Jobi 28

1 “Me siguri ka një minierë për argjendin dhe një vend ku bëhet rafinimi i arit.

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

2 Hekuri nxirret nga toka dhe guri i shkrirë jep bakrin.

A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

3 Njeriu i jep fund territ dhe hulumton thellësitë më të mëdha në kërkim të gurëve të varrosur në terr dhe në hijen e vdekjes.

Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

4 Ai çel një pus larg vendbanimit, në vende të harruara nga këmbësorët; janë pezull dhe lëkunden larg njerëzve.

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

5 Sa për tokën, prej asaj del buka, por nga poshtë është e trazuar nga zjarri.

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

6 Gurët e saj janë banesa e safirëve dhe përmbajnë pluhur ari.

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

7 Shpendi grabitqar nuk e njeh shtegun dhe as syri i skifterit nuk e ka parë kurrë.

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

8 Bishat e egra nuk e kanë përshkruar dhe as luani nuk ka kaluar kurrë andej.

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

9 Njeriu vë dorë mbi strallin dhe i rrëzon malet nga rrënjët.

Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

10 Hap galeri ndër shkëmbinj dhe syri i tij sheh gjithçka që është e çmuar.

A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

11 Zë rrjedhat ujore që të mos rrjedhin, dhe nxjerr në dritë gjërat e fshehura.

Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

12 Po ku mund ta gjesh diturinë, dhe ku është vendi i zgjuarsisë?

De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

13 Njeriu nuk ua di vlerën dhe ajo nuk gjendet mbi tokën e të gjallëve.

Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

14 Humnera thotë: “Nuk është tek unë”; deti thotë: “Nuk qëndron pranë meje”.

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

15 Nuk përftohet duke e shkëmbyer me ar të rafinuar as blihet duke peshuar argjend.

Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

16 Nuk shtihet në dorë me arin e Ofirit, me oniksin e çmuar ose me safirin.

Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

17 Ari dhe kristali nuk mund të barazohen me të dhe nuk këmbehet me enë ari të kulluar.

Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

18 Korali dhe kristali as që meritojnë të përmenden; vlera e diturisë është më e madhe se margaritarët.

Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

19 Topazi i Etiopisë nuk mund të barazohet dhe nuk mund të vlerësohet me ar të kulluar.

Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

20 Por atëherë nga rrjedh dituria dhe ku e ka selinë zgjuarsia?

A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

21 Ajo u fshihet syve të çdo të gjalli, është e mbuluar për zogjtë e qiellit.

Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

22 Abadoni dhe vdekja thonë: “Kemi dëgjuar të flitet për të me veshët tona”.

A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)

23 Vetëm Perëndia njeh rrugën e saj, vetëm ai e di ku ndodhet,

Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

24 sepse ai vë re skajet e tokës dhe sheh tërë ato që ndodhen nën qiejt.

Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

25 Kur caktoi peshën e erës dhe u caktoi ujërave një masë,

Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

26 kur bëri një ligj për shiun dhe një rrugë për vetëtimën e bubullimave,

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

27 atëherë pa dhe e tregoi, e vendosi dhe madje e hetoi,

Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

28 dhe i tha njeriut: “Ja, të kesh frikë nga Zoti, kjo është dituri, dhe t’i largohesh së keqes është zgjuarsi””.

Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.