Példabeszédek 7
1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
Hijo mío, guarda mis razones, y encierra contigo mis mandamientos.
2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
Guarda mis mandamientos, y vivirás; y mi ley como las niñas de tus ojos.
3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
Lígalos a tus dedos; escríbelos en la tabla de tu corazón.
4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
Di a la sabiduría: Tú eres mi hermana; y a la inteligencia llama parienta,
5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
para que te guarden de la mujer ajena, y de la extraña que ablanda sus palabras.
6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
Porque mirando yo por la ventana de mi casa, por mi celosía,
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
vi entre los simples, consideré entre los jóvenes, un joven falto de entendimiento,
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
el cual pasaba por la calle, junto a la esquina de aquella, e iba camino de su casa;
9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
a la tarde del día, ya que oscurecía; en la oscuridad y tiniebla de la noche.
10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
Y he aquí, una mujer que le sale al encuentro con atavío de ramera, guardada de corazón,
11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
alborotadora y rencillosa, sus pies no pueden estar en casa;
12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
unas veces de fuera, o bien por las plazas, acechando por todas las esquinas.
13 És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
Y traba de él, y lo besa; desvergonzó su rostro, y le dijo:
14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
Sacrificios de paz había prometido, hoy he pagado mis votos;
15 Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
por tanto he salido a encontrarte, buscando tu rostro, y te he hallado.
16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
Con paramentos he ataviado mi cama, recamados con cordoncillo de Egipto.
17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
He sahumado mi cámara con mirra, áloes, y canela.
18 No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
Ven, embriaguémonos de amores hasta la mañana; alegrémonos en amores.
19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
Porque el marido no está en casa, se ha ido a un largo viaje;
20 Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
el saco de dinero llevó en su mano, el día de la fiesta volverá a su casa.
21 És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
Lo derribó con la mucha suavidad de sus palabras, con la blandura de sus labios lo persuadió.
22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
Se va en pos de ella luego, como va el buey al degolladero, y como el loco a las prisiones para ser castigado;
23 Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
de tal manera que la saeta traspasó su hígado; como el ave que se apresura al lazo, y no sabe que es contra su vida.
24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
Ahora pues, hijos, oídme, y estad atentos a las razones de mi boca.
25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
No se aparte a sus caminos tu corazón; no yerres en sus veredas.
26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
Porque a muchos ha hecho caer muertos; y todos los fuertes han sido muertos por ella.
