< 2 Kva 3 >

1 Hagi Jehosafati'ma Juda naga'mokizmi kinima mani'negeno vuno 18nima hia kafufina, Ahapu nemofo Joramu'a Israeli vahe kinia fore huno Sameria kumatera mani'neno 12fu'a kafufi Israeli vahera kegava hu'ne.
καὶ Ιωραμ υἱὸς Αχααβ ἐβασίλευσεν ἐν Ισραηλ ἐν ἔτει ὀκτωκαιδεκάτῳ Ιωσαφατ βασιλεῖ Ιουδα καὶ ἐβασίλευσεν δώδεκα ἔτη
2 Ra Anumzamofo avurera Joramu'a havi avu'avaza hu'ne. Hianagi nefake nererake'ma tusi'a havi zanavu zanava'ma hu'na'a avamentera osu'ne. Nefake nererakema Bali havi anumzamofo amema'ama havere'ma tro'ma hunte'na'ana eri haviza hutre'ne.
καὶ ἐποίησεν τὸ πονηρὸν ἐν ὀφθαλμοῖς κυρίου πλὴν οὐχ ὡς ὁ πατὴρ αὐτοῦ καὶ οὐχ ὡς ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ μετέστησεν τὰς στήλας τοῦ Βααλ ἃς ἐποίησεν ὁ πατὴρ αὐτοῦ
3 Agra e'ina hu'neanagi Nebati nemofo Jeroboamu'ma Israeli vahe'ma huzamaveri nehuno, zamavareno vu'nea kumi avu'ava hu'ne. Jeramu'a ana havi avu'ava zana atreno amefira huomi'ne.
πλὴν ἐν τῇ ἁμαρτίᾳ Ιεροβοαμ υἱοῦ Ναβατ ὃς ἐξήμαρτεν τὸν Ισραηλ ἐκολλήθη οὐκ ἀπέστη ἀπ’ αὐτῆς
4 Hagi Israeli vahe'mo'za hakare'a kafuma evu'nea knafina Moapu vahera kva huzmante'naze. Hagi Moapu kini ne' Mesa'a 100 tauseni'a anenta ve sipisipi afutami Israeli kini nera nemino, azoka'ama hareno eri'zana 100 tauseni'a sipisipi afutamimofo azokatami Israeli kini nera maka kafurera amitere hu'ne.
καὶ Μωσα βασιλεὺς Μωαβ ἦν νωκηδ καὶ ἐπέστρεφεν τῷ βασιλεῖ Ισραηλ ἐν τῇ ἐπαναστάσει ἑκατὸν χιλιάδας ἀρνῶν καὶ ἑκατὸν χιλιάδας κριῶν ἐπὶ πόκων
5 Hianagi Israeli kini ne' Ahapu'ma fritegeno'a, Moapu kini ne'mo'a Israeli kini ne'mofonkea ontahino takisia zagoa omi'ne.
καὶ ἐγένετο μετὰ τὸ ἀποθανεῖν Αχααβ καὶ ἠθέτησεν βασιλεὺς Μωαβ ἐν βασιλεῖ Ισραηλ
6 Higeno kini ne' Joramu'a Sameria kumara atreno maka Israeli sondia vahera zamazeri retro hu'ne.
καὶ ἐξῆλθεν ὁ βασιλεὺς Ιωραμ ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἐκ Σαμαρείας καὶ ἐπεσκέψατο τὸν Ισραηλ
7 Anante Joramu'a Juda kini ne' Jehosafatina amanage huno nanekea atrente'ne, Moapu kini ne'mo'a keni'a ontahigu, kagra knare eme naza hananketa hara marerita ome huntegahufi! Higeno amne kagranena vugahue. Hagi na'anema hnanana kagri kamage antegahue. Nagri sondia vahe'ene hosi afutaminu'enena kagria kaza hugahue.
καὶ ἐπορεύθη καὶ ἐξαπέστειλεν πρὸς Ιωσαφατ βασιλέα Ιουδα λέγων βασιλεὺς Μωαβ ἠθέτησεν ἐν ἐμοί εἰ πορεύσῃ μετ’ ἐμοῦ εἰς Μωαβ εἰς πόλεμον καὶ εἶπεν ἀναβήσομαι ὅμοιός μοι ὅμοιός σοι ὡς ὁ λαός μου ὁ λαός σου ὡς οἱ ἵπποι μου οἱ ἵπποι σου
8 Hianagi ina kazigati vuta hara ome huntegahu'e, higeno Joramu'a ke nona'a huno, Idomu hagege ka'ma kokampima vu'nea karanka vugahune.
