Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Alléluia! Rendez hommage à l’Eternel, car sa grâce dure à jamais.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Qui saura dire la toute-puissance de l’Eternel, exprimer toute sa gloire?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Heureux ceux qui respectent le droit, pratiquent la justice en tout temps!
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Souviens-toi de moi, ô Eternel, dans ta bienveillance pour ton peuple, veille sur moi, par ta protection,
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
pour que je puisse voir le bonheur de tes élus, me réjouir de la joie de ton peuple, me glorifier de concert avec ton héritage.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
Nous avons péché tout comme nos pères, nous avons mal agi, nous sommes coupables!
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Nos pères, en Egypte, n’ont pas compris tes miracles, ni gardé le souvenir de tes nombreux bienfaits! Ils se révoltèrent aux bords de la mer, de la mer des Joncs.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
Lui cependant les secourut à cause de son nom, pour faire connaître sa puissance.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
Il apostropha la mer des Joncs, et elle se dessécha, il leur fit traverser les flots comme une terre nue.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
Il leur porta secours contre l’oppresseur, les délivra de la main de l’ennemi.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
Les eaux recouvrirent leurs persécuteurs, pas un d’entre eux n’en réchappa.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Alors ils eurent foi en ses paroles, et chantèrent ses louanges.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
Bien vite ils oublièrent ses œuvres; ils ne mirent pas leur attente dans ses desseins.
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
Ils furent pris d’ardentes convoitises dans le désert, et mirent Dieu à l’épreuve dans la solitude.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
Il leur accorda ce qu’ils réclamaient, mais envoya la consomption dans leurs organes.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
Ils furent jaloux de Moïse dans le camp, d’Aaron, le saint de l’Eternel.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
La terre, s’entrouvrant, engloutit Dathan, elle se referma sur la bande d’Abirâm.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
Un feu consuma leur troupe, une flamme embrasa les impies.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
Ils fabriquèrent un veau près du Horeb, et se prosternèrent devant une idole en fonte.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
Ils troquèrent ainsi leur gloire contre l’effigie d’un bœuf qui broute l’herbe.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
Ils avaient oublié Dieu, leur sauveur, qui avait accompli de si grandes choses en Egypte,
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
des merveilles dans le pays de Cham, de formidables prodiges près de la mer des Joncs.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
Il parlait de les anéantir, si Moïse, son élu, ne se fût placé sur la brèche devant lui, pour détourner sa colère prête à tout détruire.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
Puis ils montrèrent du dédain pour un pays délicieux, n’ayant pas foi en sa parole.
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Ils murmurèrent dans leurs tentes, n’écoutèrent point la voix de l’Eternel;
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
et il leva la main contre eux pour jurer qu’il les ferait succomber dans le désert,
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
qu’il rejetterait leurs descendants parmi les nations, et les disperserait dans leurs contrées.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
Ils se prostituèrent à Baal-Peor, et mangèrent des sacrifices offerts à des dieux inanimés.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
Ils déchaînèrent la colère par leurs actes, et un fléau fit irruption parmi eux.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Mais Phinéas se leva pour faire justice, et le fléau cessa de sévir.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
Cette action lui fut comptée comme un mérite, d’âge en âge, jusque dans l’éternité.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Ils suscitèrent le courroux divin aux eaux de Meriba, et il advint du mal à Moïse à cause d’eux.
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
Car ils furent rebelles à l’esprit de Dieu, et ses lèvres prononcèrent l’arrêt.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
Ils n’exterminèrent point les nations que l’Eternel leur avait désignées.
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
Ils se mêlèrent aux peuples et s’inspirèrent de leurs coutumes,
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
adorant leurs idoles, qui devinrent pour eux un piège.
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
Ils sacrifièrent leurs fils et leurs filles aux démons,
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
répandirent du sang innocent, le sang de leurs fils et de leurs filles, qu’ils immolaient aux idoles de Canaan, et le pays fut déshonoré par des flots de sang.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
Ils se souillèrent par leurs œuvres, et leurs actes furent une longue prostitution.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
La colère de l’Eternel s’alluma contre son peuple, et il prit en horreur son héritage.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
Il les livra au pouvoir des nations, ceux qui les haïssaient devinrent leurs maîtres.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
Leurs ennemis les opprimèrent, et les firent plier sous leur joug.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Maintes fois Dieu les délivra, mais ils redevenaient rebelles de propos délibéré, et tombaient en décadence par leurs fautes.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
Il devenait attentif à leur détresse, quand il entendait leurs supplications,
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
se souvenant, pour leur bien, de son alliance, et se laissant fléchir dans son infinie miséricorde.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
Il émouvait la pitié en leur faveur chez tous ceux qui les retenaient captifs.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Viens à notre secours, Eternel, notre Dieu, rassemble-nous d’entre les nations, pour que nous rendions hommage à ton saint nom, et cherchions notre gloire dans tes louanges.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Béni soit l’Eternel, le Dieu d’Israël, d’éternité en éternité, et que le peuple tout entier dise: "Amen! Alléluia!"
