< Psalmorum 37 >

1 Psalmus ipsi David. Noli æmulari in malignantibus: neque zelaveris facientes iniquitatem.
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2 Quoniam tamquam fœnum velociter arescent: et quemadmodum olera herbarum cito decident.
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3 Spera in Domino, et fac bonitatem: et inhabita terram, et pasceris in divitiis eius.
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4 Delectare in Domino: et dabit tibi petitiones cordis tui.
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5 Revela Domino viam tuam, et spera in eo: et ipse faciet.
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6 Et educet quasi lumen iustitiam tuam: et iudicium tuum tamquam meridiem:
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7 subditus esto Domino, et ora eum. Noli æmulari in eo, qui prosperatur in via sua: in homine faciente iniustitias.
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8 Desine ab ira, et derelinque furorem: noli æmulari ut maligneris.
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9 Quoniam qui malignantur, exterminabuntur: sustinentes autem Dominum, ipsi hereditabunt terram.
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10 Et adhuc pusillum, et non erit peccator: et quæres locum eius, et non invenies.
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11 Mansueti autem hereditabunt terram, et delectabuntur in multitudine pacis.
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12 Observabit peccator iustum: et stridebit super eum dentibus suis.
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13 Dominus autem irridebit eum: quoniam prospicit quod veniet dies eius.
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14 Gladium evaginaverunt peccatores: intenderunt arcum suum. Ut deiiciant pauperem et inopem: ut trucident rectos corde.
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15 Gladius eorum intret in corda ipsorum: et arcus eorum confringatur.
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16 Melius est modicum iusto, super divitias peccatorum multas.
Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
17 Quoniam brachia peccatorum conterentur: confirmat autem iustos Dominus.
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
18 Novit Dominus dies immaculatorum: et hereditas eorum in æternum erit.
Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19 Non confundentur in tempore malo, et in diebus famis saturabuntur:
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
20 quia peccatores peribunt. Inimici vero Domini mox ut honorificati fuerint et exaltati: deficientes, quemadmodum fumus deficient.
De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
21 Mutuabitur peccator, et non solvet: iustus autem miseretur et tribuet.
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
22 Quia benedicentes ei hereditabunt terram: maledicentes autem ei disperibunt.
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23 Apud Dominum gressus hominis dirigentur: et viam eius volet.
Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24 Cum ceciderit, non collidetur: quia Dominus supponit manum suam.
Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25 Iunior fui, etenim senui: et non vidi iustum derelictum, nec semen eius quærens panem.
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
26 Tota die miseretur et commodat: et semen illius in benedictione erit.
Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
27 Declina a malo, et fac bonum: et inhabita in sæculum sæculi.
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
28 Quia Dominus amat iudicium, et non derelinquet sanctos suos: in æternum conservabuntur. Iniusti punientur: et semen impiorum peribit.
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
29 Iusti autem hereditabunt terram: et inhabitabunt in sæculum sæculi super eam.
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
30 Os iusti meditabitur sapientiam, et lingua eius loquetur iudicium.
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31 Lex Dei eius in corde ipsius: et non supplantabuntur gressus eius.
Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
32 Considerat peccator iustum: et quærit mortificare eum.
Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
33 Dominus autem non derelinquet eum in manibus eius: nec damnabit eum cum iudicabitur illi.
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34 Expecta Dominum, et custodi viam eius: et exaltabit te ut hereditate capias terram: cum perierint peccatores videbis.
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35 Vidi impium superexaltatum, et elevatum sicut cedros Libani.
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36 Et transivi, et ecce non erat: et quæsivi eum, et non est inventus locus eius.
De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
37 Custodi innocentiam, et vide æquitatem: quoniam sunt reliquiæ homini pacifico.
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
38 Iniusti autem disperibunt simul: reliquiæ impiorum interibunt.
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
39 Salus autem iustorum a Domino: et protector eorum in tempore tribulationis.
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
40 Et adiuvabit eos Dominus, et liberabit eos: et eruet eos a peccatoribus, et salvabit eos: quia speraverunt in eo.
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.

< Psalmorum 37 >