Zsoltárok 11

1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!

Au maître de chant. De David. En Yahweh je me confie; comment dites-vous à mon âme: " Fuyez à votre montagne, comme l'oiseau.

2 Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek.

Car voici que les méchants bandent l'arc, ils ont ajusté leur flèche sur la corde, pour tirer dans l'ombre sur les hommes au cœur droit.

3 Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?

Quand les fondements sont renversés, que peut faire le juste? "

4 Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.

Yahweh dans son saint temple, Yahweh, qui a son trône dans les cieux, a les yeux ouverts; ses paupières sondent les enfants des hommes.

5 Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke.

Yahweh sonde le juste; il hait le méchant et celui qui se plaît à la violence.

6 Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök!

Il fera pleuvoir sur les méchants des lacets, du feu et du soufre; un vent brûlant, voilà la coupe qu'ils auront en partage.

7 Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az ő orczáját.

Car Yahweh est juste, il aime la justice; les hommes droits contempleront sa face.