Zsoltárok 41

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

To the chief Musician, A Psalm of David. Blessed [is] he that considereth the poor: the LORD will deliver him in the time of trouble.

2 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.

The LORD will preserve him, and keep him alive; [and] he shall be blessed upon the earth: and thou wilt not deliver him to the will of his enemies.

3 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

The LORD will strengthen him upon the bed of languishing: thou wilt make all his bed in his sickness.

4 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

I said, LORD, be merciful to me: heal my soul; for I have sinned against thee.

5 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?

My enemies speak evil of me, When shall he die, and his name perish?

6 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.

And if he cometh to see [me], he speaketh vanity: his heart gathereth iniquity to itself; [when] he goeth abroad, he telleth [it].

7 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:

All that hate me whisper together against me: against me do they devise my hurt.

8 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!

An evil disease, [say they], cleaveth fast to him: and [now] that he lieth he shall rise no more.

9 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.

Yes, my own familiar friend, in whom I trusted, who ate of my bread, hath lifted up [his] heel against me.

10 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!

But thou, O LORD, be merciful to me, and raise me up, that I may requite them.

11 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;

By this I know that thou favorest me, because my enemy doth not triumph over me.

12 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.

And as for me, thou upholdest me in my integrity, and settest me before thy face for ever.

13 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!

Blessed [be] the LORD God of Israel from everlasting, and to everlasting. Amen, and amen.