< Zsoltárok 12 >

1 Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
For the leader; on the sheminith. A psalm of David. Help, Lord, for the good are all gone, faithful people have vanished.
2 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
One lies to another, speaking empty lies, with flattering lips and false hearts they speak.
3 Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
May the Lord cut off all the flattering lips, and the tongue that utters arrogance,
4 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
they declare, ‘Our tongue is our strength, our allies our lips: who is lord over us?’
5 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
‘The poor are despoiled, and the needy are sighing; so now I will act,’ the Lord declares ‘And place them in the safety they long for.’
6 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
The words of the Lord are words that are pure, silver smelted, seven times refined.
7 Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
You will keep us, Lord, and guard us from this generation forever,
8 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
in a world where the wicked prowl, and worthless people exalted.

< Zsoltárok 12 >