Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Psaume de David. Lorsqu'il était dans le désert de Juda. O Dieu, tu es mon Dieu, je te cherche dès l'aurore; mon âme a soif de toi, ma chair languit après toi, dans une terre aride, desséchée et sans eau.

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

C'est ainsi que je te contemplais dans le sanctuaire, pour voir ta puissance et ta gloire.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Car ta grâce est meilleure que la vie: que mes lèvres célèbrent tes louanges!

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Ainsi te bénirai-je toute ma vie, en ton nom j'élèverai mes mains.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Mon âme est rassasiée, comme de moelle et de graisse, et, la joie sur les lèvres, ma bouche te loue.

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Quand je pense à toi sur ma couche, je médite sur toi pendant les veilles de la nuit.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Car tu es mon secours, et je suis dans l'allégresse à l'ombre de tes ailes.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Mon âme est attachée à toi, ta droite me soutient.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Mais eux, cherchent à m'ôter la vie: ils iront dans les profondeurs de la terre.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

On les livrera au glaive, ils seront la proie des chacals.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Et le roi se réjouira en Dieu; quiconque jure par lui se glorifiera, car la bouche des menteurs sera fermée.