Fjalët e urta 5
1 Biri im, ki kujdes për diturinë time, vëri veshin arsyetimit tim,
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 me qëllim që ti të ruash gjykimin dhe buzët e tua të fiksojnë diturinë.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 Sepse buzët e gruas që shkel kurorën nxjerrin mjaltë dhe goja e saj është më e butë se vaji;
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 por në fund ajo është e hidhur si pelini, e mprehtë si një shpatë me dy presa.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 Ajo nuk ecën në shtegun e jetës, por ti nuk i jep rëndësi kësaj gjëje; rrugët e saj janë të gabuara, por ti nuk e kupton.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Prandaj tani, bij të mi, më dëgjoni dhe mos u largoni nga fjalët e gojës sime.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Mbaje larg prej saj rrugën tënde dhe mos iu afro portës së shtëpisë së saj,
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 për të mos ua dhënë të tjerëve fuqinë tënde dhe vitet e tua dikujt që nuk ka mëshirë.
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 Me qëllim që të huajt të mos ngopen me pasurinë tënde, dhe mundi yt të mos shkojë në shtëpinë e një të huaji,
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 dhe të mos rënkosh kur do të të vijë fundi, kur mishi dhe trupi yt do të jenë të konsumuar,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 dhe të thuash: “Vallë si urreva mësimin, dhe si e ka përçmuar qortimin zemra ime?
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Nuk dëgjova zërin e atyre që më mësonin dhe nuk ua vura veshin atyre që më udhëzonin.
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 U ndodha pothuajse në një të keqe të plotë në mes të turmës dhe të kuvendit”.
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Pi ujin e sternës sate dhe ujin e rrjedhshëm të pusit tënd.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 A duhet burimet e tua të derdhen jashtë, si rrëke uji nëpër rrugë?
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Qofshin vetëm për ty dhe jo për të huajtë bashkë me ty.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Qoftë i bekuar burimi yt dhe gëzohu me nusen e rinisë sate.
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 Drenushë e dashur dhe gazelë hirplotë, sisët e saj le të të kënaqin kurdoherë, dhe qofsh vazhdimisht i dhënë pas dashurisë që ke për të.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 Pse vallë, biri im, të biesh në dashuri me një grua që ka shkelur kurorën dhe të rrokësh gjirin e një të huaje?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 Sepse rrugët e njeriut janë gjithnjë përpara syve të Zotit, dhe ai vëzhgon të gjitha shtigjet e tij.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 I pabesi zihet nga vetë paudhësitë e tij dhe mbahet nga litarët e mëkatit të tij.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 Ai ka për të vdekur sepse nuk korrigjohet dhe do të zhduket për shkak të marrëzisë së tij.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
