Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
O give thanks to the LORD, for [he is] good; for his mercy [endureth] for ever.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Let the redeemed of the LORD say [so], whom he hath redeemed from the hand of the enemy;
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
And gathered them out of the lands, from the east, and from the west, from the north, and from the south.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
They wandered in the wilderness in a solitary way; they found no city to dwell in.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Hungry and thirsty, their soul fainted in them.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Then they cried to the LORD in their trouble, [and] he delivered them out of their distresses.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
And he led them forth by the right way, that they might go to a city of habitation.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
For he satisfieth the longing soul, and filleth the hungry soul with goodness.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Such as sit in darkness and in the shades of death, [being] bound in affliction and iron;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Because they rebelled against the words of God, and contemned the counsel of the Most High:
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Therefore he brought down their heart with labor; they fell down, and [there was] none to help.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Then they cried to the LORD in their trouble, [and] he saved them out of their distresses.
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
He brought them out of darkness and the shades of death, and broke their bands asunder.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
For he hath broken the gates of brass, and cut the bars of iron asunder.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Fools, because of their transgression, and because of their iniquities, are afflicted.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Their soul abhorreth all manner of food; and they draw near to the gates of death.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Then they cry to the LORD in their trouble, he saveth them out of their distresses.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
He sent his word, and healed them, and delivered [them] from their destructions.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
And let them sacrifice the sacrifices of thanksgiving, and declare his works with rejoicing.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
They that go down to the sea in ships, that do business on great waters;
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
These see the works of the LORD, and his wonders in the deep.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
For he commandeth, and raiseth the stormy wind, which lifteth up its waves.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
They mount up to the heaven, they go down again to the depths: their soul is melted because of trouble.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
They reel to and fro, and stagger like a drunken man, and are at their wit's end.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Then they cry to the LORD in their trouble, and he bringeth them out of their distresses.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
He maketh the storm a calm, so that the waves [of the sea] are still.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Then are they glad because they are quiet; so he bringeth them to their desired haven.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Let them exalt him also in the congregation of the people, and praise him in the assembly of the elders.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
He turneth rivers into a wilderness, and the water-springs into dry ground;
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
A fruitful land into barrenness, for the wickedness of them that dwell in it.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
He turneth the wilderness into a standing water, and dry ground into water-springs.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
And there he maketh the hungry to dwell, that they may prepare a city for habitation;
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
And sow the fields, and plant vineyards, which may yield fruits of increase.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
He blesseth them also, so that they are multiplied greatly; and suffereth not their cattle to decrease.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Again, they are diminished and brought low through oppression, affliction, and sorrow.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
He poureth contempt upon princes, and causeth them to wander in the wilderness, [where there is] no way.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Yet he setteth the poor on high from affliction, and maketh him families like a flock.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
The righteous shall see [it], and rejoice: and all iniquity shall stop her mouth.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Whoever [is] wise, and will observe these [things], even they shall understand the loving-kindness of the LORD.
