Zsidókhoz 1

1 Miután Isten régen sokszor és sokféleképpen szólt az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által,

2 akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, (aiōn g165)

3 aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felségnek jobbjára ült,

4 annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.

5 Mert kinek mondta valaha is az angyalok közül: „Én fiam vagy te, én ma szültelek téged?“Vagy ezt: „Én leszek neki atyja, és ő lesz nekem fiam?“

6 Amikor pedig behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: „Imádják őt az Isten angyalai.“

7 Az angyalokról így szól: „Az angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává.“

8 Ámde a Fiúról így: „A te királyi széked, ó, Isten, megáll örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája. (aiōn g165)

9 Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot, ezért felkent téged az Isten, a te Istened, öröm olajával társaid fölé.

10 Uram, te kezdetben alapítottad a földet és a te kezed alkotása az ég.

11 Azok elvesznek, de te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha,

12 palásként összehajtod azokat, te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el.“

13 Melyik angyalnak mondta: „Ülj az én jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.“

14 Vajon ezek nem szolgáló lelkek-e mind, akik azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget?