Jó 38

1 Depois d'isto o Senhor respondeu a Job d'um redemoinho, e disse:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 Quem é este que escurece o conselho com palavras sem conhecimento?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Agora cinge os teus lombos, como homem; e perguntar-te-hei, e tu me ensina.

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 Onde estavas tu, quando eu fundava a terra? faze-m'o saber, se tens intelligencia.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Quem lhe poz as medidas? se tu o sabes; ou quem estendeu sobre ella o cordel?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Sobre que estão fundadas as suas bases? ou quem assentou a sua pedra da esquina,

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 Quando as estrellas da alva juntas alegremente cantavam, e todos os filhos de Deus jubilavam?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Ou quem encerrou o mar com portas, quando trasbordou e saiu da madre;

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 Quando eu puz as nuvens por sua vestidura, e a escuridão por envolvedouro?

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 Quando passei sobre elle o meu decreto, e lhe puz portas e ferrolhos;

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 E disse: Até aqui virás, e não mais adiante, e aqui se quebrarão as tuas ondas empolladas?

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 Ou desde os teus dias déste ordem á madrugada? ou mostraste á alva o seu logar;

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 Para que pegasse dos fins da terra, e os impios fossem sacudidos d'ella;

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 E se transformasse como o barro, sob o sello, e se pozessem como vestidos;

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 E dos impios se desvie a sua luz, e o braço altivo se quebrante;

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Ou entraste tu até ás origens do mar? ou passeaste no mais profundo do abysmo?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Ou descobriram-se-te as portas da morte? ou viste as portas da sombra da morte?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 Ou com o teu entendimento chegaste ás larguras da terra? faze-m'o saber, se sabes tudo isto.

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Onde está o caminho para onde mora a luz? e, quanto ás trevas, onde está o seu logar;

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 Para que as tragas aos seus limites, e para que saibas as veredas da sua casa?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Acaso tu o sabes, porque já então eras nascido, e por ser grande o numero dos teus dias?

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Ou entraste tu até aos thesouros da neve? e viste os thesouros da saraiva,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 Que eu retenho até do tempo da angustia, até ao dia da peleja e da guerra?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Onde está o caminho em que se reparte a luz, e se espalha o vento oriental sobre a terra?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Quem abriu para a inundação um leito, e um caminho para os relampagos dos trovões;

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 Para chover sobre a terra, onde não ha ninguem, e no deserto, em que não ha gente;

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 Para fartar a terra deserta e assolada, e para fazer crescer os renovos da herva?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 A chuva porventura tem pae? ou quem géra as gottas do orvalho,

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 De cujo ventre procede o gelo? e quem gera a geada do céu?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Como debaixo de pedra as aguas se escondem: e a superficie do abysmo se coalha.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Ou poderás tu ajuntar as delicias das sete estrellas, ou soltar os atilhos do Orion?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Ou produzir as constellações a seu tempo? e guiar a Ursa com seus filhos?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Sabes tu as ordenanças dos céus? ou podes dispor do dominio d'elles sobre a terra?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Ou podes levantar a tua voz até ás nuvens, para que a abundancia das aguas te cubra?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Ou enviarás aos raios para que saiam, e te digam: Eis-nos aqui?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Quem poz a sabedoria nas entranhas? ou quem deu ao sentido o entendimento?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Quem numerará as nuvens pela sabedoria? ou os odres dos céus, quem os abaixará,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 Quando se funde o pó n'uma massa, e se apegam os torrões uns aos outros?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Porventura caçarás tu preza para a leôa? ou fartaras a fome dos filhos dos leões,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 Quando se agacham nos covis, e estão á espreita nas covas?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Quem prepara aos corvos o seu alimento, quando os seus pintainhos gritam a Deus e andam vagueando, por não terem de comer?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?