pakta ditët e tij dhe një tjetër zëntë vendin e tij.

Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.

9 Bijtë e tij mbetshin jetimë dhe gruaja e tij e ve.

Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.

10 U bëfshin endacakë dhe lypsarë bijtë e tij dhe e kërkofshin ushqimin larg shtëpive të tyre të rrënuara.

És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.

11 Fajdexhiu i marrtë të gjitha pasuritë e tij dhe të huajtë i vjedhshin frytin e mundit të tij.

Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.

12 Askush mos pastë mëshirë për të dhe askujt mos i ardhtë keq për jetimët e tij.

Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!

13 U shkatërrofshin pasardhësit e tij; në brezin e dytë emri i tyre u shoftë.

Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!

14 U kujtoftë para Zotit paudhësia e etërve të tij dhe mëkati i nënës së tij mos u shoftë.

Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!

15 U dalshin gjithnjë mëkatet e tyre para Zotit, me qëllim që ai të zhdukë nga toka kujtimin e tyre.

Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,

16 Sepse atij nuk i shkoi ndër mend të kishte dhemshuri, por e ka përndjekur të varfërin, nevojtarin dhe atë që ishte zemërthyer deri sa t’u shkaktonte vdekjen.

A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.

17 Mbasi e ka dashur mallkimin, rëntë ai mbi të; dhe mbasi nuk është kënaqur me bekimin, ky u largoftë prej tij.

Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.

18 Mbasi u mbulua me mallkim si me një rrobe, i hyftë ai si ujë në trupin e tij dhe si vaj në kockat e tij;

Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.

19 Qoftë për të si një rrobe që e mbulon dhe si një brez që e lidh përjetë.

Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.

20 Qoftë ky nga ana e Zotit shpërblimi për kundërshtarët e mi dhe për ata që flasin keq kundër meje.

Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.

21 Por ti, o Zot, o Zot, vepro në favorin tim për hir të emrit tënd, çliromë me dhemshurinë dhe mirësinë tënde,

De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!

22 sepse unë jam i varfër dhe nevojtar, dhe zemra ime është plagosur brenda meje.

Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.

23 Unë iki si një hije që zgjatet, jam i tronditur si një karkalec.

Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.

24 Gjunjët e mi dridhen nga të pangrënët dhe trupi im është dobësuar për mungesë të dhjamit.

Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.

25 Jam bërë një faqezi për ta; kur më shohin, tundin kokën.

Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.

26 Ndihmomë, o Zot, Perëndia im, shpëtomë për dhemshurinë tënde,

Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!

27 dhe ta dinë që kjo është vepër e duarve të tua, dhe që ti, o Zot, e ke bërë.

Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!

28 Ata do të mallkojnë, por ti do të bekosh; kur të ngrihen, do të mbeten të hutuar, por shërbëtori yt do të gëzohet.

Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.

29 U mbulofshin me turp kundërshtarët e mi dhe u mbështjellshin me turp si me mantel,

Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!

30 Unë do të kremtoj me të madhe Zotin me gojën time dhe do ta lëvdoj në mes të një turme të madhe,

Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!

31 sepse ai rri në të djathtë të të varfërit për ta shpëtuar nga ata që e dënojnë me vdekje.

Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.