Zsoltárok 83

1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Ne bodi tiho, oh Bog. Ne molči in ne bodi molčeč, oh Bog.

2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

Kajti glej, tvoji sovražniki pripravljajo upor in tisti, ki te sovražijo, so povzdignili glavo.

3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

Zoper tvoje ljudstvo so sprejeli prebrisan nasvet in se posvetovali zoper tvoje skrite.

4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Rekli so: »Pridimo in odrežimo jih od tega, da so narod, da Izraelovo ime ne bo več v spominu.«

5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

Kajti skupaj so se soglasno posvetovali, združeni so zoper tebe:

6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

Edómova šotorska svetišča in Izmaelci; Moábovci in Hagárovci;

7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Gebál, Amón in Amálek; Filistejci s prebivalci Tira;

8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)

pridružen jim je tudi Asúr. Pomagali so Lotovim sinovom. (Sela)

9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

Stôri jim kakor Midjáncem, kakor Siseráju, kakor Jabínu pri potoku Kišón,

10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.

ki so bili pokončani pri En Doru. Postali so kakor gnoj za zemljo.

11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

Naredite njihove plemiče kakor Oréba in kakor Zeéba. Da, vse njihove prince kot Zebaha in kot Calmunája,

12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

ki so rekli: »Vzemimo si Božje hiše v posest.«

13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;

Oh moj Bog, naredi jih kot pleve, kakor strnišče pred vetrom.

14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

Kakor ogenj požiga gozd in kakor plamen zažiga gore,

15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

tako jih preganjaj s svojim neurjem in s svojim viharjem jih naredi prestrašene.

16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Njihove obraze napolni s sramoto, da bodo lahko iskali tvoje ime, oh Gospod.

17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,

Naj bodo zasramovani in zbegani na veke; da, naj bodo osramočeni in [naj] se pogubijo,

18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.

da bodo ljudje lahko vedeli, da si ti, čigar ime samó je Jahve, najvišji nad vso zemljo.