Jobi 32

1 Atëherë këta tre njerëz nuk iu përgjigjën më Jobit, sepse ai e ndjente veten të drejtë.

S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.

2 Por zemërimi i Elihut, birit të Barakelit, Buzitit, nga fisi i Ramit, u ndez kundër Jobit; zemërimi i tij u ndez, sepse ai e quante veten e tij të drejtë më tepër se Perëndia.

Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,

3 Zemërimi i tij u ndez edhe kundër tre miqve të tij, sepse nuk kishin gjetur përgjigjen e drejtë, megjithëse e dënonin Jobin.

s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.

4 Elihu kishte pritur për t’i folur Jobit, sepse ata ishin më të moshuar se ai.

Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.

5 Por kur Elihu u bind që në gojën e këtyre tre njerëzve nuk kishte më përgjigje, ai u zemërua.

De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.

6 Kështu Elihu, bir i Barakelit, Buzitit, mori fjalën dhe tha: “Unë jam akoma i ri me moshë dhe ju jeni pleq; prandaj ngurrova dhe pata frikë t’ju parashtroj mendimin tim.

S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.

7 Thoja: “Do të flasë mosha dhe numri i madh i viteve do t’u mësojë diturinë”.

Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.

8 Por te njeriu ka një frymë, dhe është fryma i të Plotfuqishmit që i jep zgjuarsinë.

Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.

9 Nuk janë detyrimisht të mëdhenjtë që kanë diturinë ose pleqtë që kuptojnë drejtësinë.

Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;

10 Prandaj them: Dëgjomëni, do të shtroj edhe unë mendimin tim.

azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.

11 Ja, prita fjalimet tuaja, dëgjova argumentat tuaja, ndërsa kërkonit të thonit diçka.

Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.

12 Ju kam ndjekur me vëmendje, dhe ja, asnjëri prej jush nuk e bindi Jobin ose nuk iu përgjigj fjalëve të tij.

Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.

13 Mos thoni, pra: “Kemi gjetur diturinë; vetëm Perëndia mund ta mundë plotësisht, por jo njeriu!”.

Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!

14 Ai nuk i ka drejtuar fjalimet e tij kundër meje, prandaj nuk do t’i përgjigjem me fjalët tuaja.

De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.

15 Janë hutuar, nuk përgjigjen më, nuk gjejnë fjalë.

Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.

16 Duhet të pres akoma, sepse nuk flasin më, rrinë aty pa dhënë asnjë përgjigje.

Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?

17 Do të paraqes edhe unë pjesën time, do të shtroj edhe unë mendimin tim.

Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.

18 Sepse kam plot fjalë dhe fryma përbrenda më detyron.

Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.

19 Ja, gjiri im është si vera që nuk ka një shfrim, si shakujt e rinj, gati për të plasur.

Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.

20 Do të flas, pra, për të pasur një lehtësim të vogël, do të hap buzët dhe do të përgjigjem.

Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.

21 Tani më lejoni të flas pa treguar anësi me asnjë dhe pa i bërë lajka kurrkujt;

Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;

22 sepse unë nuk di të bëj lajka, përndryshe Krijuesi im do të më hiqte shpejt nga mesi”.

mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.