Lukács 2
1 Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár parancsolatot adott ki, hogy írják össze az egész földet.
Now it happened in those days, that a decree went out from Caesar Augustus that the whole empire should be enrolled.
2 Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
This was the first enrollment made when Quirinius was governor of Syria.
3 Mindenki elment tehát a maga városába, hogy összeírják.
All went to enroll themselves, everyone to his own city.
4 József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt,
Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth, into Judea, to the city of David, which is called Bethlehem, because he was of the house and family of David;
5 hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt.
to enroll himself with Mary, who was pledged to be married to him, being pregnant.
6 És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje.
It happened, while they were there, that the day had come that she should give birth.
7 És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
And she gave birth to her firstborn son, and wrapped him with pieces of cloth, and placed him in a feeding trough, because there was no guest room available for them.
8 Pásztorok voltak azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak, és éjszaka is őrködtek nyájuk mellett.
There were shepherds in the same country staying in the field, and keeping watch by night over their flock.
9 És íme, az Úr angyala hozzájuk jött, és az Úr dicsősége körülvette őket, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
And look, an angel of the Lord stood by them, and the glory of the Lord shone around them, and they were terrified.
10 Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz.
The angel said to them, "Do not be afraid, for see, I bring you good news of great joy which will be to all the people.
11 Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
For there is born to you, this day, in the city of David, a Savior, who is Christ, the Lord.
12 Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“
This is the sign to you: you will find a baby wrapped in strips of cloth, lying in a feeding trough."
13 És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
Suddenly, there was with the angel a multitude of the heavenly army praising God, and saying,
14 „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!“
"Glory to God in the highest, and on earth peace, good will toward humankind."
15 És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“
And it happened that when the angels went away from them into the sky, the shepherds said one to another, "Let us go to Bethlehem, now, and see this thing that has happened, which the Lord has made known to us."
16 Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.
They came with haste, and found both Mary and Joseph, and the baby was lying in the feeding trough.
17 Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.
When they saw it, they made known the saying which was spoken to them about this child.
18 Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
All who heard it wondered at the things which were spoken to them by the shepherds.
19 Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.
But Mary kept all these sayings, pondering them in her heart.
20 A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.
The shepherds returned, glorifying and praising God for all the things that they had heard and seen, just as it was told them.
21 Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.
When eight days were fulfilled to circumcise him, his name was called Jesus, which was given by the angel before he was conceived in the womb.
22 Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
When the days of their purification according to the Law of Moses were fulfilled, they brought him up to Jerusalem, to present him to the Lord
23 Ahogyan meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve,
(as it is written in the Law of the Lord, "Every male who opens the womb will be called holy to the Lord"),
24 és hogy áldozatot mutassanak be az Úr törvénye szerint: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.“
and to offer a sacrifice according to that which is said in the Law of the Lord, "A pair of turtledoves, or two young pigeons."
25 És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
And look, there was a man in Jerusalem whose name was Simeon. This man was righteous and devout, looking for the consolation of Israel, and the Holy Spirit was on him.
26 Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
It had been revealed to him by the Holy Spirit that he should not see death before he had seen the Lord's Christ.
27 A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,
He came in the Spirit into the temple. When the parents brought in the child, Jesus, that they might do concerning him according to the requirement of the Law,
28 karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:
then he received him into his arms, and blessed God, and said,
29 „Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,
"Now you are releasing your servant, Lord, according to your word, in peace;
30 mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
for my eyes have seen your salvation,
31 amelyet készítettél minden nép szeme láttára,
which you have prepared before the face of all peoples;
32 világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“
a light for revelation to the nations, and the glory of your people Israel."
33 József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.
And his father and his mother were marveling at the things which were spoken concerning him,
34 És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,
and Simeon blessed them, and said to Mary, his mother, "Look, this child is set for the falling and the rising of many in Israel, and for a sign which is spoken against.
35 még a te lelkedet is éles tőr járja majd át, hogy sok szív gondolata nyilvánvalóvá legyen.“
Yes, a sword will pierce through your own soul, that the thoughts of many hearts may be revealed."
36 Volt egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon előrehaladott korú volt, hajadon kora után csak hét esztendeig élt férjével.
There was one Anna, a prophetess, the daughter of Penuel, of the tribe of Asher (she was of a great age, having lived with a husband seven years from her virginity,
37 Már nyolcvannégy esztendeje özvegy volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.
and she had been a widow for about eighty-four years), who did not depart from the temple, worshipping with fastings and petitions night and day.
38 Ugyanabban az órában odalépett, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták.
Coming up at that very hour, she gave thanks to God, and spoke of him to all those who were looking for the redemption of Jerusalem.
39 Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, városukba, Názáretbe.
When they had accomplished all things that were according to the Law of the Lord, they returned into Galilee, to their own city, Nazareth.
40 A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel és az Isten kegyelme volt rajta.
The child was growing, and was becoming strong, being filled with wisdom, and the favor of God was upon him.
41 Szülei évenként felmentek Jeruzsálembe húsvét ünnepére.
His parents went every year to Jerusalem at the feast of the Passover.
42 Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
When he was twelve years old, they went up according to the custom of the feast,
43 Miután elteltek az ünnepnapok, hazaindultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de sem József, sem az anyja nem vette észre.
and when they had fulfilled the days, as they were returning, the boy Jesus stayed behind in Jerusalem. His parents did not know it,
44 Azt gondolták, hogy az útitársaik között van. Egynapi járóföldet mentek, és akkor kezdték keresni a rokonok és ismerősök között.
but supposing him to be in the company, they went a day's journey, and they looked for him among their relatives and acquaintances.
45 Amikor nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
When they did not find him, they returned to Jerusalem, looking for him.
46 És történt, hogy harmadnapra találták meg a templomban, a tanítómesterek között ülve, amint hallgatta és kérdezgette őket.
It happened after three days they found him in the temple, sitting in the midst of the teachers, both listening to them, and asking them questions.
47 Mindnyájan, akik őt hallgatták, elcsodálkoztak értelmén és feleletein.
All who heard him were amazed at his understanding and his answers.
48 Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.“
When they saw him, they were astonished, and his mother said to him, "Son, why have you treated us this way? Look, your father and I were anxiously looking for you."
49 Ő pedig ezt mondta nekik: „Miért kerestetek engem? Vagy nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?“
He said to them, "Why were you looking for me? Did you not know that I must be doing the works of my Father?"
50 De ők nem értették, amit mondott nekik.
They did not understand the saying which he spoke to them.
51 Jézus ezután elment velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja szívében megőrizte mindezeket.
And he went down with them, and came to Nazareth. He was subject to them, and his mother kept all these sayings in her heart.
52 Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.
And Jesus increased in wisdom and stature, and in favor with God and people.
