San Mateo 22
1 Y respondiendo Jesús, les volvió a hablar en parábolas, diciendo:
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2 El Reino de los cielos es semejante a un hombre rey, que hizo fiesta de bodas a su hijo;
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3 y envió sus siervos para que llamasen los invitados a las bodas; pero no quisieron venir.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
4 Volvió a enviar otros siervos, diciendo: Decid a los llamados: He aquí, mi comida he aparejado, mis toros y animales engordados son muertos, y todo está preparado: venid a las bodas.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
5 Mas ellos sin hacer caso, se fueron, uno a su labranza y otro a sus negocios.
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6 Y otros, tomando a sus siervos, los afrentaron y los mataron.
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
7 Y el rey, oyendo esto, se enojó y enviando sus ejércitos, destruyó a aquellos homicidas, y puso fuego a su ciudad.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8 Entonces dice a sus siervos: Las bodas a la verdad están aparejadas, mas los que eran llamados no eran dignos.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9 Id pues a las salidas de los caminos, y llamad a las bodas a cuantos hallareis.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
10 Y saliendo los siervos por los caminos, juntaron a todos los que hallaron, malos y buenos; y las bodas fueron llenas de convidados.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
11 Y entró el rey para ver los convidados, y vio allí un hombre no vestido de vestido de boda.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12 Y le dijo: Amigo, ¿cómo entraste aquí no teniendo vestido de boda? Y a él se le cerró la boca.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13 Entonces el rey dijo a los que servían: Atado de pies y de manos tomadle, y echadle en las tinieblas de afuera; allí será el lloro y el crujir de dientes.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 Porque muchos son llamados, y pocos escogidos.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15 Entonces, idos los fariseos, consultaron cómo le tomarían en alguna palabra.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
16 Y envían a él los discípulos de ellos, con los de Herodes, diciendo: Maestro, sabemos que eres amador de verdad, y que enseñas con verdad el camino de Dios, y que no te curas de nadie, porque no tienes acepción de persona de hombres.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17 Dinos pues, qué te parece: ¿Es lícito dar tributo a César, o no?
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18 Mas Jesús, entendida su malicia, les dice: ¿Por qué me tentáis, hipócritas?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19 Mostradme la moneda del tributo. Y ellos le presentaron un denario.
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20 Entonces les dice: ¿De quién es esta imagen, y lo que está encima escrito?
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21 Ellos le dicen: De César. Y les dijo: Pagad pues a César lo que es de César, y a Dios lo que es de Dios.
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22 Y oyendo esto, se maravillaron, y dejándole se fueron.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
23 Aquel día llegaron a él los saduceos, que dicen no haber resurrección, y le preguntaron,
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
24 diciendo: Maestro, Moisés dijo: Si alguno muriere sin hijos, su hermano se case con su mujer, y despertará simiente a su hermano.
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25 Hubo pues, entre nosotros siete hermanos; y el primero tomó mujer, y murió; y no teniendo simiente, dejó su mujer a su hermano.
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26 De la misma manera también el segundo, y el tercero, hasta los siete.
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27 Y después de todos murió también la mujer.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28 En la resurrección pues, ¿de cuál de los siete será ella mujer? Porque todos la tuvieron.
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29 Entonces respondiendo Jesús, les dijo: Erráis ignorando las Escrituras, y la potencia de Dios.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 Porque en la resurrección, ni maridos tomarán mujeres, ni las mujeres maridos; porque son como los ángeles de Dios en el cielo.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 Y de la resurrección de los muertos, ¿no habéis leído lo que es dicho de Dios a vosotros, que dice:
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32 YO SOY el Dios de Abraham y el Dios de Isaac y el Dios de Jacob? Dios no es Dios de los muertos, sino de los que viven.
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
33 Y oyendo esto la multitud, estaba fuera de sí por su doctrina.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
34 Entonces los fariseos, oyendo que había cerrado la boca a los saduceos, se juntaron a una.
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
35 Y preguntó uno de ellos, intérprete de la ley, tentándolo y diciendo:
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
36 Maestro, ¿cuál es el Mandamiento Grande en la ley?
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37 Y Jesús le dijo: Amarás al Señor tu Dios de todo tu corazón y de toda tu alma y de toda tu mente.
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
38 Este es el Primero y el Grande Mandamiento.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 Y el Segundo es semejante a éste: Amarás a tu prójimo como a ti mismo.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40 De estos dos mandamientos depende toda la ley y los profetas.
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41 Y estando juntos los fariseos, Jesús les preguntó,
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
42 diciendo: ¿Qué os parece del Cristo? ¿De quién es Hijo? Le dicen ellos: De David.
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43 El les dice: ¿Pues cómo David en Espíritu lo llama Señor, diciendo:
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44 Dijo el Señor a mi Señor: Siéntate a mi diestra y entre tanto que pongo tus enemigos por estrado de tus pies?
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45 Pues si David lo llama Señor, ¿cómo es su Hijo?
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
46 Y nadie le podía responder palabra. Ni osó alguno desde aquel día preguntarle más.
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
