Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
For the leader. On shoshannim. Of David. Save me, O God; for the waters are threatening my life.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I am sunk in depths of mire, where ground there is none. I am come into deep deep waters, the flood overwhelms me.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I am weary of crying, my throat is parched, my eyes are wasted with waiting for God.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
More than the hairs of my head are those who wantonly hate me. More than my bones in number are those who are falsely my foes. That which I never robbed, how am I then to restore?
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
O God, you know my folly, my guilt is not hidden from you.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Through me let not any be shamed, who wait for you, Lord God of hosts. Through me let not those be confounded who seek you, O God of Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
It’s in your cause that I have borne taunts, and my face has been covered with shame;
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I became to my kindred a foreigner, to my mother’s sons a stranger.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
It was zeal for your house that consumed me, and the insults they hurled at you fell upon me.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
When I chastened myself with fasting, they took occasion to taunt me.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
When I put on a garment of sackcloth, they made me the theme of a taunt-song.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
Those who sit in the gate make sport of me in the music of drunken songs.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
But I pray to you, Lord, for a time of favour. In your great love answer me; with your loyal help, save me
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
from sinking down in the mire. Lift me out of the deep deep waters,
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
that the rushing flood may not drown me, that the deep may not swallow me up, nor the pit close her mouth upon me.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Answer me, Lord, in your gracious kindness, turn to me in your great compassion.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
Hide not your face from your servant, for I am in trouble; O answer me speedily.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Draw near to me, redeem me; because of my enemies, ransom me.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
You know how I am insulted; in your sight are all my foes.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Insult has broken my heart, past cure are my shame and confusion. For pity I looked – there was none! And for comforters, but I found none.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
Poison they gave me for food, and to slake my thirst they gave vinegar.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
May their table, outspread, be a trap to them, and their peace-offerings be a snare.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
May their eyes be darkened and blind, make them shake without ceasing.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Pour your indignation upon them, let your burning wrath overtake them.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
May their camp be a desolation, in their tents be there none to live.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
For those whom you struck, they persecute, and those whom you wounded, they pain yet more.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Charge them with sin upon sin, may they not be acquitted by you.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
From the book of life be they blotted, may their names not be written with the righteous.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
Lift me, O God, by your help above my pain and misery.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
Then will I praise God in song and magnify him with thanksgiving,
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
which shall please the Lord better than ox, or than bullock with horns and hoofs.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
The oppressed shall rejoice at the sight. You who seek after God, let your heart revive.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
For the Lord listens to the poor, he does not despise his prisoners.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Let the heavens and the earth sing his praises, the seas, and all creatures that move in them.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
For God will bring help to Zion, and build up the cities of Judah, his people shall live there in possession.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
His servants’ children shall have it for heritage, and those who love him shall live therein.
