Zsoltárok 139
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
For the end, a Psalm of David. O Lord, thou hast proved me, and known me.
2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
Thou knowest my down-sitting and mine up-rising: thou understandest my thoughts long before.
3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
Thou hast traced my path and my bed, and hast foreseen all my ways.
4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
For there is no unrighteous word in my tongue: behold, O Lord, thou hast known all things,
5 Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
the last and the first: thou hast fashioned me, and laid thine hand upon me.
6 Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
The knowledge of thee is too wonderful for me; it is very difficult, I cannot [attain] to it.
7 Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
Whither shall I go from thy Spirit? and whither shall I flee from my presence?
If I should go up to heaven, thou art there: if I should go down to hell, thou art present. (Sheol h7585)
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
If I should spread my wings [to fly] straight forward, and sojourn at the extremity of the sea, [it would be vain],
10 Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
for even there thy hand would guide me, and thy right hand would hold me.
11 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
When I said, Surely the darkness will cover me; even the night [was] light in my luxury.
12 A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
For darkness will not be darkness with thee; but night will be light as day: as its darkness, so shall its light [be to thee].
13 Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
For thou, O Lord, hast possessed my reins; thou hast helped me from my mother's womb.
14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
I will give thee thanks; for thou art fearfully wondrous; wondrous are thy works; and my soul knows [it] well.
15 Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
My bones, which thou madest in secret were not hidden from thee, nor my substance, in the lowest parts of the earth.
16 Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
Thine eyes saw my unwrought [substance], and all [men] shall be written in thy book; they shall be formed by day, though [there should for a time] be no one among them.
17 És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
But thy friends, O God, have been greatly honoured by me; their rule has been greatly strengthened.
18 Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
I will number them, and they shall be multiplied beyond the sand; I awake, and am still with thee.
19 Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
Oh that thou wouldest slay the wicked, O God; depart from me, ye men of blood.
20 A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
For thou wilt say concerning [their] thought, [that] they shall take thy cities in vain.
21 Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
Have I not hated them, O Lord, that hate thee? and wasted away because of thine enemies?
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
I have hated them with perfect hatred; they were counted my enemies.
23 Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
Prove me, O God, and know my heart; examine me, and know my paths;
24 És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
and see if [there is any] way of iniquity in me, and lead me in an everlasting way.
