Jobs 40

1 Og Herren svara Job og sagde:

És felelt az Örökkévaló Jóbnak és mondta:

2 «Vil klandraren med Allvald trætta? Lat han som lastar Gud då svara!»

Pörölni mer-e a Mindenhatóval a gáncsoló? Istennek a feddője feleljen rá!

3 Då svara Job Herren og sagde:

S felelt Jób az Örökkévalónak és mondta:

4 «For ring eg er; kva skal eg svara? Eg handi legg på munnen min.

Lám, csekély vagyok, mit válaszoljak neked? Szájamra tettem kezemet;

5 Ein gong eg tala, no eg tegjer, tvo gong’ - eg gjer det ikkje meir.»

egyet szóltam – nem felelhetek, kettőt, de nem teszem többé.

6 Og Herren svara Job or stormen og sagde:

S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:

7 «Spenn som mann ditt beltet på, gjev meg på mine spursmål svar:

Övezd csak fel férfiként ágyékidat, hadd kérdelek s te tudasd velem.

8 Vil du forspille meg min rett, fordøma meg, so du fær rett?

Vajon ítéletemet bontod-e meg, kárhoztatsz engem, hogy neked legyen igazad?

9 Hev du vel slik ein arm som Gud? Kann du som han med røysti dundra?

Hát van-e karod olyan mint Istené, és olyan hanggal. dörögsz-e mint ő?

10 Pryd deg med høgd og herredom, klæd deg i glans og herlegdom,

Ékesítsd csak magadat büszkeséggel és fenséggel, dicsőséget és díszt ölts fel!

11 Lat so din vreide strøyma fram, sjå kvar ein stolt og audmyk han!

Szórd szét haragod kitöréseit, s láss minden büszkét és alacsonyítsd le;

12 Så kvar ein stolt og bøyg han ned, og slå til jord dei gudlause!

láss minden büszkét és alázd meg és zúzd össze a gonoszokat a maguk helyén;

13 Og gøym deim alle under jordi, bitt deira andlit fast i løynd!

rejtsd el őket a porba egyaránt, kötözd le arczukat a rejtekbe:

14 So skal eg og lovprisa deg, som siger med di høgre vann.

akkor én is magasztallak téged, hogy tenjobbod segít neked.

15 Sjå elvhesten! Eg hev skapt han liksom deg; som ein ukse et han gras.

Íme csak a víziló, melyet alkottam, mint tégedet: füvet eszik mint a marha.

16 Sjå då krafti i hans lender, i bukmusklarne hans styrke!

Íme csak, derekában van az ereje, és hatalma hasának izmaiban.

17 Halen gjer han stiv som ceder, fast bogsenarne er tvinna.

Mereszti farkát, akár a czédrus, czombjainak inai összefonódnak.

18 Knokarne er koparrøyrer, beini som jarnstenger er.

Csontjai érczcsatornák, tagjai akár a vasdorong.

19 Av Guds verk er han det fyrste, av sin skapar fekk han sverd.

Ő Isten útjainak eleje, a ki alkotta, oda nyújtotta kardját

20 Bergi ber åt honom for, alle villdyr leikar der.

Mert takarmányt a hegyek teremnek neki, s a mező minden vadja játszadozik ott.

21 Under lotusbusk han kviler, løyner seg i røyr og sev.

Lótuscserjék alatt fekszik, nádnak és mocsárnak rejtekében.

22 Lotusbusk gjev honom skugge, piletre umkransar honom.

Befödik őt árnyékául lótus-cserjék, a patak fűzei körülveszik őt.

23 Strid gjeng elvi, ei han ottast; trygg er han um so sjølve Jordan fossar imot hans gap.

Ha folyam szorongatja, nem ijed meg, bizakodik, midőn egy Jordán tör szájába.

24 Kann ein tak han so han ser det, draga snara gjenom snuten?

Szemei láttára megfoghatni-e őt, tőrökkel átlyukasztva az orrát?