Luke 15
1 Nongma kanggat khomba amadi atoppa papchengba pumnamakna Jisuna tambiba tananabagidamak mahakki manakta laklammi.
Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
2 Maduda pharisee-sing amadi wayel yathanggi ojasingna marum marum sonduna hainarak-i, “Nupa asina papisingbu taramna ok-i amasung makhoiga chasu chaminnei!”
És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
3 Maduda Jisuna pandam asi makhoida hairak-i,
Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
4 “Nakhoigi marakta yao chama leiba kanagumba amagi yao ama mangkhrabadi nahakna kari tougani? Nahakna atoppa yao maraphutara mapan adubu lamhangda hundoklamduna mangkhraba yao adubu phangdriphaoba thiroidra?
Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
5 Aduga nahakna madubu phangba matamda adukki matik haraoduna nahakna madubu lengbanda thonggatli.
És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
6 Aduga nahakna yumda halaktuna nahakki marup-mapangsing amadi keirol-leikaisingbu kouraduna makhoida hai, ‘Eina eigi mangluraba yao adu amuk hanna phangjare, aduna eikhoi haraominnasi.’
És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
7 Eina nakhoida hairi madudi, matou adugumduna pukning hongba mathou tadaba achumba chatpa makhoi maraphutara mapandagi papchenba amana pukning hongbada swargada henna haraoba oigani.
Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
8 “Nattraga lupagi senmayek tara leibi nupi amagi senmayek ama mangkhrabadi mahakna thaomei chukhattuna amadi yumdu sumjit sittuna senmayek adu phangdriba phaoba cheksinna thiroidra?
Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
9 Aduga mahakna madu phangba matamda mahakna magi marup-mapangsing amadi keirol-leikaisingbu kouraduna hai, ‘Eina eigi mangluraba senmayek adu amuk phangjare, aduna eikhoi haraominnasi.’
És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
10 Eina nakhoida hairi madudi matou adugumduna pap chengba amana paptagi pukning hongba matamda Tengban Mapugi swargadutsingna harao-i.”
Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
11 Jisuna makha tana hairak-i, “Kanagumba nupa amagi machanupa ani leirammi.
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12 Aduga machanupa atomba aduna mapada hairammi, ‘Ipa, Eigi phangpham thokpa lanthumgi saruk adu eingonda pibiro.’ Adudagi mapa aduna mahakki areiba lanthum adu makhoi anida yenthokpire.
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13 Madugi matung numit kharagi matungda machanupa atomba aduna mahakki lanthumgi saruk adu yonthoktuna senpham adu puraga mayum thadoktuna chatkhre. Aduga mahakna arappa leibak amada chatuna cheksindaba punsi mahing amada hingduna maran-mathum pumnamak manghallammi.
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14 Amasung mahakki leijaba pumnamak adu sijinnathokhraba matungda leibak aduda sathina chak tangba thokle aduga mahak awatpana thallakle.
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15 Adudagi mahakna lam aduda leiba mi amagida chattuna mahakpu thabakta sijinnabinaba haijarure amasung nupa aduna mahakpu ok sennanaba thare.
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16 Aduga mahak adukki matik mabuk lamlammi madudi okta pijariba okchak adu chaduna mabuk thalhanninglammi. Adubu kana amatana mangonda kari amata pibiramde.
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17 Mameithangda mahakna wakhal tarakladuna masa mathanta haijarammi, ‘Eigi ipagi anekpa minaisingna phaoba chananaba lem pana lei aduga eina maphamsida lambana sigadoure!
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18 Eina hougattuna ipagi manakta chatlaga haigani, Ipa, eina Tengban Mapu amadi nahakki maiyokta pap toukhre.
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19 Eihak amuk hanna nahakki nachanupa koubada matik chadre; eihakpu nahakki anekpa minai amagumna lousinbiyu.’
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 Adudagi mahakna hougattuna mapagi manakta halakle. “Aduga mahakna mayum yougadaba thaplingeidagi mahakna lakpa adu mapana urammi. Amasung thamoida nungsibana thalladuna mahakna machagi manakta chenthoraklaga mahakpu konsinduna chupkhi.
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21 Matamduta machanupa aduna hairak-i, ‘Ipa, Eina Tengban Mapu amadi nahakki maiyokta pap toukhre. Eihak amuk hanna nahakki nachanupa koubada matik chadre.’
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22 Adubu mapa aduna mahakki minaisingbu kouraduna hairak-i, ‘Thuna mahakkidamak khwaidagi phaba phijol puraktuna setchinbiyu, khutsada khudop sijinbiyu amasung makhongda khong-up tongsinbiyu.
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23 Aduga masa noiba sa ama puraktuna hatlu. Eikhoina chaklen ama sinduna harao nungaiba phongdoksi.
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24 Maramdi eigi ichanupa asi sirurabani adubu amuk hinglakle; mahak manglurabani adubu amuk phangjare.’ Adudagi makhoina harao nungaiminaba houre.
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25 “Matam aduda machanupa ahal adudi loubukta leirammi. Aduga mahakna halaktuna yum naksilaklabada isei-nongmai amasung jagoi sabagi makhol tarammi.
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26 Adudagi mahakna manaising amabu kouduna mapham asida touribasing asi karino haina hanglammi.
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27 Maduda manai aduna khumlak-i, ‘Nahakki nanaonupa aduk amuk halakle, aduga mahakna asoi angam karisu yaodana halakpa adugidamak nahakki napana masa noihallaba sa ama hatlibani.’
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28 Maduda machanupa ahal adu adukki matik saorammi amasung mayumda changlamde. Maram aduna mapa aduna thoraktuna mahakpu yumda changlaknaba haijarammi.
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29 Adubu mahakna mapada hairak-i, ‘Yengngu, chahi kaya asi eina minai amagumna nahakkidamak thabak surakli aduga nongmatasu nahakki yathang indaba toukhidri. Adubu eigi marup mapangsingga chaminnaduna haraominnanaba hameng macha amatang phaoba nahakna eingonda keidoungeidasu pikhidri.
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30 Adubu nahakki naral nathum apumba oktabi nupisingda hundokluraga halakpa nahakki nachanupa asigidamaktadi nahakna anoiba sa hattuna haraoba phongdokli.’
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31 Maduda mapa aduna mangonda khumlak-i, ‘Yengu, ichanupa, nahakti matam pumnamakta eihakka leiminnari aduga eigi areiba pumnamaksisu nahakkini.
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32 Aduga asumna harao nungaiminnabagi thouram asisu pangthokpada matik chai, maramdi nahakki nanaonupa asi sirurabani adubu amuk hinglakle; mahak manglurabani adubu amuk phangjare.’”
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
