Zsoltárok 106
1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Let the Lord be praised. O give praise to the Lord, for he is good: for his mercy is unchanging for ever.
2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
Who is able to give an account of the great acts of the Lord, or to make clear all his praise?
3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
Happy are they whose decisions are upright, and he who does righteousness at all times.
4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
Keep me in mind, O Lord, when you are good to your people; O let your salvation come to me;
5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
So that I may see the well-being of the people of your selection, and have a part in the joy of your nation, and take pride in your heritage.
6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
We are sinners like our fathers, we have done wrong, our acts are evil.
7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
Our fathers did not give thought to your wonders in Egypt; they did not keep in memory the great number of your mercies, but gave you cause for wrath at the sea, even at the Red Sea.
8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
But he was their saviour because of his name, so that men might see his great power.
9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
By his word the Red Sea was made dry: and he took them through the deep waters as through the waste land.
10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
And he took them safely out of the hands of their haters, and kept them from the attacks of those who were against them.
11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
And the waters went over their haters; all of them came to an end.
12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
Then they had faith in his words; they gave him songs of praise.
13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
But their memory of his works was short; not waiting to be guided by him,
14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
They gave way to their evil desires in the waste land, and put God to the test in the dry places.
15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
And he gave them their request, but sent a wasting disease into their souls.
16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
They were full of envy against Moses among the tents, and against Aaron, the holy one of the Lord.
17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
The earth opening put an end to Dathan, covering up Abiram and his band.
18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
And a fire was lighted among their tents; the sinners were burned up by the flames.
19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
They made a young ox in Horeb, and gave worship to an image of gold.
20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
And their glory was changed into the image of an ox, whose food is grass.
21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
They had no memory of God their saviour, who had done great things in Egypt;
22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
Works of wonder in the land of Ham, and things of fear by the Red Sea.
23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
And he was purposing to put an end to them if Moses, his special servant, had not gone up before him, between him and his people, turning back his wrath, to keep them from destruction.
24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
They were disgusted with the good land; they had no belief in his word;
25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
Talking against him secretly in their tents, they did not give ear to the voice of the Lord.
26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
So he made an oath against them, to put an end to them in the waste land:
27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
That their children might be mixed among the nations, and sent away into other lands.
28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
And they were joined to Baal-peor, and took part in the offerings to the dead.
29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
So they made him angry by their behaviour; and he sent disease on them.
30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
Then Phinehas got up, and made prayer for them; and the disease went no farther.
31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
And all the generations coming after him kept the memory of his righteousness for ever.
32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
They made God angry again at the waters of Meribah, so that Moses was troubled because of them;
33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
For they made his spirit bitter, and he said unwise things.
34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
They did not put an end to the peoples, as the Lord had said;
35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
But they were joined to the nations, learning their works.
36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
And they gave worship to images; which were a danger to them:
37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
They even made offerings of their sons and their daughters to evil spirits,
38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
And gave the blood of their sons and their daughters who had done no wrong, offering them to the images of Canaan; and the land was made unclean with blood.
39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
So they became unclean through their works, going after their evil desires.
40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
Then the wrath of the Lord was burning against his people, and he was angry with his heritage.
41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
And he gave them into the hands of the nations; and they were ruled by their haters.
42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
By them they were crushed, and made low under their hands.
43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
Again and again he made them free; but their hearts were turned against his purpose, and they were overcome by their sins.
44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
But when their cry came to his ears, he had pity on their trouble:
45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
And kept in mind his agreement with them, and in his great mercy gave them forgiveness.
46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
He put pity into the hearts of those who made them prisoners.
47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
Be our saviour, O Lord our God, and let us come back together from among the nations, so that we may give honour to your holy name, and have glory in your praise.
48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Praise be to the Lord God of Israel for ever and for ever; and let all the people say, So be it. Give praise to the Lord.