καὶ εἶπεν ποίᾳ ὁδῷ ἀναβῶ καὶ εἶπεν ὁδὸν ἔρημον Εδωμ
9 Hige'za Israeli kini neki, Juda kini neki, Idomu kini ne'ma hu'za sondia vahe'zamia zamavare'za vu'naze. Hagi anankama vu'naza kamo'a zaza hu'nege'za 7ni'a zagefi vazageno, ti zamimo'a vagarege'za sondia vahe'ene afutamimo'za tima nezanku tusiza hu'naze.
καὶ ἐπορεύθη ὁ βασιλεὺς Ισραηλ καὶ ὁ βασιλεὺς Ιουδα καὶ ὁ βασιλεὺς Εδωμ καὶ ἐκύκλωσαν ὁδὸν ἑπτὰ ἡμερῶν καὶ οὐκ ἦν ὕδωρ τῇ παρεμβολῇ καὶ τοῖς κτήνεσιν τοῖς ἐν τοῖς ποσὶν αὐτῶν
10 Anama hazageno Israeli kini ne' Joramu'a amanage hu'ne, Ra Anumzamo'a tagrira 3'a kini vahe'mota, Moapu kini ne' azampi tavrentenaku tazeri atru nehifigure huno hu'ne.
καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς Ισραηλ ὦ ὅτι κέκληκεν κύριος τοὺς τρεῖς βασιλεῖς παρερχομένους δοῦναι αὐτοὺς ἐν χειρὶ Μωαβ
11 Hianagi Jehosafati'a Joramuna amanage huno antahige'ne, Amafina magora Ra Anumzamofo kasnampa nera mani'nefi omani'ne, kesnunkeno Ra Anumzamofona antahigenigeno na'a hiho huno asminigeno eme tasamigahifi antahisanune. Anage higeno Israeli kini ne'mofo eri'za ne'mo'a, ana kemofo nona'a amanage hu'ne, Korapara kasnampa ne' Elaijama azama huno katoma hunemia nera Safati nemofo Elisa'a mani'ne.
καὶ εἶπεν Ιωσαφατ οὐκ ἔστιν ὧδε προφήτης τοῦ κυρίου καὶ ἐπιζητήσωμεν τὸν κύριον παρ’ αὐτοῦ καὶ ἀπεκρίθη εἷς τῶν παίδων βασιλέως Ισραηλ καὶ εἶπεν ὧδε Ελισαιε υἱὸς Σαφατ ὃς ἐπέχεεν ὕδωρ ἐπὶ χεῖρας Ηλιου
12 Hagi Jehosafati'a ana kema nentahino'a amanage hu'ne, Ra Anumzamo'ma hanianke tasamigahie hige'za, Juda kini ne' Jehosafatiki, Israeli kini ne' Jehoramuki, Idomu kini ne'ma hu'za Elisana ome kenaku urami'naze.
καὶ εἶπεν Ιωσαφατ ἔστιν αὐτῷ ῥῆμα κυρίου καὶ κατέβη πρὸς αὐτὸν βασιλεὺς Ισραηλ καὶ Ιωσαφατ βασιλεὺς Ιουδα καὶ βασιλεὺς Εδωμ
13 Anante Elisa'a Israeli kini nera amanage huno asmi'ne, Na'a kagrira hugantenaku hugenka amarera neane? Negafane negreragizni kasnampa vahetega vuo. Hianagi Israeli kini ne' Jehoramu'a amanage hu'ne, Tagrama e'nonana, Ra Anumzamo'a ama ana maka 3'a kini nagara tavre atru huteno Moapu kini ne'mofo azampi tavrentenaku higeta kagrite neone.
καὶ εἶπεν Ελισαιε πρὸς βασιλέα Ισραηλ τί ἐμοὶ καὶ σοί δεῦρο πρὸς τοὺς προφήτας τοῦ πατρός σου καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ βασιλεὺς Ισραηλ μή ὅτι κέκληκεν κύριος τοὺς τρεῖς βασιλεῖς τοῦ παραδοῦναι αὐτοὺς εἰς χεῖρας Μωαβ
14 Anante Elisa'a Israeli kini ne' Jehoramuna amanage huno asmi'ne, Nagrama eri'zama erinentoa hankvenentake Ra Anumzama ohampriga'a sondia vahetamimofo Anumzamofo avufi tamage huanki'na, Juda kini ne' Jehosafati'ma kagranema omesina kagri kavufina onketfa husine.
καὶ εἶπεν Ελισαιε ζῇ κύριος τῶν δυνάμεων ᾧ παρέστην ἐνώπιον αὐτοῦ ὅτι εἰ μὴ πρόσωπον Ιωσαφατ βασιλέως Ιουδα ἐγὼ λαμβάνω εἰ ἐπέβλεψα πρὸς σὲ καὶ εἶδόν σε
15 Hanki menina vuta knare'ma huno zavenama nehesia ne' ome avreta eho. Hige'za ana ne' ome avre'za azageno zavena nehegeno, Ra Anumzamofo hanavemo Elisante e'ne.
καὶ νυνὶ δὲ λαβέ μοι ψάλλοντα καὶ ἐγένετο ὡς ἔψαλλεν ὁ ψάλλων καὶ ἐγένετο ἐπ’ αὐτὸν χεὶρ κυρίου
16 Anante Elisa'a amanage hu'ne, Ra Anumzamo'a amanage hie, ko'ma tima evuteno hagegema hu'nea tinkagomupina rama'a keri kafintetere hiho hie.
καὶ εἶπεν τάδε λέγει κύριος ποιήσατε τὸν χειμάρρουν τοῦτον βοθύνους βοθύνους
17 Na'ankure Ra Anumzamo'a amanage huno hie, Kora neranigeno zaho'enena e'nerinigeta tamagra onkegahaze. Hianagi ama tinkagomupina timo'a avitegahie. Ana hanigetma tamagrane, bulimakao afu zagatamine, mago'a zagagafa tami'nena timo'a avite'nenigetma negahaze.
ὅτι τάδε λέγει κύριος οὐκ ὄψεσθε πνεῦμα καὶ οὐκ ὄψεσθε ὑετόν καὶ ὁ χειμάρρους οὗτος πλησθήσεται ὕδατος καὶ πίεσθε ὑμεῖς καὶ αἱ κτήσεις ὑμῶν καὶ τὰ κτήνη ὑμῶν
18 Hanki ama anazana Ra Anumzamo'a amne tro hugara hu'neankino, amne tro hugahie. Ana nehuno Moapu kini ne'ene sondia vahe'anena tamagri tamazampi zanavrentena hara hu zamagateregahaze.
καὶ κούφη αὕτη ἐν ὀφθαλμοῖς κυρίου καὶ παραδώσω τὴν Μωαβ ἐν χειρὶ ὑμῶν
19 Ana nehutma hankave nentake vihureti'ma hu kaginte'naza rankumatamine, agima marerisa kumatmina hahu zamagateretma e'nerita, knarenare zafaramina antagi netretma, tinkeriramina renagreta, knare'ma huno hozama antega moparamina havereti ante avitegahaze.
καὶ πατάξετε πᾶσαν πόλιν ὀχυρὰν καὶ πᾶν ξύλον ἀγαθὸν καταβαλεῖτε καὶ πάσας πηγὰς ὕδατος ἐμφράξετε καὶ πᾶσαν μερίδα ἀγαθὴν ἀχρειώσετε ἐν λίθοις
20 Anage hutegeno haninkino komatigeno'a nantera ofama huknare ame huno Idomu kazigati timo'a hageno eno, ana mopafina eme marevite'ne.
καὶ ἐγένετο τὸ πρωὶ ἀναβαινούσης τῆς θυσίας καὶ ἰδοὺ ὕδατα ἤρχοντο ἐξ ὁδοῦ Εδωμ καὶ ἐπλήσθη ἡ γῆ ὕδατος
21 Hanki zamagra maka Moapu vahe'mo'zama antahizama, 3'a kini vahe'mo'zama ha'ma eme huzmanteku'ma aze ke'ma nentahi'za, ranra vaheteti vuno kasefa vahetema vigeno ha'ma huga vahe'a maka zamagi hutru hu'za hahunaku Moapune, Idomu mopama eme atre agentega eme trotra hu'naze.
καὶ πᾶσα Μωαβ ἤκουσαν ὅτι ἀνέβησαν οἱ βασιλεῖς πολεμεῖν αὐτούς καὶ ἀνεβόησαν ἐκ παντὸς περιεζωσμένου ζώνην καὶ ἐπάνω καὶ ἔστησαν ἐπὶ τοῦ ὁρίου
22 Ana kna evutegeno anante nanterana Moapu vahe'mo'za mase'nareti'ma oti'zama kazana, zagemo'ma tinte'ma zagemarentea zamo'a koranentike huno korankna hige'za, ogantu mani'ne'za ke'naze.
