Псалтирь 125

1 Песнь восхождения. Надеющийся на Господа, как гора Сион, не подвигнется: пребывает вовек.

Zarándoklás éneke. Akik az Örökkévalóban bíznak, akár a Czión hegye, mely nem ingadozik, örökké megmarad.

2 Горы окрест Иерусалима, а Господь окрест народа Своего отныне и вовек.

Jeruzsálem hegyek vannak körülötte, az Örökkévaló pedig körülötte az ő népének, mostantól mindörökké.

3 Ибо не оставит Господь жезла нечестивых над жребием праведных, дабы праведные не простерли рук своих к беззаконию.

Mert nem marad végig a gonoszság vesszeje az igazak sorsán, azért, hogy ne nyújtsák ki az igazak jogtalanságra kezeiket.

4 Благотвори, Господи, добрым и правым в сердцах своих;

Tégy jót, Örökkévaló, a jókkal és azokkal, a kik egyenesek szíveikben!

5 а совращающихся на кривые пути свои да оставит Господь ходить с делающими беззаконие. Мир на Израиля!

De a kik elhajolnak görbe útjaikra – vigye el őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel! Béke Izraélre!