Zsoltárok 71

1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.

U tebe se, Gospode, uzdam, nemoj me ostaviti pod sramotom vjeènom.

2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.

Pravdom svojom izbavi me, i oprosti me, prigni k meni uho svoje i pomozi mi.

3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.

Budi mi grad gdje bih svagda dolazio da živim, uredi spasenje moje; jer si ti grad moj i krjepost moja.

4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!

Bože moj! uzmi me iz ruke bezbožnikove, iz ruke bezakonikove i nasilnikove.

5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!

Jer si ti nadanje moje, Gospod je Gospod pouzdanje moje od mladosti moje.

6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.

Tebe se držim od roðenja, od utrobe matere moje ti si braniè moj; tobom se hvalim svagda.

7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.

Èudo sam mnogima, a ti si utoèište moje jako.

8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.

Usta su moja puna hvale tvoje, slave tvoje svaki dan.

9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!

Nemoj me odbaciti pod starost, kad me izdaje snaga moja, nemoj me ostaviti.

10 Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,

Jer neprijatelji moji misle o meni, i koji vrebaju dušu moju dogovaraju se,

11 Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.

Govoreæi: Bog ga je ostavio, potjerajte i uhvatite ga, jer ga nema ko izbaviti.

12 Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!

Bože! Ne budi daleko od mene; Bože moj! pohitaj mi u pomoæ.

13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!

Nek se postide i poginu protivnici duše moje; neka popadne stid i sramota na one koji mi traže zla!

14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.

A ja æu se svagda uzdati, i ponavljaæu hvale tebi.

15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.

Usta æe moja kazivati pravdu tvoju, svaki dan dobroèinstva tvoja, jer im ne znam broja.

16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!

Uæi æu u sili Gospoda Gospoda, i slaviæu samo tvoju pravdu.

17 Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.

Bože! ti si me uèio od mladosti, i do danas kazujem èudesa tvoja.

18 Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.

Ni u starosti i kad osijedjeh nemoj me ostaviti, Bože, eda bih kazivao mišicu tvoju natražju, svoj omladini silu tvoju.

19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!

Pravda je tvoja, Bože, do najviše visine; u velikim djelima, koja si uèinio, Bože, ko je kao ti?

20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.

Koliko si me puta bacao u velike i ljute nevolje, pak si me opet ostavio meðu živima i iz bezdana me zemaljskih opet izvadio.

21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.

Mnogo si me puta podizao i ponavljao utjehe.

22 Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!

I ja te hvalim uz psaltir, tvoju vjernost, Bože moj; udaram ti u gusle, sveèe Izrailjev!

23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.

Raduju se usta moja kad pjevam tebi, i duša moja, koju si izbavio.

24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.

I jezik moj svaki dan kazuje pravdu tvoju; jer su postiðeni i posramljeni koji mi traže zla.