Lucas 20
1 Em um daqueles dias, quando ele estava ensinando o povo no templo e pregando a Boa Nova, os sacerdotes e escribas vieram até ele com os anciãos.
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
2 Eles lhe perguntaram: “Diga-nos: com que autoridade você faz estas coisas? Ou quem lhe está dando essa autoridade?”.
És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
3 Ele lhes respondeu: “Eu também lhe farei uma pergunta. Diga-me:
Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
4 o batismo de João, foi do céu, ou dos homens?”
A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
5 Eles raciocinaram consigo mesmos, dizendo: “Se dissermos: 'Do céu', ele dirá: 'Por que não acreditaram nele?
Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
6 Mas se dissermos: 'Dos homens', todo o povo nos apedrejará, pois estão convencidos de que João era um profeta”.
Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
7 Eles responderam que não sabiam de onde era.
Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
8 Jesus lhes disse: “Nem eu lhes direi com que autoridade faço estas coisas”.
És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
9 Ele começou a contar ao povo esta parábola: “Um homem plantou uma vinha e alugou-a para alguns agricultores, e foi para outro país por um longo tempo.
És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
10 Na estação apropriada, ele enviou um criado aos fazendeiros para recolher sua parte do fruto do vinhedo. Mas os fazendeiros o espancaram e o mandaram embora vazio.
És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
11 Ele mandou mais um servo, e eles também o espancaram e o trataram vergonhosamente, e o mandaram embora vazio.
És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
12 Ele mandou ainda um terceiro, e eles também o feriram e o expulsaram.
És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
13 O senhor da vinha disse: 'O que devo fazer? Mandarei meu filho amado”. Pode ser que vendo-o, eles o respeitem”.
Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
14 “Mas quando os agricultores o viram, eles raciocinaram entre si, dizendo: 'Este é o herdeiro'. Venha, vamos matá-lo, para que a herança possa ser nossa”.
De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
15 Depois o expulsaram do vinhedo e o mataram. O que, portanto, o senhor da vinha fará com eles?
És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
16 Ele virá e destruirá estes agricultores, e dará o vinhedo a outros”. Quando ouviram isso, disseram: “Que isso nunca seja!”.
Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
17 Mas ele olhou para eles e disse: “Então o que é isto que está escrito? “A pedra que os construtores rejeitaram foi feita a principal pedra angular...
Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
18 Todos os que caírem sobre aquela pedra serão despedaçados, mas esmagará quem quer que caia no pó”.
Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
19 Os sacerdotes chefes e os escribas procuraram impor-lhe as mãos naquela mesma hora, mas temiam o povo - pois sabiam que ele tinha dito esta parábola contra eles.
És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
20 Eles o observaram e enviaram espiões, que fingiam ser justos, para encurralá-lo em algo que ele disse, a fim de entregá-lo ao poder e autoridade do governador.
Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
21 Eles lhe perguntaram: “Professor, sabemos que você diz e ensina o que é certo, e não é parcial para ninguém, mas realmente ensina o caminho de Deus”.
Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
22 É lícito para nós pagarmos impostos a César, ou não”?
Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
23 Mas ele percebeu sua astúcia, e disse-lhes: “Por que me testam?
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
24 Mostre-me um denário. De quem é a imagem e a inscrição?” Eles responderam, “de César”.
Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
25 Ele lhes disse: “Então dê a César as coisas que são de César, e a Deus as coisas que são de Deus”.
Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
26 Eles não foram capazes de prendê-lo em suas palavras perante o povo. Eles se maravilharam com sua resposta e ficaram em silêncio.
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
27 Alguns dos saduceus vieram até ele, aqueles que negam que haja uma ressurreição.
Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
28 Eles lhe perguntaram: “Mestre, Moisés nos escreveu que se o irmão de um homem morre tendo uma esposa, e ele é sem filhos, seu irmão deveria levar a esposa e criar filhos para seu irmão.
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
29 Havia, portanto, sete irmãos. O primeiro tomou uma esposa, e morreu sem filhos.
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
30 O segundo a tomou como esposa, e ele morreu sem filhos.
A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
31 O terceiro a tomou, e da mesma forma os sete não deixaram filhos, e morreram.
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
32 Depois disso, a mulher também morreu.
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
33 Portanto, na ressurreição, de quem será esposa deles? Pois os sete a tiveram como esposa”.
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak: (aiōn g165)
35 Mas aqueles que são considerados dignos de atingir esta idade e a ressurreição dos mortos não se casam nem são dados em casamento. (aiōn g165)
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak: (aiōn g165)
36 Pois eles não podem mais morrer, pois são como os anjos e são filhos de Deus, sendo filhos da ressurreição.
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
37 Mas que os mortos são ressuscitados, até mesmo Moisés mostrou no mato, quando chamou o Senhor “O Deus de Abraão, o Deus de Isaac, e o Deus de Jacó”.
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
38 Agora ele não é o Deus dos mortos, mas dos vivos, pois todos estão vivos para ele”.
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
39 Alguns dos escribas responderam: “Professor, você fala bem”.
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
40 Eles não se atreveram a fazer mais perguntas.
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
41 Ele lhes disse: “Por que eles dizem que o Cristo é filho de Davi?
Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
42 O próprio David diz no livro de Salmos, O Senhor disse ao meu Senhor, “Sente-se à minha mão direita,
Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
43 até que eu faça de seus inimigos o escabelo de seus pés”''.
Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
44 “David então o chama de Senhor, então como ele é seu filho”?
Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
45 Na audiência de todo o povo, ele disse a seus discípulos,
És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
46 “Cuidado com os escribas que gostam de andar com longas vestes, e adoram saudações nos mercados, os melhores lugares nas sinagogas, e os melhores lugares nas festas;
Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
47 que devoram as casas das viúvas, e por uma pretensão fazem longas orações. Estas receberão maior condenação”.
Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