καὶ ὤρθρισαν τὸ πρωί καὶ ὁ ἥλιος ἀνέτειλεν ἐπὶ τὰ ὕδατα καὶ εἶδεν Μωαβ ἐξ ἐναντίας τὰ ὕδατα πυρρὰ ὡσεὶ αἷμα
23 Anama nehu'za amanage hu'za hu'naze, keho koranki, ana 3'a kini naga'mo'za zamagra zamagra ha' hu'za ohefri ahefri hu'negahazanki, otinketa vuta maka zazamia ome zogisune hu'naze.
καὶ εἶπαν αἷμα τοῦτο τῆς ῥομφαίας ἐμαχέσαντο οἱ βασιλεῖς καὶ ἐπάταξαν ἀνὴρ τὸν πλησίον αὐτοῦ καὶ νῦν ἐπὶ τὰ σκῦλα Μωαβ
24 Hianagi Moapu vahe'mo'za Israeli sondia vahe'mo'zama kuma'ma eme ante'za mani'nafima azage'za, Israeli vahe'mo'za oti'za Moapu vahera ha' huzamante'za zamarotgo hazage'za, mopa zamirega fre'za nevazage'za Israeli sondia vahe'mo'za Moapu vahera rama'a zamahe fri'naze.
καὶ εἰσῆλθον εἰς τὴν παρεμβολὴν Ισραηλ καὶ Ισραηλ ἀνέστησαν καὶ ἐπάταξαν τὴν Μωαβ καὶ ἔφυγον ἀπὸ προσώπου αὐτῶν καὶ εἰσῆλθον εἰσπορευόμενοι καὶ τύπτοντες τὴν Μωαβ
25 Hanki Israeli naga'mo'za Moapu vahe ranra kumatmina eri haviza nehu'za, knare'nare zafaramina antagi netre'za, tinkeri ramina renkaninere'za, knare'ma hu'nege'za hozama nentaza agupo moparamina havereti antevite'naze. Hianagi Moapu vahe rankuma'ma magoke atre'nazana Kir-heresi kumake atre'naze. Ana hazage'za nofi atifi have rusi hu'za ahe sondia vahe'mo'za ana kumara mani kagintete'za, havereti ahazageno ana kumapina ufre ufre hu'ne.
καὶ τὰς πόλεις καθεῖλον καὶ πᾶσαν μερίδα ἀγαθὴν ἔρριψαν ἀνὴρ τὸν λίθον καὶ ἐνέπλησαν αὐτὴν καὶ πᾶσαν πηγὴν ὕδατος ἐνέφραξαν καὶ πᾶν ξύλον ἀγαθὸν κατέβαλον ἕως τοῦ καταλιπεῖν τοὺς λίθους τοῦ τοίχου καθῃρημένους καὶ ἐκύκλευσαν οἱ σφενδονῆται καὶ ἐπάταξαν αὐτήν
26 Hanki Moapu kini ne'mo'ma keana ha'ra hugatereza hazageno, agra 700'a sondia naga'ma bainati kazima eri'za ha'ma nehaza naga zamavarege'za, rankumapintira atirami'za koro fre'za Idomu kini ne' mani'nerega vuku hu'nazanagi, anara osu'naze.
καὶ εἶδεν ὁ βασιλεὺς Μωαβ ὅτι ἐκραταίωσεν ὑπὲρ αὐτὸν ὁ πόλεμος καὶ ἔλαβεν μεθ’ ἑαυτοῦ ἑπτακοσίους ἄνδρας ἐσπασμένους ῥομφαίαν διακόψαι πρὸς βασιλέα Εδωμ καὶ οὐκ ἠδυνήθησαν
27 Higeno agri kuma'ma erino kinima maniga zage mofavrea Moapu kini ne'mo'a aheno rankumamofo have kegina agofetu, tevefi kre fanane huno ofa Moapu vahe havi anumzantega hunte'ne. Anazama Israeli sondia vahe'mo'zama nege'za tusi zamagogogu nehu'za, hara atre'za mopa zamirega vu'naze.
καὶ ἔλαβεν τὸν υἱὸν αὐτοῦ τὸν πρωτότοκον ὃς ἐβασίλευσεν ἀντ’ αὐτοῦ καὶ ἀνήνεγκεν αὐτὸν ὁλοκαύτωμα ἐπὶ τοῦ τείχους καὶ ἐγένετο μετάμελος μέγας ἐπὶ Ισραηλ καὶ ἀπῆραν ἀπ’ αὐτοῦ καὶ ἐπέστρεψαν εἰς τὴν γῆν

< 2 Kva 3 >