Fjalët e urta 7
1 Biri im, ruaji fjalët e mia dhe urdhërimet e mia në veten tënde,
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2 Ruaji urdhërimet e mia dhe ke për të jetuar; ruaji mësimet e mia si bebja e syve të tu.
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3 Lidhi ndër gishta, shkruaji mbi tabelën e zemrës sate.
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4 Thuaji diturisë: “Ti je motra ime” dhe quaje “shok” gjykimin,
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
5 me qëllim që të të ruajnë nga gruaja e tjetrit nga gruaja e huaj që përdor fjalë lajkatare.
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
6 Nga dritarja e shtëpisë sime shikoja nëpër parmakët prej hekuri
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 dhe pashë midis budallenjve; dallova midis të rinjve një djalë të ri që s’kishte gjykim,
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 që kalonte nëpër rrugë pranë qoshes të gruas së huaj dhe drejtohej nga shtëpia e saj,
A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
9 në muzg, kur po ngryste dita, ndërsa zbriste nata e zezë dhe e errët.
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10 I doli para një grua e veshur si prostitutë dhe dinake;
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
11 ajo është turbulluese dhe provokuese, dhe nuk di t’i mbajë këmbët në shtëpinë e saj;
Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
12 herë mbi rrugë, herë në sheshet qëndron në pritë në çdo qoshe.
Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13 Kështu e zuri dhe e puthi, pastaj me paturpësi tha:
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14 “Duhet të bëja flijimet e falenderimit; pikërisht sot i plotësova zotimet e mia;
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15 prandaj të dola para që të të kërkoj dhe të gjeta.
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
16 E zbukurova shtratin tim me një mbulesë si sixhade, me li të ngjyrosur nga Egjipti;
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
17 e parfumova shtratin tim me mirrë, me aloe dhe me kanellë.
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18 Eja, të dehemi me dashuri deri në mëngjes, të kënaqemi në qejfe dashurie,
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19 sepse burri im nuk është në shtëpi, por ka shkuar në një udhëtim të gjatë;
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20 ka marrë me vete një thes të vogël me pare dhe do të kthehet në shtëpi vetëm kur të jetë hëna e plotë”.
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
21 Ajo e mashtroi me fjalë bindëse, e tërhoqi me ëmbëlsinë e buzëve të saj.
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
22 Ai e ndoqi pa mëdyshje, si një ka që shkon në thertore, si një i lidhur në dënimin e budallait,
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
23 deri sa një shigjetë nuk i shpon mëlçinë; ai nxiton si një zog, pa ditur që një lak është ngritur kundër jetës së tij.
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
24 Prandaj, bij të mi, më dëgjoni, kushtojuni kujdes fjalëve të gojës sime.
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25 Zemra jote të mos shkojë pas rrugëve të saj, mos devijo nëpër shtigjet e saj,
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26 sepse ka rrëzuar shumë të plagosur për vdekje, dhe tërë ata që ajo ka vrarë ishin burra të fortë.
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
