< Ruth 3 >

1 És monda néki Naómi, az ő napaasszonya: Édes leányom! ne keressek-é néked nyugalmat, hogy jól legyen dolgod?
A LAILA, olelo mai o Naomi kona makuahonowaiwahine, E kuu kaikamahine, aole anei au e imi i wahi e hoomaha ai nou, i mea e pomaikai ai oe?
2 Avagy nem rokonunk-é Boáz, a kinek szolgálóival voltál? Ímé ő az éjjel árpát szór a szérűn.
Aole anei no ko kakou hoahanau o Boaza, nona na kaikamahine au i noho pu ai? Aia hoi ke kanana nei ia i ka huabale i keia po ma ke kahua hahi.
3 Annakokáért fürödjél meg, és kend meg magadat, és vedd magadra ruháidat, és menj le a szérűre; észre ne vétesd magadat a férfiúval, a míg el nem végezi ételét és italát.
Nolaila ea, e holoi oe ia oe iho, a e hamo hoi, a e hookomo i kou lole, a e iho oe ilalo i ke kahua; a mai hoike aku oe ia oe iho i ua kanaka la, a pau kana ai ana, a me kana inu ana.
4 És majd ha lefekszik, jegyezd meg a helyet, a hol fekszik, és menj oda, és hajtsd fel a leplet lábánál, és feküdjél oda. Ő majd megmondja néked, mit cselekedjél.
Eia hoi kekahi; i ka manawa ana e moe ai, e nana pono oe i kona wahi e moe ana, a e komo aku oe, a e wehe i kona mau kapuwai, a moe iho, a nana no e hai mai ia oe i ka mea au e hana'i.
5 És ő monda néki: Mindazt, a mit mondasz, megcselekszem.
I aku la keia ia ia, O na mea a pau au e kauoha mai nei, e hana no au.
6 És lement a szérűre, és mindent úgy cselekedett, a mint napaasszonya parancsolta.
Iho aku la oia ilalo i ke kahua, a hana iho la e like me na mea a pau a kona makuahonowaiwahine i kauoha mai ai ia ia.
7 És Boáz evett és ivott, és felvidámult az ő szíve. És elment, hogy lefeküdjék a garmada szélén; és az eljött titkon, és felhajtá lába felől a leplet, és lefeküvék.
A ai o Boaza, a inu, a olioli kona naau, alaila, hele aku la ia e moe ma ka welau a ka puu ai; a hele malie mai la ia, a wehe iho la i kona mau kapuwai, a moe iho la.
8 Történt pedig éjfél tájon, hogy felrettent a férfiú, és odafordult. És ímé: asszony fekszik az ő lábainál.
A hiki i ke aumoe, makau iho la ua kanaka la, no ka mea, i kona oni ana, aia hoi he wahine, e moe ana ma kona mau kapuwai.
9 És monda: Kicsoda vagy te? És az monda: Én Ruth vagyok, a te szolgálód; terjeszszed ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon.
I mai la ia, Owai oe? I mai la kela, o Ruta wau, o kau kauwawahine, nolaila ea, e halii mai i kou kapa maluna o kau kauwawahine, no ka mea, o oe no kekahi mea i pili koko.
10 És ő monda: Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel: hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.
I mai la ia, E pomaikai ana oe ia Iehova, e kuu kaikamahine e; no ka mea, ua oi aku kou lokomaikai hope, i ko ka mua, i kou hahai ole ana mahope o na kanaka ui, aole i ka mea hune, aole hoi i ka mea waiwai.
11 Most hát, édes leányom, ne félj! Mindent, a mit mondasz, megteszek néked; mert tudja az én népemnek egész kapuja, hogy derék asszony vagy.
Nolaila ea, mai makau oe, e kuu kaikamahine. O na mea a pau au e olelo mai la, na'u ia e hana aku ia oe; no ka mea, ua ike ko'u poe kanaka a pau, he kaikamahine pono oe.
12 És most: bizony igaz, hogy közel rokon vagyok: de van nálamnál még közelebbi rokon is.
He oiaio no, owau ka hoahanau pili ia oe. Eia ae kekahi mea i pili mua aku, he hope au.
13 Ez éjszakán hálj itt; s majd reggel, ha az megvált téged, jó: váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg. Él az Úr! Feküdj itt reggelig.
I keia po e kakali ai a kakahiaka, alaila, ina nana oe e mare, ua pono, e mare no ia; aka, ina aole ia e makemake e mare mai ia oe, ma ke ola ana o Iehova, na'u oe e mare. E moe oe a kakahiaka.
14 És feküvék az ő lábainál reggelig, és felkele, mielőtt valaki az ő felebarátját megismerheté, mert mondá: Meg ne tudja senki, hogy ez az asszony a szérűre jött.
Moe iho la oia ma kona mau kapuwai a kakahiaka. A ala mai la ia mamua o ka wa e hiki ai kekahi ke hoomaopopo i kona hoa. I ae la ia, Mai hai aku i ka hele ana mai o ka wahine i ke kahua hahi.
15 És monda: Add ide a nagy kendődet, a mely rajtad van, és tartsd. És ő oda tartotta azt. Boáz pedig mért hat mérték árpát, és feladta néki, maga pedig bement a városba.
I hou aku la ia, Homai ka pale maluna ou, a e paa mai ia mea. A i kona paa ana mai, ana iho la ia i eono ana huabale, a kau aku la maluna ona; a hoi aku la ia i ke kulanakauhale.
16 És elméne az ő napaasszonyához, és az monda: Hogy vagy édes leányom? És ő elbeszélt néki mindent, a mit cselekedett vele az a férfi.
A hiki aku la ia i kona makuahonowaiwahine, ninau mai la kela, Owai oe, e kuu kaikamahine? A hai aku la keia i na mea a pau a ua kanaka la i hana mai ai nana.
17 És monda: Ezt a hat mérték árpát adá nékem, mert monda: Ne menj üresen a te napadhoz.
I aku la, O keia mau ana huabale eono kana i haawi mai ai ia'u; no ka mea, olelo mai la ia, Mai hoi nele aku oe i kou makuahonowaiwahine.
18 És monda Naómi: Légy veszteg leányom, míg megtudod, hova dől el a dolog; mert nem nyugszik az a férfiú, míg véghez nem viszi a dolgot még ma.
Olelo mai la ia, E noho malie oe, e kuu kaikamahine, a ike pono oe i ka hope o keia; no ka mea, aole loa e noho hoomaha kela kanaka, a hoopau pono oia ia mea, i keia la.

< Ruth 3 >