Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

[Psalm lal David ke el Muta Yen Mwesis in Judea] O God, kom God luk, Ac nga kena apkuran nu sum. Nga suk kom ke insiuk nufon; Ngunik malukin kom Oana sie acn paola ac pulamlamla ke sripen wangin kof we.

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Lela tuh nga in liye kom in lohm mutal; Lela nga in liye lupan ku ac wolana lom.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Tuh lungse kawil lom wo liki na moul lun mwet uh, Ke ma inge nga fah kaksakin kom.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Nga fah sot kulo nu sum ke lusenna moul luk; Ac nga ac fah sralak pouk in pre nu sum.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Ngunik ac fah kihp, oana sie mwet su mongo ke sie kufwa. Ac nga ac fah onkakin on engan ac kaksak nu sum.

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Ke nga oan fin mwe oan kiuk, nga esam kom; Nga nunku keim ke fong fon,

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Ke sripen kom mwe kasru luk in pacl nukewa. Ye lulin poum, nga on ke engan.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Nga fungwot nu sum, Ac kom karinginyu ke po ku lom.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Elos su suk in uniyuwi Ac fah oatula nu infulan misa.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

Elos ac fah misa ke mweun, Ac kosro wolf ac fah kangla manolos.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Tokosra el ac fah engan Mweyen God El sang kutangla nu sel. Elos su oru wulela ke Inen God elos fah kaksakunul, A oalin mwet kikiap fah kauli.