Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Give thanks to the Lord, call on his name: make known his deeds among the nations.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Sing to him, make music to him, tell of all his wondrous works.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Make your boast in his holy name, be glad at heart, you who seek the Lord.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek after the Lord and his strength, seek his face evermore.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Remember the wonders he did, his portents, the judgments he uttered,
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
you who are offspring of Abraham, his servant, the children of Jacob, his chosen ones.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
He is the Lord our God: in all the earth are his judgments.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
He remembers forever his covenant, his promise for a thousand generations
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
The covenant he made with Abraham, the oath he swore to Isaac,
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
and confirmed as a statute to Jacob, a pact everlasting to Israel
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
to give them the land of Canaan as the lot which they should inherit.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
And when they were very few, few and but pilgrims therein,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
wandering from nation to nation, journeying from people to people,
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
he allowed no one to oppress them, even punishing kings for their sakes.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
He forbade them to touch his anointed, or do any hurt to his prophets.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
When he called down famine on the land, and cut off the bread which sustained them,
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
he sent before them a man, Joseph, who was sold as a slave.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
His feet were galled with fetters, he was laid in chains of iron,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
till the time that his word came to pass, the word of the Lord that had tried him.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
The king sent and freed him, the ruler of nations released him.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
He made him lord of his household, and ruler of all his possessions,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
to admonish his princes at will and instruct his elders in wisdom.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Thus Israel came into Egypt, Jacob sojourned in the land of Ham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
His people he made very fruitful, and mightier than their foes.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
He inspired them to hate his people, and to deal with his servants craftily.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
He sent his servant Moses, and Aaron whom he had chosen,
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
portents he wrought in Egypt, and signs in the land of Ham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Darkness he sent, and it fell: yet they gave no heed to his word.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
He turned their waters into blood, thus causing their fish to die.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Their land was alive with frogs, swarming even in the royal chambers.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
At his command came flies, and lice in all their borders.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
He gave them hail for rain and fire that flashed through the land,
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
smiting their vines and figs, breaking the trees of their border.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
At his command came locusts, young locusts beyond all counting,
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
which ate every herb in the land, ate up, too, the fruit of their ground.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
He struck down in their land all the firstborn, the firstlings of all their strength
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Then forth he led Israel with silver and gold, and among his tribes no one was weary.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Egypt was glad when they left, for terror had fallen upon them.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
He spread out a cloud to screen them, and fire to give light in the night.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
He sent quails at their entreaty, and heavenly bread in abundance.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
He opened the rock; waters gushed: in the desert they ran like a river.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
For he remembered his holy promise to Abraham his servant.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
So he led out his people with joy, his elect with a ringing cry.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
And he gave them the lands of the nations, the fruit of their toil for possession,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
that so they might keep his statutes, and be of his laws observant. Hallelujah.
