Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
O give thanks to the LORD; call upon his name: make known his deeds among the people.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him, sing psalms to him: talk ye of all his wondrous works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Glory ye in his holy name: let the heart of them rejoice that seek the LORD.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek the LORD, and his strength: seek his face evermore.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember his wonderful works that he hath done; his wonders, and the judgments of his mouth;
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
O ye seed of Abraham his servant, ye children of Jacob his chosen.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He [is] the LORD our God: his judgments [are] in all the earth.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He hath remembered his covenant for ever, the word [which] he commanded to a thousand generations.
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Which [covenant] he made with Abraham, and his oath to Isaac;
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
And confirmed the same to Jacob for a law, [and] to Israel [for] an everlasting covenant:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Saying, To thee will I give the land of Canaan, the lot of your inheritance:
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
When they were a few men in number; yes, very few, and strangers in it.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
When they went from one nation to another, from [one] kingdom to another people;
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
He suffered no man to do them wrong: yes, he reproved kings for their sakes;
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
[Saying], Touch not my anointed, and do my prophets no harm.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Moreover he called for a famine upon the land: he broke the whole staff of bread.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
He sent a man before them, [even] Joseph, [who] was sold for a servant:
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Whose feet they hurt with fetters: he was laid in iron:
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
Until the time that his word came: the word of the LORD tried him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and loosed him; [even] the ruler of the people, and let him go free.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him lord of his house, and ruler of all his substance:
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
To bind his princes at his pleasure; and teach his senators wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Israel also came into Egypt; and Jacob sojourned in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
And he increased his people greatly; and made them stronger than their enemies.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He turned their heart to hate his people, to deal subtilly with his servants.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent Moses his servant; [and] Aaron whom he had chosen.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
They showed his signs among them, and wonders in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
He sent darkness, and made it dark; and they rebelled not against his word.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, and slew their fish.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land brought forth frogs in abundance, in the chambers of their kings.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
He spoke, and there came divers sorts of flies, [and] lice in all their borders.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He gave them hail for rain, [and] flaming fire in their land.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
He smote their vines also and their fig-trees; and broke the trees of their borders.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
He spoke, and the locusts came, and caterpillars, and that without number,
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
And ate up all the herbs in their land, and devoured the fruit of their ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
He smote also all the first-born in their land, the chief of all their strength.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
He brought them forth also with silver and gold: and [there was] not one feeble [person] among their tribes.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt was glad when they departed: for the fear of them fell upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread a cloud for a covering; and fire to give light in the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
[The people] asked, and he brought quails, and satisfied them with the bread of heaven.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock, and the waters gushed out; they ran in the dry places [like] a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy promise, [and] Abraham his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
And he brought forth his people with joy, [and] his chosen with gladness:
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
And gave them the lands of the heathen: and they inherited the labor of the people;
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
That they might observe his statutes, and keep his laws. Praise ye the LORD.
